h i r d e t é s

Megbukott a kormány klímavédelemből

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Megbukott a kormány klímavédelemből

2020. október 17. - 11:27

 

Az Európai Bizottság által közzétett uniós értékelésben csúnyán leszerepeltek a saját kormányzását klímabajnoknak tartó Orbán Viktor éghajlatvédelmi céljai. Az egységes elvek szerinti listán a – megosztott – utolsó helyre kerültünk.

Orbán Viktor bemutatja a klímavédelmi akciótervet - Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Málta mellett Magyarország vállalta az uniós tagállamok közül az EU felé a leggyengébb 2030-as klímavédelmi intézkedéseket – derül ki az Európai Bizottság által a minap nyilvánosságra hozott szöveges értékelések alapján képzett számításunkból.

A testület, okulva a 2020-as klímavédelmi célok megfogalmazásának és elérésének kudarcából, 2030-ra valamennyi tagállamtól egységes módszertan szerinti elképzeléscsomagot kért be. Ezek lettek a Nemzeti Klíma- és Energiatervek (NEKT), aminek első változatát tavaly, a végsőt pedig idén év elején küldte el az Orbán-kormány Brüsszelbe. Az előjelek sem voltak biztatók: miután szakértők az első változat célértékei láttán nem csak hogy elkeseredtek, de az iratot jórészt tárgyalhatatlanul pongyolának is ítélték. Az anyaghoz később az Európai Bizottság is lesújtó megjegyzésekkel látta el. A tagállamokra adott megjegyzésekből képzett akkori összehasonlítások alapján Magyarország Romániával együtt került a leghátsó padba. Brüsszel a tavalyi évet biztosította arra, hogy a megjegyzések, bírálatok alapján a tagállamok javítsanak terveiken.

Bár a magyar kormány – azon belül is az illetékes Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) – elhivatottságukat bizonyítandó az első és a végső NEKT-változat között 1 százalékponttal 21 százalékra növelték a 2030-as megújulóenergiarészarány-célt, az EU ezzel változatlanul elégedetlen. De az elmaradást nem a közösen vállalt, átlag 32 százalékos célhoz képest hánytorgatják fel. Hanem amiatt, hogy Magyarország – szintén egységes módszertan szerinti – saját adottságai legalább 23 százalékos vállalást tennének lehetővé. Eme visszafogott jelzőnél senki sem kapott rosszabb osztályzatot. Igaz, további hét, az elvárható értéknél kevesebbet vállaló tagállam is megkapta ezt a billogot. Többen pont ugyanannyit ígérnek, de akad 11 olyan tagállam is, amely a tőle elvárható értéknél többet vállalva "elég nagyratörő" jelzőt kap. (Szükséges is ez a lendület a 32 százalékos átlagcél elérése érdekében.) A legkedvezőtlenebb jelzőket kaptuk meg mindkét energiahatékonysági célszámunkra is.

Külön értékelték ugyanis a teljes, az energiatermelőket is magába foglaló, úgynevezett elsődleges, illetve a csak a fogyasztóknak értékesített, úgynevezett végső fogyasztásra vetített csökkentési vállalásokat is. Pontszámításunk szerint tehát mindhárom "tantárgyból" elégtelent kaptunk.

A velünk együtt szamárpadba kényszerült Málta egyébként hozzánk képest üvegházgáz-csökkentésben többet, megújulóenergia-részarányban pedig kevesebbet vállalt.

A számok tükrében a Bizottság rövid szöveges összefoglalója első helyen az épületek energiahatékonyságának javítását célzó beruházások támogatását javasolja a magyar kormánynak. Emellett a tömegközlekedés fenntarthatósági átalakítását, valamint az alternatív közlekedési módok elterjesztését javasolják. A megújuló energia terén napelemek telepítését, a hálózatok és más berendezések korszerűsítését, a tárolás fejlesztését és "intelligens" megoldásokat indítványoznak. (Míg a napelemekre vonatkozó kívánság találkozik az Orbán-kormány elképzeléseivel, a szintén tiszta megújulóenergia-hasznosításnak számító szélerőművek telepítését a kabinet ellehetetlenítette. Ráadásul Magyarország adottságai jelenleg leginkább a faégetésnek kedveznek, miközben ennek megújulóenergia-besorolása széles körű szakmai bírálatok tárgya.) Táblázatuk szerint Magyarország számára a 2021-2027-es uniós költségvetés 30,4 milliárd eurós – 11 ezer milliárd forintos – támogatást biztosít, és további, nyitott alapokat is felsorolnak.

Az uniós vállalási verseny győztese Spanyolország, amely megújulóenergiás vállalása elég nagyratörőnek, energiahatékonysági céljai pedig elegendőnek bizonyultak.

Az Orbán-kormány mögött álló propagandagépezet ugyanakkor eddig is felkészülten várta Magyarország hasonló, elfogulatlan klíma-összehasonlítási listákon elért cudar helyezését. A kormány képviselői, vagy akár Áder János „zöld” köztársasági elnök szinte egymásra licitálva közölnek olyan statisztikákat, amelyek éppenséggel kevésbé tüntetik fel Magyarországot kedvezőtlen színben. (nepszava.hu)


 

Kommentek

h i r d e t é s