Kiderült, hol áll a magyar infláció az uniós rangsorban
Franciaországban volt a legalacsonyabb, Észtországban a legmagasabb az infláció májusban az Európai Unióban. Magyarország nagyjából a középmezőnyben helyezkedik el.
Franciaországban volt a legalacsonyabb, Észtországban a legmagasabb az infláció májusban az Európai Unióban. Magyarország nagyjából a középmezőnyben helyezkedik el - derül ki az Eurostat adataiból.
A drágulás javát ez energiaárak emelkedése (39,1%) okozza, második helyen pedig az élelmiszerek áremelkedése (feldolgozottsági szinttől függően 7-9%) áll.
Az éves alapon mért uniós átlag (8,8%) csak egy hajszállal magasabb az amerikai inflációnál, amely 8,6 százalék volt májusban.
A Balti államokban mért magas infláció egyik oka a szolgáltatások árának emelkedése, elsősorban az energiaárak drágulása révén, de nagy felhajtó erőt jelentett a bérfelzárkózás, és az ennek következtében megerősödött lakossági fogyasztás is.
Az uniós inflációs lista végén – Málta mellett - Franciaország és Olaszország helyezkedik el, mindhárom országban nagyon gyenge volt a béremelkedés mértéke.
Ennek egyik oka, hogy a turizmus több mint két éves kiesése, és a szektor nemzetgazdaságon belüli nagy aránya a mai napig érzékelteti hatását.
A lakosság elkölthető likviditása is csökkent, így az infláció elszabadulását a vásárlások enyhébb ütemű növekedése mérsékelhette a leginkább.
Májusban az előző hónaphoz képest 0,8 százalékkal drágultak az árak az EU-ban.
Az infláció megfékezése érdekében az euróövezeten kívüli, felzárkózó EU tagállamokban már korábban megindult a határozott alapakamatemelési ciklus: így például Magyarországon (5,9%, Lengyelországban (6%) és Csehországban (5,75%).
Az Európai Központi Bank (EKB) - jóval lemaradva az amerikai Fed mögött - júliusban emelhet kamatot, és kezdhet szigorítást.
Christine Lagarde EKB elnök bejelentése után a magasabb adósság-GDP rátájú országok - így Olaszország, Görögország és Spanyolország - tízéves államkötvényeinek kamatfelára emelkedni kezdett, és egyre nagyobb a hozamkülönbség a refernciaként tekintett német államkötvényekhez képest.
Június elején az inflációs előrejelzéseket jelentősen megemelte az EKB: az idén 6,8 százalékos lehet a pénzromlás üteme az eurózónában, szemben a márciusban várt 5,1 százalékkal.
Az indok, hogy az energiaárak tartósan magasan maradhatnak, miközben csökkenő munkanélküliség mellett dinamikusabban emelkednek a bérek.
Az EKB előrejelzése szertint az euróövezet GDP bővülési üteme az idén csupán 2,8 százalék lehet, míg jövőre 2,1 százalékot tehet ki. (Növekedés)