Összesen 4768 gazdasági társaság szűnt meg idén októberben Magyarországon, ami minden idők harmadik legsúlyosabb havi adata, de elmarad a szeptemberi 5181-es rekordtól. Az idén lezárult tíz hónapból nyolcban a törölt vállalkozások száma meghaladta a négyezret, amire korábban csak egyetlen egyszer, éppen egy évvel ezelőtt, 2014 októberében volt példa. "Nagyon erőteljes megszűnési hullám söpör végig a cégvilágon. A kérdés csak az, hogy ezt a gazdaság aktuális állapota indokolja, vagy más tényezőkből vezethető le" – mondja Pertics Richárd, az Opten céginformációs szolgáltató üzletág-
igazgatója.

Pertics szerint a gazdaság állapotában még sok a bizonytalansági tényező, de nem ez a sok megszűnés fő oka. "A sok törlés inkább annak az eredménye, hogy a cégbíróság immár egy éve szisztematikusan fellép a tetszhalott cégekkel szemben, amelyek az állammal szembeni adminisztratív kötelezettségeiknek sem tesznek eleget" – mondja az igazgató. Pertics állításait leginkább a hatóság által indított kényszertörlési eljárások tavalyi megugrása támasztja alá. 2014 októbere után a frissen indított kényszertörlési eljárások havi adata az addigi 2000-2500-ról 4000-5000-re emelkedett. Főként ezeknek az eljárásoknak a lezárása miatt gondolja úgy a szakértő, hogy legalább 2016 közepéig együtt kell élnünk a magas megszűnési rátával.

Ezután azonban trendváltás következhet be – hívja fel a figyelmet a legfrissebb adatok alapján az Opten igazgatója. Idén június óta ugyanis egyre kevesebb friss kényszertörlést tesz közzé a cégbíróság, szeptemberben már csak 2700, októberben pedig 2300 ilyen eljárás indult. "Elképzelhető, hogy az évek óta tartó cégtörlési hullám lecsengésének első jeleit látjuk. A konszolidáció ezzel együtt még évekig eltarthat, de a cégek számának visszaesése mérsékelődni fog" – mondja Pertics.

A jövő évi trendforduló bekövetkeztét tovább valószínűsíti, hogy a többi megszűnéshez vezető cégbírósági eljárásból – felszámolásból és végelszámolásból – huzamosabb ideje viszonylag kevés indul. A válság éveiben a havi 2000-ig is felkúszó felszámolásból idén rendre havi 700-800-at indítanak a hitelezők (októberben például csak 617-et), továbbá ugyanilyen havi értékek láthatók a végelszámolásoknál is, ahol pedig 2011–2012-ben még havi 2500 fölött volt az átlag.

A középtávú trendet befolyásolja az is, hogy a beszámolók közzétételi rendje és szankcionálása is változik a jövőben. A cégeljárási törvény egyik legfontosabb tervezett változása, hogy a beszámoló leadását közvetlenül az Igazságügyi Minisztérium ellenőrzi és szankcionálja. Ez vélhetően felgyorsítja a kényszertörlési eljárások indítását. A tervezet ugyanakkor több enyhítést is tartalmaz az amúgy általában jól működő és jelentésszolgálati kötelezettségeit teljesítő cégekre vonatkozóan. Ezek következtében a ténylegesen inaktív cégek törlése vélhetően felgyorsul, és kevesebb lesz a téves kényszertörlés.

Szintén fontos technikai változás, hogy az Igazságügyi Minisztérium igyekszik elektronikus útra terelni minden céggel kapcsolatos kommunikációt. Az elektronikus csatornák használatával vélhetően kevesebb lesz a kézbesíthetetlen értesítés, elérhetetlen cég, és ezáltal is csökkenhet némileg az adószám-felfüggesztések és törlések száma.

legmagasabb adata. "Az elmúlt három hónapban folyamatosan emelkedik a cégalapítási kedv, de ez még nem jelenti automatikusan, hogy a tőketulajdonosok ismét a vállalkozás indításban látják a jövőt. Nagyon mélyről indult a folyamat, és még a mostani adat is messze elmarad a válság előtti szintektől. Hamarosan kiderül, hogy pozitív trendfordulót csak átmeneti jelenségről van szó" – mondja az Opten igazgatója.

Az Opten cégfluktuációs indexe (Opten – CFI) az adott időszakban törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez. Az index októberi értéke régiónként jellemzően 14-15 százalék körül volt. Megyei szinten az októberi Opten – CFI Tolna, Zala és Győr-Moson-Sopron megyében vette fel a legalacsonyabb értékeket, míg a legnagyobb fluktuációt Budapest, Békés és Fejér produkálta.

Az Opten Kft. sajtóközleménye, 2015.11.12.