Elemzők szerint lassan be kell álljanak az átlagárra, mivel ha tovább folytatódik az áremelkedés, akkor a tulajdonosok nem fogják tudni kiadni a lakásokat. Minden bérleti díjnál létezik egy felső lélektani határ, ami fölé nem érdemes emelkedni, ugyanis akkor a lakás megfizethetetlenné válik.
 

Forrás: Ingatlannet.hu

Árat befolyásoló tényezők

A bérleti díjat leginkább az határozza meg, hogy melyik kerületben helyezkedik el, milyen állapotú és felszereltségű a lakás, és milyen a benne található helyiségek elosztása. Albérletek szempontjából a belváros a legkeresettebb, ugyanis ott található a legtöbb felsőoktatási intézmény, munkahelyek zöme, illetve temérdek tömegközlekedési eszköz. Kerületenként összehasonlítva a budapesti albérleteket, azon belül is a másfél szobás lakásokat, azt láthatjuk, hogy a legdrágábbak az V. kerületben találhatók, ahol akár 300 ezer Ft-ot is elkérhetnek. Ezt követi az II., III., XVIII. és VI. kerület, itt nagyjából 200 ezer Ft egy albérlet, míg a már fent említett átlagáron a XIV., XVI. és VII. kerületben találhatunk lakást. 100 ezer Ft-ért még egy garzonlakás se nagyon jöhet szóba, ennél kevesebbért pedig csak a külső kerületekbe tudunk költözni vagy maximum albérlő társként tudunk csatlakozni.

A bérlés hossza

Amennyiben egy tulajdonosnak frekventált helyen van lakása, érdemes elgondolkodnia azon, hogy hosszú vagy rövidtávra adja-e ki. Akármelyik mellett is dönt külföldi bérlőre  mindkét esetben számíthat, ugyanis folyamatosan érkeznek a határon túlról, hogy meglátogassák az országot, itt tanuljanak vagy itt dolgozzanak. Ebből kifolyólag azok a tulajdonosok járnak jól, akiknek az egyetemek környékén vagy sétálóutcák, látványosságok, jó éttermek, szórakozási lehetőségek közelében van ingatlanjuk. A legmagasabb árakat csak a külföldi hallgatók, munkavállalók  tudják megfizetni, így a hosszútávú lakáskiadás ebben az esetben megéri, ugyanis ők hosszabb időre, minimum 5-6, de akár több mint 10 évre is kivehetnek egy ingatlant.

Mivel drámaian elszálltak az albérletárak, így sok tulajdonos az egyre népszerűbb Airbnb mellett teszi le a voksát. Felismerték azt, hogy a Magyarországon élő és dolgozó emberek nagy százaléka nem rendelkezik akkora jövedelemmel, ami mellett megengedhet magának egy Budapesti albérletet. Egyre több tulaj ezért inkább a rövidtávú kiadás mellett döntött, így a külföldről érkező turistáknak adja ki ingatlanát. A számukra nyújtott pár napos szálláshely hosszútávon jövedelmezőbb lehet.

Lenne kiút a válsághelyzetből

A lakhatással kapcsolatos problémáknak többféle oka is van, az első és legfontosabb, hogy  a bérlőknek nehézséget okoz a magas bérleti díj kifizetése, ami leginkább azokat érinti, akik jövedelmük legalább 40 %-át lakhatásukra költik. A Habitat  for Humanity Magyarország nevű nonprofit cég létrehozott egy mozgalmat, mellyel segítik az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező személyeket ingatlanhoz jutni. A legnagyobb kivetnivaló a lakásbérleti piac alulszabályozottságában van, ugyanis az erre vonatkozó törvények szerint a bérlő és bérbeadó egyenrangú félnek tekinthető, de a valóság mégsem ezt tükrözi. Míg az előbbinek lakhatása forog kockán, addig utóbbinak maximum anyagi károkkal kell szembenéznie. Természetesen ez a másik oldalról is értelmezhető, ugyanis a nem fizető, rongáló bérlőt megfelelő szerződés nélkül nem lehet csak úgy elküldeni. Működőképes szociális bérlakások létrehozatalával részlegesen megoldható lenne a probléma.

A pénztárcabarát és megbízható lakáskiadás érdekében érdemes az erre vonatkozó adójogszabályokat górcső alá venni. Ezzel talán ösztönözni lehetne a tulajdonosokat arra, hogy megfizethetőbb adózási feltételek mellett hosszabb távra adják ki lakásaikat, lehetőleg a piaci ár alatt.