Lesújtott Orbán haragja, de még nincs vége a háborúnak
Egyelőre nem tudta kivéreztetni Simicska Lajos vállalkozásait a kormánnyal kötött üzletek elapadása, de komoly csapást mért a vállalatbirodalomra, hogy a tulajdonos összeveszett régi barátjával, Orbán Viktor kormányfővel. Kettejük háborúja folytatódik.
Fotó: Europress / Napi.hu
Egyelőre nem vitte padlóra a Közgépet, hogy az év elején a cég tulajdonosa, Simicska Lajos összeveszett Orbán Viktor miniszterelnökkel - derül ki a Népszabadság összeállításából. A háború nyomán leállítottak vagy meg sem kezdtek több jelentős beruházást, amelyek százmilliókat hozhattak volna a cégnek, ám ennek ellenére úgy néz ki, hogy a 2015-ös bevétel nagyjából akkora lesz, mint a 2014-es (112,9 milliárd forint) - írja a napi.hu.
A meglévő rendelések alapján várhatóan még 2016-ban sem fog szűkölködni az építőipari vállalat, igaz, jelenleg feleannyi embernek ad munkát mint korábban. A kormányzati ciklus második fele tartogat néhány igen zsíros vasútfejlesztést - például az Budapest-Esztergom vonal villamosítását -, amit bizonyára szívesen vállalna a Közgép.
Lejtőn a médiabirodalom
Kérdés, hogy akad-e olyan cég, amelynek van mersze konzorciumban indulni vele a közbeszerzéseken, illetve ha nem, akkor van-e olyan vállalat Magyarországon a Közgépen kívül, amely bizonyos építkezéseket le tud bonyolítani. A vállalat ugyanis az elmúlt években egyedülálló technológiai tudást halmozott fel.
Megszenvedte az elmúlt évet Simicska médiabirodalmának zászlós hajója, a Magyar Nemzet. A napilap példányszáma 35 ezerről 25 ezerre esett és több száz millió forinttal csökkent az újságban közölt állami hirdetések értéke. Hasonlóan járt a Heti Válasz - igaz, ez nagyjából tartotta 15 ezres példányszámát - és a Hír TV.
Mi lesz az agrárcégekkel?
Több olyan kormánydöntés is született 2014 óta, amely elsősorban Simicska Lajos mezőgazdasági érdekeltségeinek ellehetetlenítése érdekében született. A Nyerges-Simicska-féle agrárvállalatok a területalapú támogatásokat tekintve a második legnagyobb mezőgazdasági szerveződés az országban, s feltételezhetően a legnagyobb vesztese annak a kormánydöntésnek, amely szerint az 1200 hektár fölötti területekre jutó területalapú támogatásokat egy éve nem kapják meg a nagybirtokok. Ugyanakkor a csoport a legtöbb agrárpénzt (2007-2014 között 33 milliárd forintot) beruházási és fejlesztési célra kapta. Az lenne a legnagyobb érvágás a csoport számára, ha elveszítené sz uniós forrásból érkező beruházási és fejlesztési támogatásokat -további részletek a Népszabadságban olvashatók.
