A pártja ettől még szerveződik. - írja a 444

Szerdára a pártok szerint lényegében eldőlt, hogy Márki-Zay Péternek, az ellenzék miniszterelnök-jelöltjének el kell engednie a frakcióalakításról szóló tervét. Az úgynevezett "hetedik frakcióról" szóló vita október közepe, az előválasztás vége óta feszítette az ellenzéket.

Márki-Zay Péter rögtön az előválasztási győzelme utáni napon a nyilvánosság előtt is elmondta, hogy szeretné, ha az ellenzéki összefogásnak lenne egy konzervatív jobbközép pártja, ami megszólíthatná a kiábrándult fideszeseket.

Kicsi, de fontos csoportra célzott volna

A miniszterelnök-jelölt azzal érvelt, hogy az Orbán-kormány leváltása alapvetően a billegő egyéni körzeteken múlik, amiből közel 30 van. A 106 egyéni választókerületből vannak nagyon stabil ellenzékiek, és nagyon stabil fideszesek, ahol szinte előre tudni lehet a végeredményt, és vannak ezek a szorosnak tekintett választókerületek, ahol majd eldől a választás.

Márki-Zay arra emlékeztetett, hogy ezeken a vidékeken sincs túl sok ingadozó, az emberek többsége már rég elkötelezte magát valamelyik oldal mellett, érdemben nincs átjárás a táborok között.

Úgyhogy nagyon fontos lenne arra az akár csak 2-3 százaléknyi választóra célozni, akik még befolyásolhatók. A miniszterelnök-jelölt szerint ezek az emberek a hozzá hasonló, kiábrándult fideszesek. Nekik kell egy új ajánlat, ami túlmutat az ellenzék eddigi kínálatán, ahhoz, hogy a kormányváltásra szavazzanak.

Márki-Zay szerint kifejezetten rájuk célozva kellene egy karakteresen jobboldali párt, amelyik megnyugtatja ezeket a kiábrándult fideszeseket, hogy lesz képviseletük egy kormányváltás esetén is. Illetve e párt három cigány jelöltet is befutó helyre tenne a listán.

Hatan szervezték, hat frakcióra hangolva

Az ellenzéki pártok nem örültek az ötletnek. Az előválasztást szervező hat párt (DK, Jobbik, LMP, MSZP, Momentum, P) már 2020 tavaszán megegyeztek a játékszabályokban, és rögzítették, hogy az egyéni jelölteknek kötelező valamelyikükhöz csatlakozni, illetve a listás helyek szétosztásának jogát is maguknak tartották fenn. Ezt a rendszert már akkor is ellenezte Márki-Zay Péter, viszont a szabályokba akkor még nem szólhatott bele.

Még az előválasztás előtt ezt a helyzetet annyival enyhítették, hogy más pártoknak és civileknek is megengedték, hogy elinduljanak az előválasztáson, de nekik is választaniuk kellett a hatos listáról egy pártot. Így lett az előválasztáson a Párbeszéd jelöltje például Márki-Zay Péter, vagy mondjuk LMP-s jelölt Bana Tibor, a Jobbikból kilépett parlamenti képviselő.

A hat párt megegyezett előre abban is, hogy a listás helyeket úgy igazítják majd, hogy mindegyiküknek mindenképpen legyen legalább öt képviselője, hogy mind a hatan frakciót alakíthassanak.

Minden mandátum számít

A frakciókhoz tartozás előzetes szétosztása azért is volt ennyire fontos, mert 2020 elejétől a fideszes többség átírta a parlamenti szabályokat, jelentősen korlátozva a frakcióhoz csatlakozás lehetőségeit. A tavaly óta hatályos szabály szerint csak annak a pártnak a frakciójához csatlakozhat egy képviselő, amelyiknek hivatalosan is a jelöltje volt a választáskor. Ezzel megszűntek az olyan lehetőségek, hogy képviselők kiváljanak a pártjukból, és új csoportot alapítsanak, vagy éppen átmenjek egy másik frakcióba.

