Célirányos beruházások és hatékony helyi intézkedések segíthetnek abban, hogy megszűnjön Magyarországon a legszegényebbek és a társadalom többi tagja közötti társadalmi és gazdasági szakadék, állítja három Világbank jelentés. Mindehhez konkrét intézkedésekre van szükség, mint például a helyi és országos szintű tervezés koordinálására, a társadalmi integrációt elősegítő intézkedésekkel kapcsolatos beruházások végrehajtására, valamint arra, hogy tanuljunk a működő és nem működő példákból, és hogy az igények közösségi szinten történő beazonosítására építve hozzuk meg a helyi szintű intézkedéseket. A jelentések a Befogadó növekedés támogatása tanácsadási program keretében készültek, Európai Uniós társfinanszírozású technikai segítségnyújtási keretből, az Emberi Erőforrások Minisztériumának megbízásából.

Mivel az országnak egyszerre a népesség elöregedésének és csökkenésének kettős hatásaival kell szembenéznie, valamint több munkavállaló lép ki a munkaerőpiacról, mint ahányan oda belépnek, a magyar munkaképes korú népesség jobb képzettsége és javuló munkalehetőségei elengedhetetlen feltételei a hosszú távú növekedésnek. Ugyanakkor a magyar fiatalok számára nehézkes az iskolából a munka világába való átmenet és a hátrányos helyzetű és szegény háztartásokban élő diákok nagy része nem sajátítja el az alapvető készségeket sem. Ezek a kihívások jelzik, hogy stratégiai beruházásokra van szükség ahhoz, hogy javuljon a legszegényebb és legsérülékenyebb emberek hozzáférése a minőségi nevelési és oktatási szolgáltatásokhoz, a bővülő foglalkoztatási lehetőségekhez és a megfelelő életkörülményekhez.

„A magyar önkormányzatok ígéretes társadalmi befogadási tevékenységek egész sorát hajtják végre, azonban ezek a beavatkozások erős kormányzati támogatás és a gyakorlatok kiterjesztése nélkül nem érhetnek el fenntartható eredményt” mondta Arup Banerji, a Világbank EU tagállamokban történő operatív tevékenységéért felelős igazgatója. „A befogadó növekedés biztosításához az uniós támogatásokat célirányosan és megfelelően kell felhasználni. Ezeket a törekvéseket jól összehangolt intézményi mechanizmusok segítségével kell támogatni, melyek összekapcsolják az országos és a helyi szintet. Ahhoz, hogy a magyar települések társadalmi integrációs kezdeményezései sikeresek legyenek, szükség van arra is, hogy a polgármesterek, a társadalmi szervezetek és a közösségek közösen tervezzék meg, hajtsák végre és kövessék nyomon a helyi esélyegyenlőségi programokat.”

Az Európai Strukturális és Befektetési Alapok 2014-2020-as pénzügyi kerete hosszú távú lehetőséget biztosít Magyarország számára, hogy finanszírozza a leginkább a társadalom peremére került és leghátrányosabb helyzetű családok társadalmi és gazdasági integrációját célzó beruházásokat. Az uniós források lehető legjobb felhasználása érdekében a Világbank a Befogadó növekedés támogatása tanácsadási program keretében elkészült jelentései egyértelmű iránymutatást adnak a komplex társadalmi integráció kihívásainak lépésről lépésre történő kezelésére. Ehhez a magyarországi társadalmi felzárkózás három dimenzióját vizsgálják meg:

A társadalmi változások mérése és a fejlesztési hatások összefüggései Magyarországon a fejlődés eredményének nyomon követési módszerére és a társadalmi befogadási beruházások célzottabbá tételére összpontosít.

A Befogadó növekedés előmozdítása Magyarországon bemutatja, hogy az országos szintű tervezés hogyan segítheti nagyobb mértékben a helyi tervezést és végrehajtást.

A számok mögött az ember a magyarországi helyi esélyegyenlőségi programok végrehajtásáról szóló kézikönyv, amely gyakorlati útmutatót és eszközöket kínál a helyi szereplőknek, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programok keretén belül aktívabban és hatékonyabban alakítsák a helyi társadalmi integráció folyamatát.

Az elmúlt év folyamán a Világbank több műhelybeszélgetést rendezett polgármesterek, helyi társadalmi integrációs szakemberek, akadémikusok és civil szervezetek számára Budapesten, Pécsett és Sárkeresztúron, annak érdekében, hogy a három jelentésben megfogalmazott ajánlások végrehajtását előmozdítsa. Ezzel is felhívta a figyelmet arra, hogy az egymástól való tanulásnak és a tudás megosztásának milyen nagy szerepe lehet a társadalmi befogadási kezdeményezések jobb tervezése során. A Világbank az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével és az Emberi Erőforrások Minisztériumával együtt egy nemzetközi szemináriumot is szervezett, hogy megvitassák, milyen nehézségekbe ütközik a társadalmi leszakadás mérése és a felzárkózási folyamatok monitorozása, valamint egy asztalhoz ültesse le a nemzeti roma kapcsolattartó pontokat, a közép-kelet-európai statisztikusokat és elemzőket, valamint a Jogérvényesülés Főigazgatósága és a Norvég Alapok képviselőit.