Kiderült mi állhat az agresszív vezetés hátterében
A másik autóba azt képzeli bele a dühöngő, akit akar – mondta a klinikai szakpszichológus.
A közúti közlekedés során óhatatlanul is előfordul, hogy konfliktushelyzetbe kerülünk egy másik sofőrrel. Az agresszív vezetés szinte már mindennapos jelenséggé vált. Az agresszió számos formában testet ölthet, a sofőrök mutogatással, villogással, dudálással is kifejezhetik agresszivitásukat, szélsőséges esetekben büntető fékezéssel vagy akár leszorítással.
Bátki Pál ügyvéd hangsúlyozta, hogy a büntető fékezés közúti veszélyeztetésnek minősül és minősült mindig is, akárcsak a leszorítás. „Ilyenkor az elkövető nem bántani akarja a másikat, nem akar sérülést okozni, hanem vagy egyenes, vagy akár eshetőleges szándékkal egy veszélyes közlekedési helyzetet teremt” – mondta a hirado.hu-nak.
Közúti veszélyeztetésnek minősül, ha valaki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével az úton más életét vagy testi épségét szándékosan közvetlen veszélynek teszi ki, a bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Skultéti-Szabó Katalin klinikai szakpszichológus elmondta, hogy a vezetés közbeni agresszív viselkedés mögött több tényező is jelen van.
„A hétköznapi feszültség levezetése anonim módon is lehetséges, hiszen nem a főnökével vagy egy fajsúlyos személlyel kerül szembe az illető. Nyugodtan és gátlások nélkül rászabadíthatja az indulatait, nem kell józanul mérlegelnie. A másik autóba azt képzeli bele a dühöngő, akit akar" – emelte ki Skultéti-Szabó Katalin. Ilyenkor általában a düh és az adrenalin hatására sokkal erősebbnek érzi magát a másiknál, főleg, ha nincs vizuális kontakt, azaz nem látja azt a személyt, akire ideges. A személyes jelenlét mindenkiben beindítja az empátiát, ám ebben az esetben ez is hiányzik.
„Van olyan helyzet, hogy nem késhetünk el, például a munkahelyünkről. Ha ilyen esetben azt látjuk, hogy valaki akadályoz bennünket, azt el akarjuk söpörni az utunkból.”
Skultéti-Szabó Katalin hozzátette azt is, hogy mivel az autó komoly érték, ezért óvjuk.
A fent említett tényezők személyenként eltérő összetételben vannak jelen. Van, akinél az egyik, van, akinél a másik az erősebb, így mindenki sajátosan reagál egy-egy közúti helyzetre. (Infostart)