Az orosz RBC hírügynökség a hét elején arról számolt be, hogy a UnionPay, Kína legnagyobb pénzforgalmi szolgáltatója beszüntetheti oroszországi tevékenységét, mivel attól tart, hogy nyugati szankciókat húzhat magára, ha nem állítja le a bankkártyás rendszerét. Pénteken végül már nem élt a rendszer, ez pedig elvágja Oroszországot ez elvágja az amerikai székhelyű fizetési szolgáltatók, például a Visa és a Mastercard kiváltásától, amelyek az ukrajnai orosz invázió első napjaiban kivonultak az országból.

A UnionPay kivonulása elsősorban a Sberbankot, Oroszország legnagyobb kereskedelmi bankját érinti, – bár az orosz RBC beszámolója szerint – kisebb bankokat, köztük az Alfa Bankot és a Promsvyazbankot is negatívan érinti a szolgáltatás leállítása. A jelentés öt névtelenül nyilatkozó orosz bankszektorbeli tisztviselőt idézett, bár nem nevezte meg, hogy melyik banknál dolgoznak - derül ki a Fortune összefoglalójából.

Bár az orosz hitelkártyák nem működnek Oroszországon kívül, és a külföldi hitelkártyák nem működnek Oroszországon belül, az oroszok továbbra is használhatták hitelkártyáikat belföldi vásárlásokra, az orosz bankok által biztosított hitelesítéssel. Az inváziót követően azonban az orosz nagybankok a Reuters szerint azonnal a UnionPayre váltottak.

A UnionPay döntését, hogy kivonul Oroszországból, az a félelem indokolta, hogy a céget "másodlagos szankciók" érhetik. A másodlagos szankciók korlátozzák a harmadik országok lehetőségét, hogy kereskedjenek az ellenséges országgal. Kína például a 2015-ös nukleáris megállapodás aláírása előtt nagyrészt tartózkodott az Iránnal folytatott kereskedelemtől, mivel attól tartott, hogy a kínai vállalatok szankciók célpontjává válhatnak, ha továbbra is üzletet folytatnak az iráni piacokon.

Közösségi médiás beszámolók szerint az UnionPay végül tényleg leállította a szolgáltatását Oroszországban: pénteken már nem dolgozták fel a külföldi fizetési rendszerek az ilyen orosz kártyákkal indított tranzakciókat.

2015 óta a UnionPay a világ legnagyobb fizetési feldolgozó rendszere, de felhasználóinak túlnyomó többsége Kínában él, külföldön csak korlátozottan érhető el a rendszer. Ahogy mind Oroszország, mind Kína és az Egyesült Államok viszonya egyre feszültebbé vált, Moszkva és Peking egyre közelebb került egymáshoz. A két ország vezetői a 2022-es pekingi téli olimpia idején kijelentették, hogy a kínai-orosz partnerségnek "nincsenek határai".

Kína azonban visszafogottan reagált az ukrajnai orosz invázióra, és nem volt hajlandó elnézni Moszkva tetteit. Bár a kínai médiumok visszhangozták az orosz állításokat, miszerint a NATO provokálta ki a háborút, Peking tartózkodott a legtöbb Oroszországgal kapcsolatos ENSZ-szavazáson, és a konfliktus befejezésére szólított fel. Közben viszont egyáltalán nem nyújtott hathatós segítséget Vlagyimir Putyin rezsimjének: a kínai cégek leállították beruházásaikat Oroszországban, nem exportálnak technológiai eszközöket, repülőgép-alkatrészeket, valamint hadianyagot sem küldtek a Kreml kérésére. 

A Bank of China és az Industrial and Commercial Bank of China, Kína két legnagyobb hitelintézete is leállította az orosz nyersanyagok vásárlására vonatkozó finanszírozási lehetőségeket - írja a Bloomberg. (Napi.hu)