Aki ezt mondja, annak legkisebb lövése sincs a Koránról. Egy arab, aki nyelvileg beleszületett, sem tudja mi van a Koránban! Én, aki az életemből 30 évet csak a szöveg háttereinek megértésével, irodalmi gyűjtéssel foglalkoztam és máig ezt teszem, nincs rálátásom a Korán egészére! Ahányszor olvasom, annyiszor kap új értelmet! Ha csak egyetlen verset kiveszek belőle és értelmezem, más jelentést kap, ha saját életemre, társadalmamra, vagy a teremtés egészére vetítem. Ez nem Rejtő Jenő P. Howard Piszkos Fred a kapitány c. munkája, mely üdítő olvasmány, tele könnyed humorral és adja magát, hogy egy délután folyamán kiolvassuk.

Koránt érteni annyi, mint a végtelent elmagyarázni úgy, hogy nem tudjuk megtapasztalni a végtelent. Lehetetlen. A végtelenből csak azt a részt látjuk, amit agyunk ismer. Csak ezt magyarázhatjuk és ezt is sok tévedéssel.

Egy tiltás más magyarázatot kap a múltban, a jelenben és a jövőben, de az igazi okot sosem tudjuk meg. Az igazi ok Allahnál van. Valaha úgy magyarázták a disznóhús tilalmát, hogy az Ószövetség népéből egy falu nem tartotta be a Shabbatot és az Úr őket majmokká és disznókká változtatta.

Amikor a tudomány is beleszólt a magyarázatokba kiderült, hogy a disznó fertőződhet olyan parazitákkal, melyek az emberre veszélyesek. Majd felfedezték a disznóhús magas húgysavtartalmát.

Később, a genetika fejlődésével rájöttek az ember és disznó genetikai hasonlóságára, egyes szervek, így gyomor, szív esetleges felhasználására transzplantációs célból. De ha eltelik még kétszáz év, lehet, hogy teljesen új szemlélet és ok áll majd a magyarázat mögött. De hol az igazság? Csak Allahnál, sehol máshol!

A Korán emberek számára előírt jogi viszonyulása is ezen a logikán alapszik. Csak az elv rögzül, a joggyakorlat nem. Annak állandó igazodásban kell lennie a változó világhoz, melyben csak Isten, tehát csak az elv állandó!

Az álom rengeteg fejtörést okoz az emberiségnek. A múltban az álmokból olvasták ki a jövőt. A jelenben rájöttek az álom szakaszaira. A testen kívüli élményre, tudatos utazásra testen kívül, melyben az agy elektromos tevékenysége aktív, a szem rezeg és az élmény a testbe való visszatérés után is megmarad. Illetve a halálközeli élmény, ami az alagúton áthaladás, fehér fény, megnyugvás állapotát adja, miközben az agy nem mutat erős elektromos aktivitást. Itt tartunk ma, amikor az álom szakaszait a Korán nem narratív, hanem egyszerű összegző kijelentésekkel már 1400 évvel ezelőtt elénk tárta. És mi lesz itt még a jövőben, amikor lehet, hogy az álomnak megfelelő állapotban agyunk aktivitása gondolatátvitelre lesz talán alkalmas? A Korán megadja a potenciális lehetőségét egy ilyen magyarázatnak is abban az esetben, ha a tudomány magyarázni lesz képes ezt a jelenséget.

Ezer más hasonló példa, jelenség rejtőzik meg a szövegben azok számára, akik gondolkodnak, elemeznek.

Komolytalannak tartom azokat a fordításokat is, melyek lezárják a Korán értelmezését és megmondják a tutit, holott szubjektív állításokat tesznek közzé. Azok az értelmezések közelebb állnak a Korán igazságához, melyek nyitva tartják a szöveget, csupán a mára adnak támpontot az értelmezéshez. De nem rögzítik a Korán szavait azzal, hogy itt van birkák, nesztek, ezt így kell értenetek, mert én azt mondom. A Korán nem narratív. Nem mesél el történeteket. A Korán egy olyan összegző szöveggyűjtemény, melynek narratíváját mindig egy adott kor és hely viszonyai adják.