A frakciók létszáma nemcsak presztízs-kérdés. A pártok a létszám alapján kapnak bizottsági helyeket, és ami még ennél is fontosabb, állami támogatás jár minden képviselő után. 2020-ban fejenként közel 14 millió forint / év volt ez az összeg, továbbá a képviselők saját stábot is fenntarthatnak, amivel munkát lehet adni a párt számára fontos embereknek, építeni lehet a következő politikusi generációt.

Az előválasztás után a pártok azt számolgatták, hogy nagyjából hány egyéni győztesük van jó körzetekben, és hány helyet követeljenek a közös listáról maguknak. És akkor jött az előválasztás miniszterelnök-jelölti versenyének a győztese, Márki-Zay Péter, hogy neki is kellenek helyek.

A billegő körzetek Fidesz-árváiról szóló érvelése senkit nem hatott meg túlságosan. Az MSZP-P és a Momentum állítólag hajlott volna arra, hogy Márki-Zay önmagán kívül vigyen még négy képviselőt, de a DK, a Jobbik és az LMP még ezt se tartotta méltányosnak.

Az előválasztás szellemisége vs. az igazi választás esélye

Ha elfogadjuk, hogy a vita nemcsak az erőviszonyokról és a pénzről szólt, hanem elvi kérdés is volt, akkor az érvelések teljesen elmentek egymás mellett. A hetedik frakciót elutasítók ugyanis azt mondták, hogy az előválasztást vennék semmibe, ha olyan párt jelöltjei is indulnának a választáson, amely egyszer már elbukott vagy rajtvonalhoz sem állt. Ezt abból vezették le, hogy Márki-Zay Péter két, már létező minipárttal akarta összekapcsolni a Mindenki Magyarországa Mozgalmát (MMM), illetve az ahhoz tartozó Kossuth Köröket. Ez a két párt, az Új Világ Néppárt és az Új Kezdet, amelyek állítottak ugyan jelölteket az előválasztáson, az előbbi még miniszterelnök-jelölttel is próbálkozott Pálinkás József személyében, de nem sokra jutottak. Vagyis a hatok azt mondták, hogy végső soron a választók szórták ki őket, nem lehet utólag visszatenni őket a győztesek közé.

Márki-Zay érvelése viszont arról szólt, hogy a hetedik frakcióra nem az ellenzékiek meggyőzése miatt van szükség, hanem azok kedvéért kellene létrehozni, akik még nem ellenzékiek, és így az előválasztás eredménye e tekintetben nem érdekes. Ugyanakkor szerinte még az előválasztásból is következhetne az igénye, hiszen legalább 11 körzetben olyan jelölt győzött, aki elsősorban az MMM-hez kötődött, és csak a szabályok kényszere miatt választott pártot magának.

MZP listás és egyéni helyeket is igényelt

Az október közepe óta tartó vitában több koncepció is felmerült: kapjanak befutó helyeket az országos listán az új párt emberei, de az is, hogy azok az előválasztáson győztes jelöltek, akik csak kényszerből választottak egyet a hat pártból, választhassák a hetedik frakciót. Ilyen lehetett volna például Üveges Gábor, Hernádszentandrás polgármestere, aki hivatalosan jobbikos jelöltként győzött az előválasztáson Kazincbarcikán és környékén, de közben az MMM egyik alelnöke.

Mind a hat pártnak van legalább egy olyan egyéni győztese, aki elsősorban Márki-Zayhoz kötődik, és csak kényszerből választott előre frakciót magának, de a legtöbbjük (a 11-ből 5) jobbikosként indult az előválasztáson, és közülük legalább ketten biztos befutónak számítanak az ellenzéki számítások szerint.

