Kik lesznek a rezsinövelés legnagyobb vesztesei?
Aki környezetbarát elektromos fűtést vezetett be. Aki csak áramot használ, gázt már nem. Aki elektromos autót is tölt esténként. Fázhatnak az egyedül élő, idősödő emberek és a gyermeküket egyedül nevelő szülők.
Az Európai Unióban 7,4 százalékra emelkedett azok száma, akik nem tudták megfelelő hőmérsékletűre fűteni otthonukat az utolsó, elérhető adatok szerint. Ezen a helyzeten biztosan nem fog javítani, inkább csak rontani fog az Európát, így Magyarországot is sújtó energiaválság. A rezsiemelés pedig az alacsony jövedelmű idősödő korosztályt és a gyermeket nevelő családokat hozza leginkább nehéz helyzetbe. - írja a Pénzcentrum
Az Eurostat adatai alapján 2020-ban az Európai Unióban 33,1 millió ember nem tudta megfelelő hőmérsékletűre fűteni az otthonát ahhoz, hogy ne fázzon. Ez a lakosság 7,4 százaléka. 2019-es adatokhoz képest számuk (35,4 millió) csökken, viszont az arányuk a teljes lakosságon belül (6,9%) növekvő tendenciát mutat. Aki már két éve sem tudta az otthonát megfelelő hőmérsékletűre fűteni, annak komoly gondot okozhat ez 2022 telén is, az energiaválság közepén. Ez Magyarországon sincs másként.
Európa nagy kihívás elé néz 2022 telén, ugyanis az energiaválság kegyetlen fűtési szezont hozhat sok háztartásban. Magyarországon a várható rezsiemelés szintén minden bizonnyal spórolásra kényszeríti majd a lakosságot. Ez azt eredményezheti, hogy még több otthonban lesz hidegebb télen, mint megfelelő lenne. Európán belül Bulgáriában, Litvániában, Cipruson, Portugáliában és Görögországban vannak a legtöbben, akik nem tudják elég melegre fűteni otthonukat, arányaiban a legkevesebb lakost pedig Svájcban, Norvégiában, Ausztriában, Finnországban és Csehországban érinti ez a probléma.
Németországban 2019-ről 2020-ra 4,5 százalékponttal emelkedett azoknak az aránya, akik nem tudnak otthonukban megfelelő meleget biztosítani, de Spanyolországban, Luxemburgban, Svédországban és Romániában is számottevően emelkedett az arányuk. Lettországban, Szlovákiában, Bulgáriában, Olaszországban és Litvániában viszont csökkent azok aránya, akiknek gondot okoz a fűtés.
Fázhatnak az egyedül élő, idősödő magyarok
Magyarországon 2020-ban a lakosság 4,2 százaléka - vagyis nagyjából 410 ezer magyar - nem tudta az Eurostat adatai szerint megfelelő hőmérsékletűre felfűteni a lakását. Ez az EU-tagállamokhoz viszonyítva nem túl magas, és nem is túl alacsony arány. Jóval az átlag felett van azonban az otthonukat felfűteni nem tudók aránya a gyermeke(i)t egyedül nevelők, a három vagy többgyermekes családok, és az egyededül élő magyarok körében.
2019-hez képest (5,4%) az arányuk csökkent - viszont nem minden társadalmi csoportban történt ez így. Az egyedül élők; gyermeküket, gyermekeiket egyedül nevelők; az alacsony jövedelmű háztartásokban pedig az egyedül élő 65 év felettiek, és a gyermeket nevelők kerülhetnek nehéz helyzetbe, hogyha az ígéreteknek megfelelően érvénybe lép a rezsiemelés. A statisztikák azt is megmutatják, hogy az alacsony jövedelmű réteg - vagyis akinek a jövedelme kevesebb, mint a mediánbér 60%-a, amely 2020-ban bruttó 320 582 forint volt, ennek a 60%-a nettóban körülbelül 128 ezer forint - különösen ki van téve annak, hogy nem engedheti meg magának a megfelelő hőmérséklet fenntartását télen.
Az életkor, a háztartás összetétele és a jövedelmi helyzet tükrében melyik rétegek tagjai vannak legtöbben kitéve ennek a problémának. Az adatokból azt látjuk, hogy 2016-tól fokozatosan csökkent azoknak az időseknek az aránya, akik nem engedhetik meg maguknak a megfelelő hőmérsékletet. A teljes lakosság átlagánál 2020-ban az egyedülálló idősek magasabb, az egy háztartásban élők, ahol legalább az egyik fél 65 feletti, alacsonyabb arányt mutatnak. Sajnálatos viszont, hogy az alacsony jövedelmű 65 év felettiek körében, akik egyedül élnek, 19 százalék, vagyis csaknem az ötödük érintett:
A gyermeket nevelők között egyértelműen a gyermeküket egyedül nevelő szülők körében vannak többen, akik nem tudnak megfelelően fűteni télen. Bár 2020-ban a gyermeket nem nevelők körében 1,2 százalékponttal nagyobb volt az arányuk, de ha külön megnézzük az egyszülős háztartásokat, akkor kiugró: 9,7 százalékos arányt látunk! Az alacsony jövedelműek körében még kritikusabb a helyzet. Minden ötödik gyermeke(i)t egyedül nevelő felnőtt, akinek alacsony a jövedelme, nem tudja megfelelő hőmérsékletűre fűteni otthonát!
A magyar családok, ahol két szülő nevel gyermeket egy háztartásban, az egy vagy két gyermeket nevelők között alacsonyabb az otthon melegét nélkülözők aránya. A három vagy több gyermeket nevelők között azonban 7,2% ez az arány, 3 százalékponttal magasabb, mint a teljes lakosság körében. Az alacsony jövedelmű nagycsaládosok körében pedig kiugró: 21,2%-os.
A nagycsaládosok számára, ha a végleges szabályozás megfelel majd az előzetes ígéreteknek, marad a kedvezményes rezsidíj, azonban az egyedül élő kisnyugdíjasok, vagy gyermeküket egyedül nevelő, alacsony jövedelmű szülők számára úgy tűnik, nincs menekvés. Az intézkedés egyik hatása az energiával - gázzal, árammal - való spórolás lesz, hiszen a lakosság, főként az alacsony jövedelműek, nem fogják köckáztatni, hogy túllépjék fogyasztásukkal a kedvezményes rezsisávot. Ezt azt jelentheti, hogy 2022-ben lényegesen nőhet azok aránya, akiket télen nem vár meleg otthon. (Pénzcentrum)