És láss csodát! Minden kor és hely alkalmas arra, hogy a Korán vezérfonalat adjon.

Ezek után te, parasztkám, aki jössz és mondod, hogy a minap olvastad a Koránt, ami arról győzött meg téged, hogy a mi primitív Iszlámunkban egy férfi szavazat ér fel két nőivel, a nőket megalázzuk és véres dzsihádot hirdetünk, csak a lényeget nem értetted meg belőle: az állandó változást emberi dimenzióban és az állandóságot Isteni dimenzióban. Kiragadsz kontextusokból szövegrészeket és dobálózol vele, nem helyhez, korhoz, eseményhez igazítva azokat és nem levonva belőlük azt a mondanivalót, tanítást, aminek érvénye örök és a mindennapjainkat is áthatja. Egy olyan időszakban hatályban levő, Isteni eredetű alkotmányról szólsz, amivel felvirágoztak birodalmak, civilizációk és ezzel egyidőben mások máglyákat raktak, emberek tízezreit kínozták meg Jézus nevében, később szintén az ő nevét használva népeket irtottak ki! Ti beszéltek szeretetről? Történelmetek a szadizmus, tudatlanság és a botrányok történelme! Legalábbis abban a korban így volt, amikor mi tudás alapú civilizációt építettünk.

Igaz, később helyet cseréltünk. Ti fel, mi lefelé haladtunk. De vedd észre, hogy sosem Szentírásokról beszélek, hanem emberekről! Ti pedig a Koránt akarjátok kikezdeni! Ez nem fog sikerülni soha!
Ha a ma megélt Iszlám gondolkodásunkat és intellektuális hanyatlásunkat bírálod, az rendben van, nincsenek ellenérveim. Mi is eljutottunk abba a sötétségbe, amiben ti voltatok. De a Koránt, már elnézést kérek, ne állítsátok be képregényként, melynek gondolatait félvállról el lehet intézni.

Nem tudom hányszor olvastam el meg-megállva, átgondolva a Koránt úgy, hogy közben korabeli magyarázatokat is mellé olvastam. Évente egyszer-kétszer biztos. Nem tudok olyan új, tudományos felfedezésről, világ megismeréséről, az ember környezetre és saját pusztulását okozó hatásáról szóló beszámolót kezembe venni, amely ne lenne összhangban az 1400 éves kinyilatkoztatásokkal. Persze, ha ezek a kinyilatkoztatások egy írni-olvasni nem tudó vadbarom kezébe kerülnek, ő képtelen bármit kiolvasni belőlük, így marad a kitaláció és a gépfegyver, mint erős érv.

Mielőtt még agyunk helyére chipek nem kerülnek és azok végleg el nem döntik évezredes meddő szembenállásainkat, ideje tisztelni egymást. Ha így maradunk, valóban jobb lesz, ha humanoidok váltják fel helyünket, mert emberként képtelenek voltunk megbirkózni világunkkal, embertársainkkal, és saját magunkkal. Egész életünk konfrontáció, békétlenség, amit mi magunk hozunk létre, de másra hárítjuk. Jó ez így?

Ez a Korán nem Allah nélkül (előállított) koholmány, hanem megerősítése mindannak, ami előtte volt. Részletezése a Könyvnek, amiben semmi kétség, A Világok Urától. (Korán 10:37)

Ha ezt a Koránt rábocsátanánk egy Hegyre, látnád azt behódolni és meghasadni Allahtól való félelmében. Ezek a példákat vetjük fel az embereknek, hátha tán elgondolkodnak. (Korán 59:21)

A Heggyel kapcsolatban két dologra asszociál az ember: 1. Magasság. 2. Köves, sziklás, kemény, tehát szilárdság, megingathatatlanság. Erre épül rá a metafora. Allah kinyilatkoztatása olyan fenséges, hogy behódol a magasság és olyan erővel tör rá, hogy meghasadnak legkeményebb sziklái.