A megkérdezettek közel kétharmada szerint az uniós pénzek reményében rohamtempóban felállított korrupcióellenes szervezetek nem fogják csökkenteni a hazai korrupciót. Csak a válaszadók negyede hiszi, hogy valóban a megtisztulás szándéka vezette a kormányt, a többség viszont úgy gondolja, a kabinet korrupcióellenesnek mondott intézkedései mögött az áll, hogy megfeleljenek az Európai Uniós elvárásoknak, ami egyébként feltétele a közösségi pénzek érkezésének – derült ki a Publicus Intézet lapunk számára készített felméréséből. A kutatás arra is rámutatott, hogy a többség sokkal inkább az Európai Ügyészséghez csatlakozásban látja a magyarországi korrupció visszaszorításának esélyét.

Jól mutatja a választói tájékozottságot és érdeklődést a politikai és gazdasági szempontból fontos témák iránt, valamint a propagandamédia tájékoztatási nívóját, hogy míg az ellenzéki szavazóknak közel 90 százaléka, addig a kormánypártiaknak csak kevesebb, mint kétharmada hallott róla, hogy a kormány összeállított egy korrupciót visszaszorító törvénycsomagot az EU követelésére. 

A 30 év alattiak sokszor emlegetett apolitikusságát igazolja, hogy esetükben még rosszabb a helyzet, mint a Fidesz-KDNP-seknél, hiszen csak 57 százalékuk értesült róla, hogy az unióval eddig harcos Orbán-kormány az EU-s támogatások reményében megannyi, eddig „szabadságharcosnak” nyilvánított kérdésben valójában behódolt Brüsszelnek.

Más kérdés, hogy a parlamenten rohamtempóban keresztülvert törvényekkel felállítandó új intézmények majdani hatékonyságával, azaz korrupciófékező erejével kapcsolatosan a többség meglehetősen szkeptikus. Az összes megkérdezett mindössze 8 százaléka hisz benne, hogy az Integritás Hatóság, a Korrupcióellenes Munkacsoport, vagy éppen a NAV segítségével nagyobb jogosítványokat kapó Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF munkájának köszönhetően érdemben csökken majd a korrupció, 12 százalék még valamelyest hisz ebben, ám a válaszadók több, mint kétharmada szerint ezek sem változtatnak a helyzeten. Jól mutatja az össznépi bizalmatlanságot, hogy a Fidesz-KDNP szimpatizánsainak is kevesebb, mint fele – 47 százalék – bízik egy kevésbé korrupt jövőben, az ellenzékiek 95 százaléka szerint pedig ettől a néhány szervezettől nem változik a korrupció helyzete.

Leginkább az idősek hisznek a változásban, a 30 alattiaknál viszont százból csak kilencen optimisták. Ezzel szemben majd’ háromnegyedük szerint a kormány törvényalkotási láza, s az így felállított új szervezetek csak megfelelési kényszeréből születtek meg az EU felé, az ellenzéki szavazók pedig még nagyobb arányban – 84 százalék – vélekedtek úgy, hogy szimpla látszatintézkedésekről van szó. Abban, hogy valóban a korrupció visszaszorítása érdekében lépett a kormány, csak a megkérdezettek 26 százaléka hisz, s még a kormánypártiak szavazóknak is a csak a fele osztja ezt az álláspontot.

Mindezek tükrében nem meglepő, hogy a többség szigorúbb feltételekhez, jogállamisági követelményekhez kötné az unió pénzek folyósítását.

A válaszadók kétharmada szerint a bíróságok függetlenségével és a tiszta választásokkal kapcsolatos kritériumoknak mindenképpen meg kellene felelni: az ellenzékiek 97, a bizonytalanok 62 százaléka, míg a Fidesz-KDNP-sek harmada értett ezzel egyet. Még magasabb, 71 százalékos a támogatottsága annak, hogy az ország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez, az összes válaszadó 71 százaléka szerint az uniós szervezetnek is vizsgálnia kellene a hazai korrupciós ügyeket. Az ellenzéki szavazók szinte feltétel nélkül – 98 százalék – támogatnák a csatlakozást, s hasonlóképpen gondolkodik a bizonytalanok több, mint kétharmada is, a kormánypártiak viszont megosztottak a kérdésben: 37 százalékuk helyeselné, 39 százalékuk elutasítaná a csatlakozást, miközben majdnem negyedük nem akart válaszolni erre a kérdésre. (Népszava)