"Ünnepélyesen arra kérem a köztársasági elnököt, hogy hirdessen moratóriumot Fessenheim bezárására, mert 2022 márciusban a leállást már nem lehet majd visszafordítani" - mondta az ellenzéki elnökjelölt a France Info közrádióban. Kérését a fél év múlva esedékes elnökválasztással indokolta, hozzátéve, hogy a jelenlegi elnöknek, Emmanuel Macronnak lehetőséget kell adnia az utódjának arra, hogy megváltoztassa a Fessenheim bezárását érintő döntést. A fessenheimi atomerőmű két reaktorát már 2020 júniusában leállították, jelenleg a létesítmény felszámolásának előkészítése van folyamatban. A 900 megawattos teljesítményű ikerblokkok 1977-ben kezdték meg a villamosenergia-termelést. A bezárásról még Emmanuel Macron elődje, a szocialista Francois Hollande döntött.

Az ellenzéki jelölt szerint Emmanuel Macron "hatalmas hibát" követett el Fessenheim bezárásával. "A nukleáris energia biztos, olcsó, tiszta, mi magunk állítjuk elő, a lehető legjobban dekarbonizált energia. Hihetetlen szerencse, hogy ezt megörököltük De Gaulle tábornoktól, természetesen használni kell ezt az előnyt, nem pedig felszámolni vagy gyengíteni, hanem inkább fejleszteni" - fogalmazott. Az elmúlt hetekben a nukleáris energia kérdése az elnökválasztási kampány egyik fő témája lett, és a politikai viták középpontjába került a klímavédelemmel kapcsolatos "energetikai átmenet" miatt.

Emmanuel Macron államfő egy héttel ezelőtti televíziós beszédében megerősítette, hogy Franciaország hat kisméretű, innovatív, jobb hulladékfeldolgozással járó atomerőművet, úgynevezett SMR-t (Small Modular Reactor) épít, miközben folytatja a megújuló energiaforrások fejlesztését is annak érdekében, hogy a lakossági ellátásban fele-fele legyen az arány a jelenlegi 72 százalék helyett. A francia elnök október elején egy 30 milliárd eurós újraiparosítási programot jelentett be, amelynek keretében a francia állam egymilliárd eurót fektet be a 2030-ig a nukleáris energia fejlesztésébe és az új atomerőművek építésébe.

Emmanuel Macron korábban azt ígérte, hogy a 19 francia atomerőműben működő 58 reaktorból 14-et 2035-ig fokozatosan leállít a kormány, s a lakossági energiaellátásban 50 százalékra csökkenti a nukleáris energia arányát a jelenlegi 72 százalékról. Marine Le Pen jelezte, hogy megválasztása esetén, ő hat európai nyomottvizes reaktort (EPR) épít, amelynek teljesítménye 1600 megawatt (a paksi atomerőmű teljesítménye 2000 megawatt), és a már működő atomerőművek modernizációját is elindítja. (MTI)