h i r d e t é s

Kevesebb kéményellenőrzés - több halál

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam
a- a+

Kevesebb kéményellenőrzés - több halál

2020. február 16. - 06:24

Tavaly megugrott a szén-monoxid-mérgezéses halálesetek és sérülések száma. Ezt a kéményszakszervezet a kötelező ellenőrzések ritkításának tudja be, katasztrófavédelem szerint a jelzőberendezések terjedésével nő a bejelentések száma.

A kép illusztráció! - Forrás: MTIborsod24.com

Tavaly 50 százalékkal nőtt a szén-monoxid-mérgezésben elhunytak és közel harmadával a sérültek száma - derül ki a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) által a Népszava rendelkezésére bocsátott 2019-es értékek elemzéséből. Eszerint tavaly 15-en hunytak el és 375-en sérültek meg a főként fűtés kapcsán képződő, alattomos méregtől. A nyolc évre visszatekintő adatsor szerint ennél csak 2016-ban haltak meg többen. A sérültek száma a 2018-as, erőteljes csökkenés után újfent emelkedésnek indult.

A (sérüléssel nem feltétlenül járó) esetek száma a több év alatti, szinte töretlen emelkedés után, minden korábbi rekordot megdöntve 684-en tetőzött, a halállal járó események száma eggyel tízre nőtt. Ezt az elhunytak számával összevetve arra juthatunk, hogy nőtt az egyszerre több halálos áldozatot követelő esetek száma. A főigazgatóság külön kimutatást vezet a szén-monoxid-érzékelők arányáról is, ami folyamatos és örvendetes bővülést mutat. Eszerint, míg 2012-ben csak a bejelentések kevesebb mint ötödében találtak a helyszínen ilyen berendezést, addig az arány ma már 80 százalék.

A halálos mérgezéses eseteknél nem csupán az elhunytak száma, hanem ama helyszínek száma is irányadó, ahol haláleset történt - fogalmazott az üggyel kapcsolatos megkeresésünkre Mukics Dániel tűzoltó alezredes, az OKF szóvivője. Egy helyiségben többen is szenvedhetnek mérgezést egyetlen fűtőeszköz vagy vízmelegítő miatt, attól függően, hogy hányan tartózkodnak az adott szobában. Felsorolása alapján arra juthatunk, hogy az ilyen esetek száma évi tíz körül mozog. A többes halálesetek számának megugrását nem indokolta.

A szóvivő az egyre több sérültet egyértelműen a szén-monoxid-érzékelők elterjedésével indokolta. Ha valahol megszólal a műszer és az ott élők akár csak enyhe fejfájásra is panaszkodnak, a tűzoltókkal együtt a mentőszolgálat is kiszáll. Kimutatásaikban nem tesznek különbséget súlyos és könnyű mérgezések között. A növekedés elsősorban utóbbi körbe sorolható, amelyek érzékelő nélkül akár súlyosabb kimenetelűek is lehettek volna. 2019. januárjában egy budapesti irodaházban egyetlen nyílt égésterű eszköz miatt 50 ember lett rosszul - indokolta a kiugrást Mukics Dániel.

A szóvivő a riasztások számának szaporodását is az érzékelők terjedésének tudja be. Az ilyennel felszerelt lakásokban nem történt haláleset vagy komolyabb sérülés: ekkor csak néhányan szenvedtek enyhébb fokú mérgezést - fejtette ki.

Élesen másként látja a helyzetet Vámos Csaba, a Kéményseprők Országos Szakszervezete (KOSZ) elnöke. Az elhunytak és a sérültek számának emelkedését egyértelműen az ellenőrzéseket ritkító 2016-os, illetve a családi házak ellenőrzési kötelezettségét eltörlő 2018-as módosításokra vezeti vissza. Határozottan sürgetik, hogy az Orbán-kormány állítsa helyre legalább a gáztüzelés éves, illetve a szilárd tüzelés fél éves, családi házak esetében is kötelező ellenőrzését. Ha marad a mostani helyzet, az a halálos áldozatok és a sérültek számának további emelkedését hozhatja - véli. A négy éve bevezetett ingyenesség ellen nincs kifogásuk és abba is belenyugodtak, hogy a kéményseprést a legtöbb megyében már a katasztrófavédelem végzi. A szakmailag minimálisan vállalható szint visszaállítása becslése szerint legfeljebb évi 5-8 milliárd forinttal drágítaná meg a jelenleg 10-12 milliárd forintra rúgó költségeket. Ez szerinte - különösen a hazai látványberuházások tükrében - nem érdemi tétel, ha ezzel emberéletek menthetők meg. Kifogásolja, hogy az OKF az ellenőrzések - amúgy is összeférhetetlenség-gyanús - hatósági felügyeletébe nem von be kéményseprő-mestereket. Az OKF, amely saját tapasztalatai alapján a jelek szerint nem él jogszabály-módosítási kezdeményezéssel, a "civilek" javaslataira a kormánnyal együtt süket. Hiányolja az OKF statisztikáiból a kéménytüzek nyilvántartását, miközben szakmai körökben nyílt titok ezek folyamatosan emelkedő száma.

A kéményseprők nemcsak a kéményeket, de a tüzelőberendezéseket is alaposan ellenőriznék, kiszűrve akár a szabálytalan bekötéseket, a hulladékégetést vagy épp azokat az észrevétlenül is életveszélyes helyzeteket, amikor a lakás "túl" jól szigetelt, nincs megfelelő légcsere, netán a jelentős oxigén-igényű fűtőberendezés közelébe telepítettek szagelszívót, központi porszívót vagy épp klímát. Bár a KOSZ nem vezet baleseti nyilvántartást, biztos benne, hogy egyes elmaradottabb térségekben, ha az nem kötelező, a családiház-tulajdonosok többsége feltehetőleg nem rendeli meg az ellenőrzést. Miközben itt a legnagyobb a szakszerűtlen, illegális bekötések, így az életveszély valószínűsége. Felvetésünkre nem zárta ki, hogy a kötelezéssel járó lakossági kényelmetlenségek is csökkenthetők lennének, ám amíg az érdekeltek között nincs párbeszéd, ez sem rendeződik - szögezte le.

A szakszervezeti vezető azt is fontosnak tartotta, hogy ismét vonzóvá tegyék a pályát a fiatalok számára. A közmunkások átképzési programja ugyanakkor szavai szerint hamvába holt.

Vámos Csaba a Népszava kérdésére elismerte, hogy a fűtési rendszerek korszerűsítése nagyságrendekkel több összeget igényelne. Ehhez mindenképp szükség lenne állami támogatásokra. A jelenleg vagy a közelmúltban futó, hasonló programokat ugyanakkor úgy jellemezte, hogy "nesze semmi, fogd meg jól". Ráadásul kifejezett kéménykorszerűsítésre nem indult állami program. Mindazonáltal Vámos Csaba szerint kellő akarattal és párbeszéddel megcélozható akár a szén-monoxid okozta, mindig különösen tragikus és értelmetlen halálesetek számának teljes lenullázása is. (nepszava.hu)