h i r d e t é s

Kicsit túladóztatja a dohányt a kormány - magyarázatot nem adnak

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Kicsit túladóztatja a dohányt a kormány - magyarázatot nem adnak

2017. április 25. - 07:24

 

A dohánytermékek jövedéki adójának emelését a kormány azzal indokolja, hogy Magyarországnak is el kell érnie az európai uniós minimumot - írja a Napi.hu.

Ennél azonban a vágott dohány esetében magasabb lesz az adó júliustól, méghozzá annyival, hogy a szintet még 320 forintos euró-forint árfolyam mellett is teljesítenénk. Erre nem ad magyarázatot a szaktárca.

Emelkedik idén júliustól a cigaretta, a vágott dohány, a szivar, illetve a szivarka jövedéki adója - írta korábban a Napi.hu.

A cigaretta adója 16 200 forint lesz, plusz az eladási ár 25 százaléka, de legalább 29 200 forint ezer darabonként. Jelenleg ez a szám 28 800 forint. A vágott dohány kilója után 17 300 forintot kell fizetni az év második felétől, szemben a jelenlegi 16 200 forinttal. A szivar és szivarka adója az eladási ár 14 százaléka, de legalább 4180 forint lesz ezer szálanként, jelenleg 4120 forint a minimális összeg.

Az emelés oka, hogy Magyarországnak is meg kell felelnie annak az európai uniós irányelvnek, amely a dohánytermékek minimális jövedékiadó-tartalmát határozza meg.

A finomra vágott dohány esetében az uniós irányelv a minimális jövedéki adót 54 euróban határozza meg kilogrammonként, vagy a súlyozott eladási ár 46 százalékában. Az adóemelési hullám előtt egy kilogramm finomra vágott dohány után 14 000 forintot kellett fizetni. Az Európai Bizottság tavaly júliusi adatai szerint akkor ez 44,8 euró volt. Júliustól már 17 300 forint lesz az adó mértéke, amely a tavalyi 311,4 eurós árfolyammal számolva 55,5 euró. Ez a finomra vágott dohány tavalyi magyarországi forgalomba kerülési adatait figyelembe véve (6,3 millió kilogramm) 3 milliárd forintos többlet lenne.

Bár ez az összeg a teljes bevételhez képest elenyésző, lapunk megkérdezte a Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogy miért emelték az adót magasabbra a feltétlenül szükségesnél.

A tárca nem válaszolt érdemben a kérdésre. Azt közölték, hogy a környező országokhoz képest is jelentősen alacsonyabban van a hazai dohányboltokban kapható fogyasztási dohány ára. Ennél magasabb adómérték nem várható, ugyanis pont az a cél, hogy a legtöbb fogyasztó a legális források felé forduljon. Az NGM szerint egyébként a feketepiac 6 százalék körüli.

Ne szívjon pipadohányt!

Más a helyzet a nem finomra vágott dohánnyal, amelyet Magyarországon ugyanakkora adó terhel, mint a finomra vágott dohányt. Az Európai Unió minimuma a súlyozott eladási ár 20 százalékát vagy 22 eurót ír elő.

Korábban Magyarországon is differenciáltak a két dohányfajta között. 2006 előtt még az eladási ár 25 százalékát szedték be adóként az "egyéb fogyasztási dohányra", minimális összeg nélkül. Ez 2006-ben úgy módosult, hogy az eladási ár 32,5 százaléka, a minimális összeg már ekkor megegyezett a finomra vágott dohányával. Az újabb változás 2015 áprilisában történt, ekkor már nem volt százalékos ár, csak egy minimális összeg, mind a két dohány esetében ugyanakkora.

Ezt azzal magyarázza az NGM, hogy a két termék felhasználási köre nagyon hasonló, így ha a pipadohány adója - és így az ára is - alacsonyabb lenne, akkor az emberek azt töltenék a cigarettába, s ezzel a költségvetési célok mellett az egészségpolitikai célok is veszélybe kerülnének. Magyarul nem szeretnék, ha az emberek a rosszabb minőségű dohányt szívnák.

Mi a helyzet a cigarettával?

A cigaretta adója is emelkedett az elmúlt háromnegyed évben, de, hogy a jelenlegi szint elegendő-e az uniós célok eléréséhez, az kérdéses. Az Európai Bizottság 2016 nyári adatai szerint ugyanis az akkori 15 700 forintos, plusz az ár 25 százalékát kitevő adó 54,67 százalékos összesített arányra volt elegendő, míg a cél 60 százalék.

Most 16 200 forint plusz az ár negyede a szint, amely csak abban az esetben lenne elegendő ha a súlyozott átlagár csökkent. Vagy az is lehet, hogy 2018-ig lesz még emelés, illetve újabb haladékot kapunk. Rajtunk kívül egyébként Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Görögország, Lengyelország és Románia kapott haladékot az év végéig.

napi.hu


 

h i r d e t é s