Az Oroszország elleni olajembargó ugyan nem szerepelt a rendkívüli uniós csúcs hivatalos napirendjén, mégis ez a téma állt a huszonhét vezető figyelmének a középpontjában. A hetek óta tartó huzavona után sokan a hétfő délután Brüsszelben összeült állam- és kormányfőktől várták, hogy megállapodnak az EU hatodik szankciós csomagjáról, és benne az orosz olajimport szakaszos megszüntetéséről.

A találkozót elnöklő Charles Michel arra vállalkozott, hogy közös nevezőre hozza az EU27-eket, mégpedig úgy, hogy megszerzi általános beleegyezésüket az olajembargó bevezetéséhez, de a részletek kidolgozását a nagyköveti, illetve a miniszteri szintű döntéshozó fórumokra bízza.

A csúcs zárónyilatkozatának tervezetében ennek megfelelően csak annyi szerepelt, hogy az olajembargó egyelőre nem vonatkozna a csővezetéken szállított nyersolajra. Ez Magyarország egyik legfontosabb követelése, amit az ülésre érkező Orbán Viktor miniszterelnök is elismert. Hozzátette viszont, hogy további garanciákat vár az EU-tól arra az esetre, ha az orosz olajat szállító Barátság-vezetékkel valami történne, és az ország kénytelen lenne más forrásokból beszerezni a nyersanyagot. Érzékeltette azt is, hogy a későbbiekben az orosz olajról való leváláshoz szükséges beruházásokhoz is várja az EU segítségét. A brüsszeli ülés kezdetén a magyar kormányfő volt az egyetlen, aki elégedetlenségét hangoztatta a kidolgozott kompromisszummal szemben. – Előbb a megoldás, utána a szankció – ismételte meg újságírók előtt a napok óta hangoztatott budapesti követelést.

Az így kizárólag a tengeri olajszállításokra vonatkozó olajembargó az Oroszországból származó európai import mintegy kétharmadát fedné le. Az embargó alól mentességet nem kapott tagállamok viszont ragaszkodnának a tisztességes versenyhez és az egyenlő feltételekhez az EU egységes piacán, vagyis nem akarják hagyni, hogy az olcsó vezetékes olajat feldolgozó tagállamok – mint például Magyarország – akár még az átmeneti időre is tisztességtelen előnyhöz jussanak a sokkal drágább tengeri olajszállítmányokat felhasználókkal szemben. Ezért ők is garanciákat szeretnének, amelyekről a huszonhetek szintén csak később állapodnának meg.

A zárónyilatkozat tervezete szerint a tilalom magában foglalná az orosz olaj más tagállamokba történő reexportjának korlátozását is. 

– Biztosítanunk kell, hogy a belső piacnak ne okozzunk több kárt, mint amennyi hasznot – fogalmazott egy uniós diplomata. Az orosz uráli nyersolaj hordónkénti ára jelenleg 93 dollár körül mozog, szemben a Brent 120 dolláros árával, ami a nemzetközi kőolaj referenciaértéke. A növekvő Brent-Ural árkülönbözet miatt például a MOL finomítói is hatalmas árréssel dolgoznak.

Az állam- és kormányfői üléshez videókapcsolaton keresztül csatlakozó Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sürgette a hatodik szankciós csomag mielőbbi elfogadását, de ezúttal nem szólította meg Orbán Viktort, mint legutóbb. Egy EU forrás szerint az ukrajnai helyzetnek szentelt és még tartó vitában a vezetők nem csak az olajembargóról fejtették ki a véleményüket, hanem érintették a háború nyomán keletkezett élelmiszerválságot és a háború sújtotta ország pénzügyi és egyéb támogatásának kérdéseit. Erről, valamint a védelmi együttműködésük jövőjéről kedden folytatják a megbeszéléseket. (Népszava)