A magas energiaárak letörését és az energiabiztonságot célzó legfrissebb csomagot az uniós állam- és kormányfők vitatják meg csütörtökön kezdődő brüsszeli találkozójukon.

A biztosi kollégium javasolja, hogy az EU27-ek összesítsék a gázimportigényeiket, hozzanak létre egy gázvásárlási konzorciumot, és ezen keresztül közösen szerezzenek be a gáztározó kapacitásaik legalább 15 százalékának megfelelő mennyiségű gázt. Ezen a platformon keresztül orosz gázt nem lehetne importálni. A rendelettervezet azt is tartalmazza, hogy a kormányoknak tájékoztatniuk kellene az EB-t a valamivel több mint 500 millió köbméter mennyiséget meghaladó gázbeszerzés vagy egyetértési megállapodás megkötése előtt. A Bizottság értékelné az egyezséget és ajánlást adhatna ki, ha az kedvezőtlenül befolyásolja a belső piacot, az ellátásbiztonságot vagy az energiaszolidaritást.

A biztosi kollégium egyik legvitatottabb javaslata a gázárkorlátozásról szól, amely alapján az EB felhatalmazást kapna arra, hogy szükség esetén megállapítsa a maximális dinamikus árat, amelyen a földgázra vonatkozó tranzakciókat lebonyolítják az irányadó európai tőzsdén, az amszterdamin. Mint a szöveg rámutat, ez a piaci beavatkozás csak a végső és ideiglenes eszköz lehet, három hónapig lenne hatályban, amíg megállapítanának egy új referenciaértéket. Hosszabb távon azonban megkezdődik a munka egy stabil és kiszámítható árképzést biztosító referenciaérték megállapítására – áll az előterjesztésben.

Az energiacsomag részeként a tagállamok a felzárkóztatásukra szánt nemzeti keretük tíz százalékát, összesen 40 milliárd eurót átcsoportosíthatnák az energiaválság által leginkább sújtott fogyasztók és vállalkozások megsegítésére. Ez a pénz még az előző, 2014-2020 közötti költségvetési időszakból érkezik, amelynek forrásait 2023-ig lehet felhasználni. (Népszava)