Heizler Tamás, a kiemelést végző MA-HARD Vízépítő Kft. ügyvezetője közölte: a kiemelést több hónapos előkészítés előzte meg. A roncsot tavaly októberben hozták a felszínre. A hajótest köré vízforgató rendszert telepítettek, hogy a jégréteg ne okozhasson további károkat. A parton földből rámpát építettek, a csigákkal és csaknem két kilométeres kötélzettel folyó kiemeléshez pedig bekötési pontokat alakítottak ki a hajótestben és a szárazföldön.

Fotó: MTI/Ujvári Sándor

Heizler Tamás elmondta, hogy az erősen megrongálódott hajótestet több mint nyolcvan métert vontatták csörlők és egy Magyarországon először itt alkalmazott csigasor segítségével. A 300 tonnásra becsült tömegű hajó mozgását az erre a célra készített felfújható ballonok segítik, amelyeken gördülni tud a test.

Fotó: MTI/Ujvári Sándor

A vontatás hozzávetőleg óránként 16-18 méteres sebességgel folyik, de pénteken a déli órákban egy hosszabb szünetre kényszerültek, mert a csigasor elérte a csörlőket, ezért át kellett szerelni az összességében mintegy két kilométeres kötélzetet.

Fotó: MTI/Máthé Zoltán

A 300 tonnásra becsült, erősen megrongálódott hajó egyenletes alátámasztása érdekében 15 felfújható ballont gyártattak. Ezek tíz méter hosszú és másfél méter átmérőjűek, egyenként akár 80 tonna teherbírásúak, és a test alatt gördülve segítik a kiemelést. A hajó várhatóan péntekre kerül a szárazföldre, akkor következik az egész művelet legkritikusabb pontja, amikor a test végét a part fölé magasodó orrhoz emelik majd.

Fotó: MTI/Ujvári Sándor

A legnagyobb magyar folyami lapátkerekes gőzhajó 2017 decemberében került a Hajózásért Alapítvány tulajdonába, amelyet kifejezetten a Szőke Tisza megmentésére hozott létre Varga Mihály, a KÉSZ Csoport alapítója és Portás Csaba hajózási szakember.

Fotó: MTI/Ujvári Sándor

A Szőke Tisza a Ganz-hajógyár újpesti üzemében készült el 1917-ben, a több mint 77 méteres, kétkéményes gőzös akkor a IV. Károly nevet kapta. A hajó a monarchia felbomlása után a Sas, majd 1930-ban a Szent Imre nevet kapta. A gőzös a második világháború alatt Ausztriába került, és csak 1947-ben érkezett vissza Magyarországra. Az 1950-ben Felszabadulás nevet kapó hajót 1957-58-ban újították föl és építették át sétahajóvá. 1976-ban kivonták a forgalomból, majd állóhajóként üzemelt a fővárosban. Két évvel később került Szegedre, ahol az 1980-as években étteremként, majd diszkóhajóként működött. A leromlott állapotú hajót 2000-ben vontatták a Tápéi-öbölbe, ahol 2012-ben elsüllyedt. (MTI)

Fotó: MTI/Máthé Zoltán