h i r d e t é s

Kivesézés

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam
a- a+

Kivesézés

2021. július 19. - 10:55

Kivételesen osztom az újabban nagyon felkapott Bernard Guetta véleményét: az afganisztáni kivonulás a demokráciák szégyene!

A kép illusztráció! - Forrás: Sada El balad Sada El balad

Magukra hagyják az ottani szövetségeseiket, akik nyilvánvalóan nem tudják megvédeni a pozícióikat a táliboktól. A jelenlegi kormányzó erőnek vége!

Sok meglepő nincs a dologban. Az amerikaiak 1941-ig hagyták tombolni Hitlert, cserben hagyva Európát. Ha nincs Pearl Harbor!
Aztán magukra hagyták a dél-vietnami kormányerőket. Aztán, legutóbb az iraki kormányt, és a szíriai felkelőket. Mindhárom esetben, miután biztosították őket a támogatásukról.

A gyengeség nyilvánvaló jele ez, és közelg az idő, amikor a Nyugat adókkal fogja megvásárolni a békéjét, mint egykor a rómaiak, és számtalan más hanyatló birodalom, előttük. Ma is vannak már ennek kézzelfogható jelei.

Amiben nem értek egyet Guettával: szerintem nem a kivonulás a fő probléma! Inkább az, hogy nem kellett volna odamenni!

Hogy a XIX: századi brit, és a hetvenes-nyolcvanas évekbeli szovjet fiaskó nem volt intő jel, az katonapolitikai agyrém.
Persze a jenkik, lássuk be, gyarmatosítási buzgalmukban megint el voltak ájulva a fegyverzetüktől, főként pedig kellett a marihuána ültetvények és az ásványkincsek fölötti rendelkezési jog!
(A többi, az ország demokratizálása csak a smonca.)

De a dolognak van egy általánosabb vonatkozása is!
Nem lehet exportálni a nyugati államberendezkedést!
(Mint ahogy a szocializmust sem lehetett.)

A világ nagyobb részében a XIX, századi Európára , pontosabban a Brit Birodalomra modellezett társadalmi berendezkedésre nincs igény, egész mások a társadalmi viszonyok, egész mások a kulturális szokások, a vallás és a hagyományok.
Nem lehet ráerőltetni e népekre a Nyugat életfilozófiáját! Köszönik, nem kérik. A terepviszonyok mellett ez a Talibán sikerének titka.

A Kelet, történelme során mindvégig diktatórikus viszonyok közt élt.
A demokráciának egyszerűen nincsenek ott hagyományai.
Japán a háború után rá oktrojált demokratikus politikai rendszer álcája alatt a mindennapokban, az emberi, munkahelyi, egyéb társas kapcsolatokban, struktúrákban tovább éli többezer éve változatlan életét.

(Döbbenetes és egyben jellemző volt a dokumentumfilm, mely egy tokiói elővárosi vonat balesetének történetét dolgozta föl.
Százezrek, milliók utaznak szerte a japán nagyvárosokban minden nap, több átszállással a munkahelyükre, a gondosan összehangolt menetrend szerint. Két másodpercet késhetnek az ötpercenként induló vonatok. Többet nem, mert borul minden.
A vonatvezető másfél másodperces késésben volt, mert az utasok valahol lassabban szálltak be az előírtnál. Miután nemrégen volt már egy késése, amiért megbüntették – megalázzák, megszégyenítik, esetenként meg is verik a dolgozókat – attól félve, hogy kirúgják, és még jobban attól, hogy "elveszti az arcát", a megengedettnél nagyobb sebességgel hajtott be egy kanyarba.
A szerelvény kisiklott, letarolt egy autós felüljárót, és belerohant egy épületbe.
Több tucat halott. Maga a vezető is odaveszett.
A vizsgálat megállapította, hogy a megszégyenítéstől való félelem motiválhatta a vonatvezetőt.
Mellesleg a vasúttársaság is súlyosan hibázott: egyszerűen nem építették be a pályába az automatikus fékező berendezést, mely elejét vehette volna a balesetnek. Őket nem vonták felelősségre.)

Tajvan és Dél-Korea, a két másik "demokratikus berendezkedésű" ország a Távol-Keleten, pro forma parlamentáris viszonyok közt él, valójában tábornokok váltják egymást. Ha kivételesen mégsem, akkor korrupciós ügyek miatt menesztik a civil szférából jött vezetőket.

India, Gandhi és Nehru vezetése alatt demokratikus országgá vált, de már Indira Gandhi diktatórikus módszereket alkalmazott, ma pedig már nyíltan fasiszta vezető irányítja a kontinensnyi országot.

A Nobel-békedíjas egykori polgárjogi harcos, Aun Szan Szú Kji, a legutóbbi időkig Burma (ha úgy tetszik Mianmar) miniszterelnökeként a rohingjákkal szembeni népirtásban bűnös, és a Hágai Nemzetközi Bíróság előtt lenne a helye, ha nem távolították volna el a minap katonai puccsal a hatalomból.
Így aztán – távolról sem e háborús és népellenes bűnei miatt, hanem korrupciós vádakkal – otthon fogják bíróság elé állítani.

Az afrikai országokban, ha lehet, még rosszabb a helyzet.
Nem sorolom.

Címkék: