A tények nem feltétlenül igazolják, amit Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a pénteki kormányinfón a forint gyengüléséről mondott – mondta vasárnap az RTL Híradónak a Portfolio.hu elemzője. A miniszter azt állította, hogy 

• a forint globális folyamatok következtében, a régiós devizákkal együtt romlott,
• továbbá hogy az elmúlt 12 évben a forint csak 10 százalékot gyengült.

Beke Károly úgy fogalmazott: az elmúlt 1-2 hónapban a forint egyre jobban elszakadt a régiótól, és lényegesen nagyobb mértékben gyengült, mint a régiós devizák.

A magyar deviza nem 2010 óta, hanem a háború kitörése óta gyengült nagyjából 10 százalékkal (sőt bő 10 százalékkal) az euróval szemben, miközben a lengyel zloty 2,5 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona pedig még minimálisan erősödni is tudott.

Tehát ez egyértelműen nem azt támasztja alá, amit Gulyás Gergely állított.

Mint Beke elmondta, a piacon az ukrajnai háború kitörése után általános kockázatkerülés volt jellemző. Emiatt az első hetekben valóban az összes feltörekvő piaci deviza, az összes régiós deviza hasonló mértékben gyengült. Ám „nagyjából április eleje óta látszik az a tendencia, hogy a forintot mintha kevésbé szeretnék a befektetők”.

A háború kezdete utáni sokkot követően a régiós versenytársak visszaerősödtek, és a forint is tudott egy picit erősödni, a március elején látott 400-as euróárfolyam után még visszaerősödött 380 alá is – mondta a szakember.

Belső és külső okok

Április elejétől fogva azonban már csak a forint gyengült, és ennek több oka is van Beke Károly szerint.

Az egyik ilyen ok lehet, hogy az Európai Bizottság elindította a jogállamisági eljárást Magyarországgal szemben, továbbra sincs megállapodás a magyar helyreállítási alap forrásairól. Az elmúlt néhány hétben hasonló egyedi tényező volt a kormány által bejelentett költségvetési kiigazító csomag, illetve annak a tartalma, nevezetesen az, hogy különböző különadókat vagy extraprofitadókat vetettek ki egyes szektorokra. Mivel ez nem számít túlságosan piacbarát lépésnek, a befektetők nem szokták szeretni az ilyen jellegű intézkedéseket.

A helyreállítási alappal, illetve az EU-s pénzekkel kapcsolatos vitát Beke inkább belső oknak tartja, hiszen itt a magyar kormány vitázik az Európai Bizottsággal. Tehát ez sem általános, globális tényező, ami minden devizára hatással van.

A szakértő szerint a forint gyengülésének külső okaként lehet említeni továbbra is az orosz-ukrán háborút, az ezzel kapcsolatos bizonytalanságot, a globális magas inflációt, a jegybankok kamatemelési sorozatát, illetve a dollár erősödését.

Az elmúlt években vagy évtizedekben trendszerűvé vált, hogy amikor a dollár erősödik, akkor a feltörekvő piaci devizák rosszul teljesítenek. Az elmúlt hónapokra pontosan ez volt a jellemző, tehát az év eleje óta az amerikai dollár 8 százalékkal erősödött az euróval szemben, és ez látszik meg a forint árfolyamán is – fejtette ki. (rtl.hu)