Ezért is történt meg, hogy amikor a vita már nagyon elmérgesedett az elmúlt napokban, akkor Jakab Péter Jobbik-elnök állt bele a legkeményebben a nyilvánosság előtt, és vívott élénk, lehülyézésig menő nyilatkozatháborút Márki-Zay Péterrel. A hetedik frakció valószínűleg a Jobbiknak okozta volna a legnagyobb veszteséget.

Az év végére lényegében eldőlt

A hetedik frakcióról szóló vita addig feszült, míg Jakab Péter december legvégén bejelentette, hogy kész megvétózni a tervet. Mivel az együttműködés legfontosabb kérdéséiben döntő pártelnöki értekezleten mindenkinek vétójoga van, már ez elégnek látszott ahhoz, hogy eldőljön a vita.

Márki-Zay kedd este az ATV-n már azt mondta, hogy el tudja engedni a frakciót. Szerda délelőtt aztán ezt írta ki a Facebookra: egy "Gesztus az egységért. Akkor most vége a belső vitáknak, egy számít: egységben Magyarországért." A pártok ezt úgy értették, hogy ezzel bejelentette, hogy nem küzd tovább, sokan fellélegeztek.

A hangulat oldódását jelzi, hogy szerdán a pártok vezetői hosszú idő után először álltak ki együtt kampányolni Márki-Zay Péterrel, és ezúttal senki sem szólt be senkinek. A pártelnökök közül Jakab Péter és Gyurcsány Ferenc azonban így sem jelentek meg, a Jobbikot Z. Kárpát Dániel alelnök, a DK-t pedig Dobrev Klára volt miniszterelnök-jelölt képviselte.

Ugyanakkor már a fenti poszt kirakása után Márki-Zay arról is beszélt, hogy "amíg a listát le nem adjuk, addig lehet dönteni", hozzátéve, hogy "ez a pártok döntése". Ezt meg volt, aki úgy értelmezte, hogy még nem adta fel teljesen a hetedik frakcióért vívott küzdelmet. Hivatalosan a pártelnökök napokon belül megrendezendő értekezletén zárhatják le az ügyet.

A hétvégére lesz már lista?

A hat ellenzéki párt a háttérben információink szerint már úgy kezdte a 2022-es évet, hogy levették a napirendről a hetedik frakció ügyét, és ennek szellemében élénk, napi több órás tárgyalásokba kezdtek az országos lista összeállításáról. A feladvány így sem könnyű, hiszen előre kompenzálni kell azokat a pártokat, amelyeknek kevés egyéni jelöltje lesz, de közben az erőviszonyokat sem lehet figyelmen kívül hagyni. Tovább bonyolítja a helyzetet, ha egy pártlistás jelölt egyéniben győzni tud, mert akkor listáról helyette egy másik párt embere kaphat mandátumot.

A végső sorrend összeállítása még ezen a héten eldőlhet, mert a legtöbb kérdésben sikerült megegyezni, mondták több párt politikusai is, de közben maradtak olyan feloldhatatlan ellentétek, amelyek miatt nem mindenki magabiztos ebben a szűk határidőben. Beszéltünk olyan ellenzéki vezetővel is, aki azt sem tartja kizártnak, hogy lista leadásának végső határidejéig, azaz február végéig is elhúzódhatnak az egyeztetések.

MZP alakuló pártja közben a Néppártba készül

Közben Márki-Zay pártalapítási tervei is napirenden maradnak. Túl a hazai szervezkedésen, Márki-Zay már az Európai Néppárt több vezetőjével is tárgyalt arról, hogy az új szervezete szívesen csatlakozna a szövetséghez, ahonnan a Fidesz éppen egy éve kényszerült távozni.

A mostani állás szerint egy esetleges ellenzéki győzelem esetén még az a fura helyzet is előfordulhat, hogy Márki-Zay úgy lesz miniszterelnök, hogy egy parlamenti kívüli párt elnöke lesz. (444.hu)