h i r d e t é s

Kinek adja meg isten a hit kegyelmét, hogy muszlimmá lehessen? Van eleve elrendelés?

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam
a- a+

Kinek adja meg isten a hit kegyelmét, hogy muszlimmá lehessen? Van eleve elrendelés?

2020. június 09. - 16:12

A kérdés: Isten kinek adja meg a hit kegyelmét, hogy muszlimmá lehessen? Kinek igen, kinek nem? Ez eleve elrendelés? És van ebből feloldás a Korán szerint?

Először nézzük az áyát és a magyarázatot:

Akit Allah vezetni akar, kitárja keblét az Iszlámra, akit el akar téríteni, annak keblét keskenyre szűkíti, mintha az Égre kellene felmásznia. Ekképpen teszi ki gyalázatnak Allah azokat, akik nem hisznek. (Korán 6:125)

Allah Univerzális terve a Qada, Qadr, azaz Sors, amit sok esetben félreértenek. Ennek a tervnek nincs alternatívája, mert ez Allah akarata. E szerint a spirituális világban, ahogy a fizikai világban, törvények vannak, mint jog, kegyelem, büntetés, stb. Ha valaki elutasítja a Hitet, lázadóvá lesz és minden lépés egyre gyorsabban lejjebb viszi. Nem jut spirituális levegőhöz, nem épül fel, sőt, ha elutasítja Allah kegyét, olyan leküzdhetetlen nehézséget érez, mintha az égig kellene felmásznia. A hívő, ezzel szemben, minden lépést egyre könnyebbnek talál. Erről Jézus paradox módon beszélt: „Mert akinek van, annak adatik; és akinek nincs, attól az is elvétetik, amije van.” (Márk 4:25), „És monda: Azért mondtam néktek, hogy senki sem jöhet én hozzám, hanemha az én Atyámtól van megadva néki”. (János: 6:65).

Az arab nyelv sajátosságainak értelmezése nélkül valóban nehezen értelmezhető az áya. Ugyanis a magyar szövegből úgy tűnik, mintha lenne az Iszlámban eleve elrendelés. Holott olyan eleve elrendelés, ami az egyén szabad döntését illeti, nincs. Tehát a sors kettős. Van egy elrendelt része, amin ember nem tud változtatni. Pl. mi az, amibe beleszületünk, gazdagság, szegénység, váratlan balsors, földrengés, vulkánkitörés, egyebek. Azonban azt, hogy szegénységben milyen utat választok, lopni, vagy dolgozni indulok, én döntöm el. Ugyanez vonatkozik a hitre. Amíg nem jut el hozzám az ige, ártatlan vagyok. De ha eljut és döntés előtt állok, innen kezdve nincs elrendelve, miként döntsek.
Én vagyok felelős a döntésemért. Az arab szövegben az „Allah vezetni akarja…” a yahdi, vezetés, útmutatás kifejezéssel él. Úgy értelmezendő, hogy Allah vezetni és eltéríteni akar, de ez inkább próbatétel. A yahdi kifejezés több esetben fordul elő a Koránban és a fenti áya akkor érthető jobban, ha még hozok példát a yahdi szó viselkedésére:

Nem vezetheted azt, kit te szeretnél, hanem Allah vezeti azt, ki(t) Ő(t) akar(ja) és Ő a Legjobb Tudója azoknak, kik jó úton haladnak. (Korán 28:56)

A vers a Próféta szeretett nagybátyjának, Abu Talibnak a halálával függ össze. Ő volt az, aki a Prófétát a legnehezebb időkben is igaz emberként védte. A Próféta azt szerette volna, ha Muszlimként hal meg, de Quraish lebeszélte Abu Talibot erről és meggyőzte őt apáik hitének követéséről. Ez csalódást okozott a Prófétának. Allah azt vezeti, kit Ő akar, vagy Allah azt vezeti, ki akarja Őt. Az Arab szöveg mindkét értelmezést lehetővé teszi.

Ha Allah úgy akarná, egy néppé tenne meg titeket, de azt hagyja tévelyegni, kit Ő akar, és azt vezeti, ki(t) Ő(t) akar(ja). Kérdezve lesztek arról, mit tettetek. (Korán 16:93)

Allah szabad akaratot adott az embernek, ezért nem erőlteti Útmutatását senkire, csupán nyilvánosságra hozza Üzenetét a Próféták által, amit az emberek vagy követnek, vagy nem. Ha elutasítják, de ezután megbánást tanúsítanak, Allah kegyelme mindig nyitva áll.
Ahogy korábban, itt is találkozunk a kétféle értelmezésben vett Isteni vezetéssel: 1. Aktív: Allah azt vezeti, kit Ő akar. 2. Passzív: Allah azt vezeti, ki Őt akarja. Az Arab szöveg mindkét értelmet magában rejti. Én a második mellett foglalok állást.

És itt a lényeg. Mivel a yahdi, vezetés szónak a Koránban egyszerre lehet aktív és passzív értelmezése, a sors kettősségére utal. Az elrendelt és a szabad akarattól függő részére.
Ennek megfelelően az áya értelmezése így korrekt:

Akit Allah vezetni akar, kitárja keblét az Iszlámra (feltéve, ha az illető maga tárja ki), akit el akar téríteni, annak keblét keskenyre szűkíti, mintha az Égre kellene felmásznia (feltéve, ha az illető maga vonja szűkre keblét). Ekképpen teszi ki gyalázatnak Allah azokat, akik nem hisznek. (Korán 6:125)

Válasz: Isten annak adja meg a hit kegyelmét és könnyíti meg útját, aki maga is akarja. Ő nem rendeli el ezt az utat senkinek. Ha valaki ennek közelébe ér, tud a tanításokról, akkor döntse el, hogy halad tovább.

Címkék: