Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója azt mondta, szervezetük először foglalkozik a sport területén fellelhető korrupcióval. Ötven országra kiterjedő elemzésüket 2016 elejére készítik el és ennek lesz része a most közzétett magyarországi tanulmány, írja az MTI nyomán az Index.

A Transparency szerint a TAO-támogatásokon keresztül folyósított pénzek a kormány állításával szemben valójában nem magánadományok, hanem átirányított közpénzek, és korrupciós kockázatot jelent, hogy a sportfejlesztési programok támogatásáról hozott döntések zárt ajtók mögött születnek, a sportszövetségek és az állami ellenőrző intézmények jelentései nem nyilvánosak

A támogatásokban jelentős aránytalanságok tapasztalhatók, illetve bizonyos stadionok építésekor fontosabbak a politikai kapcsolatok, mint a sportszakmai indokok és a tisztességes gazdasági verseny.

Mucsi Gyula projektvezető azt mondta, a 200 milliárd forintnyi adótámogatásból 75 milliárdot a labdarúgás kapott, ezen 1100 futballegyesület osztozott, de közel sem egyenlő arányban.

13 klub kapta a labdarúgásban szétosztott támogatás egyharmadát. Ezek közül kiemelkedik a Puskás Akadémia, és a Felcsúti Utánpótlás Nevelésért Alapítvány, amely négy év alatt 9,2 milliárdhoz jutott, ami a sportágba juttatott támogatás 12 százaléka. 

Magyarországon jelenleg a politika összefonódik a sporttal, hiszen a látványcsapatsportok szövetségeit politikusok irányítják, példaként hozza fel, hogy a kézilabda-szövetség elnöke Kocsis Máté, Józsefváros fideszes polgármestere, a kosárlabdázók első embere pedig Szalay Ferenc, Szolnok kormánypárti polgármestere, írja a jelentés.

A támogatók kiléte rejtve marad, ugyanakkor ők maguk sem büszkélkednek azzal, hova fordítják TAO-forintjaikat. Ezzel együtt az állami ellenőrző intézmények - az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Miniszterelnökség - jelentései nem nyilvánosak, az Információszabadságról szóló törvény szigorítása is nehezíti az adatigényléseket. Ezzel kapcsolatban Czett Szabolcs sportjogász megjegyezte: még a 2012/13-as idény TAO-támogatásainak ellenőrzése sem fejeződött be.

Értelmetlen beruházásokként említették a 16 ezer fős kisvárdai stadiont, ahol Európa-liga selejtező megrendezésére is alkalmas luxusstadionban játszhat a város NB II-be nemrég feljutott futballcsapata. Az állam azután emelte 120 millió forintról közel egymilliárdra a stadionépítés támogatását, hogy Kisvárda országgyűlési képviselője, Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter lett.

Hasonlóan járt a szintén másodosztályú Mezőkövesd is, amelynek stadionjához 800 millió forintot adott a kormány az adófizetők pénzéből. A TI rámutat: ez sem biztos, hogy független attól, hogy a helyi labdarúgóklub elnöke Tállai András, a város országgyűlési képviselője, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára. 

Az Állam szerint nincs igaza a Transparencynek 

Határozottan visszautasítjuk a Transparency International kijelentését, írja közleményében az Emberi Erőforrások Minisztériuma. „A kormány lehetővé tette a vállalkozásoknak, hogy nyereségük legfeljebb 75 százalékát sportcélokra fordíthassák. A pénzt a vállalkozások termelik meg, ők döntik el, hogy hova adják ezt az összeget. Ez a legátláthatóbb folyamat, hiszen az adott sportághoz tartozó minden sportszervezet, sportiskola, utánpótlás-nevelést végző alapítvány beleszólhat, részesülhet, a vállalatoktól érkezett felajánlásokból, aminek jóváhagyásáról a sportági szakszövetségek hoznak szakmai döntést. Vállalkozók pénzéről, nem közpénzről van szó.„

Transzparenciát az EU Bizottsága a támogatási rendszer elfogadásakor tett, a Magyar Kormány a jogi szabályozásban teljes körűen átvette az ajánlásokat.

• A támogatás alapját képező sportfejlesztési elemek támogatható kereteit a szövetségek előzetesen nyilvánosságra hozzák, ez az ún. kötelező benchmark-rendszer;
• mind a támogatott szervezetek, mind a szakszövetségek naprakész nyilvántartást kötelesek vezetni a jóváhagyott támogatási programok és a kiadott támogatási igazolások értékéről, és a programok belső tartalmáról;
• a Kormány évente tájékoztatja Brüsszelt a támogatási program eredményeiről.

A sportcélú társasági adókedvezménnyel ráadásul sikerült új alapokra helyezni az öt látvány csapatsportág szakmai- és utánpótlás jövőjét. Az Európában egyedülálló támogatási rendszer nélkül a magyar versenysport nem kerülhetett volna ki abból a gödörből, amelyben korábban volt.  Az öt látványsportág támogatására használható adókedvezmény segítségével számos beruházás valósulhatott meg az elmúlt években, írja közleményében az Emmi.

index.hu