Júniustól változott az aszály definíciója: a törvény szerint az minősül aszálynak, ha a csapadék nem éri el a 25 millimétert harminc napon keresztül, és a napi maximum hőmérséklet legalább tizenöt napon át meghaladja a 31 Celsius fokot.

Káresemény megállapításához a két feltétel valamelyikének kell teljesülnie, amit az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) adataival szükséges alátámasztani

– hívta fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) szerdai, MTI-nek küldött közleményében.

A közlemény szerint miután az időjárás egyre szélsőségesebb hőmérsékleti értékeket produkál, megnőtt az aszály kockázata. A Mabisz felhívja az aszálybiztosítási fedezettel rendelkező gazdálkodók figyelmét arra, hogy a jogszabály változása csak a hatályba lépése után kötött szerződésekre vonatkozik.

Az idén június 15-e előtt kötött biztosításokra még a régi meghatározás szerint lehet kárenyhítést kérni.

Biztosítási szempontból így 2017 átmenetinek minősül, mivel különböző aszály meghatározások vonatkoznak a kárenyhítési rendszer két pillérére, az állami kárenyhítési rendszerre, valamint a díjtámogatott növénybiztosításokra.

Mivel az egyre népszerűbb díjtámogatott növénybiztosításokat csak május 31-ig lehetett megkötni, így azoknál harminc napon át tíz millimétert el nem érő összcsapadék esetén állapítható meg az aszálykár.

A klímaváltozásnak kitett legfőbb szántóföldi növényeket (kukorica, napraforgó, búza, rozs) ezen belül is csak az „A” díjtámogatott konstrukcióban lehet aszály ellen biztosítani.

A kockázat növekedését a gazdálkodók is érzik, mivel egyre többen választják ezt a biztosítási csomagot: a szerződések száma idén több mint 60 százalékkal, az éves állománydíjuk pedig 53 százalékkal nőtt a tavalyi évhez képest

– közölte a Mabisz.

168ora.hu