Márki-Zay Péter gazdasági kulcsembere szerint már a koronavírus-járvány kirobbanása előtt kezelni kellett volna a jelenséget. Ezért késésben van a kormány és a jegybank, amelynek „elsődleges feladata lenne az árstabilitás elérése és fenntartása”. Példaként Csehországot hozta fel, ahol szerinte a jegybank jelentős mértékben emelt az alapkamaton. „Róluk a piac elhiszi, hogy meg akarják fogni az inflációt, miközben a magyar jegybank lépéseiről ez kevésbé mondható el” – véli a baloldal gazdasági szakértője. 

Király Júlia szerint a kormány „zombivállalatokba” önti az európai uniós pénzt, így az általa támogatott kormány „üres kasszát fog örökölni”.

„Ma már az infláció olyan méretű, ami az emberek mindennapjait durván befolyásolja. Olyan gazdasági környezetet kell kialakítani, amelyben az infláció elszabadulása elképzelhetetlen. Ehhez alapvetően hitelességre van szükség” – mondta Király Júlia.

Elismerte hogy az elmúlt tizenkét év gazdaságpolitikájának bizonyos lépései szükségszerűek és jók voltak

Pozitívumnak nevezte a külső adósság leépítését.

Király Júlia szerint a 2008-as pénzügyi krízishez képest sokkal jobb helyzetben volt az ország 2020-ban, amikor a pandémia okozott gazdasági válságot. Tavaly a járványt megelőzően a GDP-arányos államadósság kisebb volt 2008-hoz képest, ahogy az ország külső sérülékenysége is – véli a szakember. 

Javult az adórendszer hatékonysága, az adóbeszedés fegyelme, a gazdaság fehérítése.

Király Júlia szerint egy európai szinten is jó adórendszer jött létre. 

„Csökkent a magánszemélyek és a vállalatok adóterhelése, viszont a kormány kevesebb figyelmet fordított arra, hogy méltányos legyen az adórendszer” – tette hozzá.

Király Júlia ugyanakkor úgy véli, hogy a legfőbb negatívum az, hogy nem sikerült az ország versenyképességén érdemben javítani. „Készülünk” – mondta végezetül a baloldali összefogás miniszterelnök-jelöltjének tanácsadója, aki szerint „ilyen felkészült, őszinte és tiszta politikust, mint Márki-Zay Péter, nem látott még Magyarország”. (mandiner.hu)