Egyre nagyobb nyomás az ellenzéki pártokon, hogy valamilyen módon megállapodjanak egymással, és április 8-án mindenütt csak egy esélyes jelölt álljon a Fidesz indulójával szemben. Az összefogást nehezítő tényezők azonban nem múltak el Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi időközi választáson aratott győzelmével sem. Az MSZP-Párbeszéd és a Jobbik között például továbbra is óriási az ideológiai különbség, a Jobbik és a Momentum elzárkózik az egyeztetéstől, míg az LMP hallani sem akar Gyurcsány Ferencről. A tét nagyságát ugyanakkor jól mutatja, hogy 2014-ben a 106 egyéni körzetből 86-ban az ellenzéki oldalnak volt többsége, ám akkor a szavazatok több párt között oszlottak meg, így végül a Fidesznek járt a mandátum. Ha sikerül megállapodni, akkor a kormánypártok többsége is veszélybe kerülhet.

„Érzik az ellenzéki pártok is, hogy Márki-Zay Péter győzelme egyszerre jelent lehetőséget, valamint egyfajta üzenetet is a választók részéről. A szavazók azt szeretnék, ha a pártok létrehoznák a kormányváltáshoz szükséges politikai kínálatot” – mondta a Népszavának Mikecz Dániel, a Republikon Intézet mozgalomkutatója. A felmérések azt mutatják, az ellenzéki szavazók háromnegyede szerint az április 8-i választás nem csak a kétharmad, hanem a Fidesz többségének megakadályozásáról is szól majd. Az pedig évek óta kimutatható, hogy a teljes népességen belül többen vannak a változást akarók – tette hozzá.

Hétfőn, a hódmezővásárhelyi választás másnapján az is kiderült, az LMP tárgyalást kezdeményez az ellenzéki együttműködésről az MSZP-Párbeszéddel, valamint a Jobbikkal is. A Magyar Nemzet információi szerint az ötlet nem Márki-Zay Péter győzelme után merült fel, hanem már korábban, a Demokratikus Koalíciót pedig kihagynák az egyeztetésekből. (Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke azonban nem maradna ki a tárgyalásokból, ezért nem sokkal később bejelentette: Molnár Csaba alelnök hamarosan megkeresi az LMP-t, hogy működjenek együtt.)

Lapunk információi szerint a nyitás ellenállásba ütközhet az LMP-n belül is, a párt tagságának egy kisebb része – akik visszasírják Schiffer András korábbi pártelnököt – ugyanis ragaszkodik a korábban meghirdetett, mindenkitől távolságot tartó politikához. Ellenkező döntés esetén többen a kilépésüket is belengették, bár forrásaink szerint ez inkább csak fenyegetőzés. Hadházy Ákos, a párt társelnöke lapunknak azt mondta, nem hallott arról, hogy többen kilépnének emiatt a pártból. Azt is megjegyezte ugyanakkor, hogy ez a lépés nem lenne demokratikus a részükről, hiszen „zsarolással kényszerítenék rá” saját akaratukat a pártra. Az LMP-nek egyébként érvényes kongresszusi döntése is van arról, hogy csak parlamenten kívüli pártokkal egyeztethetnek, így ha valóban megállapodnak a szocialistákkal és a Jobbikkal, akkor a döntést rendkívüli kongresszuson kell majd jóváhagyniuk azt. Közös listát viszont már biztosan nem állíthatnak, a pártoknak ugyanis már le kellett adniuk, hogy egyedül vagy külön indulnak.

Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd miniszterelnöke hétfőn mindenesetre leszögezte, hogy csak a demokratikus pártokkal hajlandók szövetséget kötni, a Jobbikkal nem. Lapunk felvetésére, azt mondta, nem képzelhető el olyan hallgatólagos megállapodás a Jobbikkal, amely során indítanak ugyan saját jelöltet egymás ellen, de ha a másik jelöltje esélyesebb, akkor nem kampányolnak. "Az a jelölt, amelyik nem kampányol, az nem jelölt” – magyarázta. Azt is megjegyezte: azt szeretnék megmutatni a választóknak, hogy van demokratikus alternatívája a Fidesznek, ráadásul olyan személyekkel, akik „nem égettek uniós zászlókat”. „Természetesen nem dőlünk kardunkba, ha az ország egyes pontjain a Jobbik elviszi a mandátumot a Fidesz elől” – tette hozzá. Karácsony Gergely egyébként meghívta Márki-Zay Pétert az MSZP március 15-i ünnepségére is, hogy mondjon beszédet.

A Jobbik szintén elutasító a szocialistákkal való összefogással kapcsolatban, sőt Dúró Dóra a párt képviselője azt mondta, a választások előtt még az LMP-vel sem tárgyalnak, mert a zöld párt állítása szerint "komolytalan erő". Az LMP ezzel tehát kisebb csapdába került: hiába próbálták fenntartani a középen állás látszatát azzal, hogy a Jobbikot és az MSZP-t is meghívták, végül csak a tárgyalásokhoz pozitívan hozzáálló szocialistákkal – és legfeljebb még a Demokratikus Koalícióval – tudnak majd leülni tárgyalni.

Mikecz Dániel szerint a kormány számára jó támadási felület lesz a Jobbik és az MSZP lebegtetett együttműködése, éppen ezért – ha az első nyilatkozatok ellenére mégis együttműködik a két párt – bölcsebb lenne, ha hallgatólagos koordinációban gondolkodnának. Bár ez inkább a Jobbik számára lenne előnyös, mérések szerint az MSZP szavazók nagyobb arányban lennének hajlandóak az átszavazásra.

Mikecz Dániel azt is megjegyezte, hogy ha a választók érzik, van tétje a választásnak, akkor többen mennek el szavazni. Hatvanöt százalék feletti részvétel pedig mindenképpen az ellenzéki esélyeket jelzi – fogalmazott, hozzátéve, hogy ennek következtében a Fidesznek továbbra is azt kell elérnie, minél kevesebben menjenek el szavazni.

A Republikon Intézet elemzője egyébként arra is rámutatott, hogy Karácsony Gergely miniszterelnök-jelöltté választása óta elhalkult a vita a régi és új baloldal között. Ez – állítása szerint – mindenképpen kedvező az ellenzéki kiegyezés szempontjából, viszont kifejezetten rossz az Új Pólust (Együtt-LMP-Momentum szövetségét) meghirdető Együttnek.

Szerző: Lőrincz Tamás / nepszava.hu