2015. április 14-én a karcagi Kun-Mediátor utazási iroda és ál-brókercég ügyfelei nem fértek hozzá befektetett pénzükhöz, mivel a cég meghatározó tulajdonosa, Dobrai Sándorné eltűnt.

Ezek után az MNB jogtalan pénzügyi szolgáltatás gyanújával indított eljárást, mivel a Kun-Mediátor hivatalosan nem volt jogosult befektetés intézésére. Április 27-ig nagyjából 400 ember tett feljelentést Dobrai Sándorné ellen és a hatóságok megkezdték a nyomozást sikkasztás vádjával, az ügynek feltételezhetően 700 károsultja van, az okozott kár 10 milliárd forint körüli.

Az üggyel összefüggésbe hozták Fazekas Sándor volt fideszes polgármestert, földművelésügyi minisztert, mivel polgármestersége alatt Dobrai Sándorné az önkormányzatnak dolgozott, valamint több fideszes politikus utazását is ő szervezte. Fazekas emellett 2005-ben a Kun-Mediátor irodabérletének meghosszabbítását is támogatta, sajtóhírek szerint az általános bérleti díj feléért. Az ügy kapcsán felmerült Vadai Ágnes neve is, aki egyes hírek szerint a 2002-es és a 2006-os választásokon támogatást kapott egy olyan üzleti csoporttól amelynek a Kun-Mediátor is része volt. Az ügy kapcsán a Jobbik neve is elhangzott, Filó Attila, volt szentendrei Jobbik-elnök azt állítja, hogy az Épkar Zrt., amely kapcsolatba hozható a Kun-Mediátorral, támogatta a Jobbik szentendrei kampányát. A Kun-Mediátor botránnyal való kapcsolatot a felmerült személyek és szervezetek egyaránt visszautasították.

2017 tavaszán zárult le a Kun-Mediátor-ügyben folytatott nyomozás, a közel 2000 oldalas vádirat szerint a 10 milliárd forintos kárból 6 milliárddal nem tudott elszámolni a társaság. Az ügyészség anyagaiban említés szinten se szerepel sem a Karcagot a bűncselekmények idején vezető Fazekas Sándor földművelési miniszter, sem az oda gyakran látogató Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. 2017 júliusában a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség vádat emelt a Kun-Mediátor milliárdos csalással gyanúsított, Bróker Marcsiként elhíresült vezetője ellen. Dobrai Sándornénak 2017 novemberében 767 rendbeli üzletszerűen elkövetett csalás, két rendbeli sikkasztás, öt rendbeli számvitel rendjének megsértése és jogosulatlan pénzügyi tevékenység miatt kellett bíróság elé állnia. 2018 februárjában az ügy tárgyalása még javában zajlik; sajtóhírek szerint a beidézett tanúk rendkívül magas száma, valamint a vádirat és a nyomozati anyag hossza (utóbbi körülbelül 60.000 oldal) miatt első fokon ítélethirdetés legkorábban az év végén várható.

A tanulmányt a Civitas Intézet megbízásából Martin József Péter, a Transparency International Magyarország Alapítvány ügyvezető igazgatója, Nagy Gabriella, a Transparency International közpénzügyi programvezetője és Ligeti Miklós, a Transparency International jogi vezetője készítették. A tanulmány második részében található esetleírások elkészítésében közreműködött a K-Monitor Közhasznú Egyesület, az esetleírások a K-Monitor Közhasznú Egyesület adatbázisán alapulnak.