Az elmúlt években a magyarországi kiskereskedelmet teljesen felforgatta két német diszkontlánc, az Aldi és a Lidl. A diszkontmodell hatékonyságával már az első vásárláskor szembesülhetünk. A siker mögött egy fontos innováció áll: talán legmeghatározóbb újításuk a hatékony munkamegosztás - olvasható a G7.hu riportjában.

"Ez egy fárasztó munka, nem egy szuper- vagy hipermarket, ahol jobban lehet lébecolni. Itt teljesítményelvárás van, és ez kimerítő tud lenni" - foglalta össze a portálnak tömören az egyik diszkont dolgozója. A G7.hu hat emberrel beszélt, akik az Aldinál vagy a Lidlnél dolgozik vagy dolgozott.

Mindenki csinál mindent

Az Aldi és a Lidl működési modellje kísértetiesen hasonlít egymásra. Amíg a hagyományos áruházaknál jellemzően speciális munkakörök vannak, külön alkalmaznak pénztárost, hentest, árufeltöltőt, takarítót vagy éppen péket, a diszkontoknál mindenki csinál mindent.

Elvileg mindenki csinál mindent, de a képességek alapján van differenciálás - mondta az Aldi egyik volt üzletvezető-helyettese. Az, hogy ki milyen pozícióban dolgozik, a boltvezető rugalmasságától és az üzlet méretétől is függ. A legkevésbé népszerű beosztás a péké, mivel az ott dolgozónak egész nap talpon kell lennie, fizikailag rendkívül kemény feladat. "Egész nap be kell járnia a fagyasztóba a mínusz 20 fokba, forgatja és feltölti a mirelit termékeket, majd hajolgat bele a 200 fokos sütőbe" - mondta egy bolti dolgozó. A másik viszonylag stabil pozíció a főkasszásé. Ha van egy kis üresjárat, akkor a főkasszás is pakol vagy takarít, de jellemzően egész nap az 1-es számú kasszánál ül. Amikor feltorlódik nála a sor, hívja a második számú pénztárost, hogy nyissa meg a kasszáját.

Ha nincs elég forgalom, hazaküldhetnek valakit

A megkérdezettek szerint az Aldiban jellemzően egyedül a boltvezetők dolgoznak heti 40 órában. A helyettesek általában 35 órásak, a bolti dolgozók pedig 30 órára vannak bejelentve. Ez nem azt jelenti, hogy egy műszak hat vagy hét óráig tart: jellemzően nyolc órás műszakok vannak az Aldiban, viszont többnyire heti négy napot kell dolgozni. A Lidlben szintén részmunkaidősként, leginkább heti 30 órára vesznek fel embereket a megkérdezettek szerint, de ott idővel, például fél év után átveszik a jól teljesítőket teljes munkaidőre.

"Ha délután 4-kor azt látod, hogy nem éred el a napi célt a forgalomban, akkor a költségeket kell csökkenteni" - mondta egy korábbi üzletvezető-helyettes, aki mindkét diszkontál dolgozott. Azt mondta, ilyenkor a munkabéren lehet spórolni, azaz haza kell küldeni egy munkatársat. "Ilyenkor vagy megkérdeztem, hogy ki akar idő előtt hazamenni vagy nekem kellett kiválasztanom valakit" .

A részmunkaidő azt is szolgálja, hogy jobban tudnak bűvészkedni a műszakokkal, sokkal rugalmasabban tudnak behívni minket. Mint minden cégnél, nálunk is az az első, hogy a hatékonyság szuper legyen

- mondta egy dolgozó. Az aldis és lidlös munkavállalók szerint is a diszkontok központjában hetekre előre és órára lebontva kalkulálják, hogy mekkora forgalmat remélnek egy adott üzlettől. A beosztást is ennek megfelelően alakítják ki.

Többen is arról beszéltek, hogy a munkabeosztás átszervezéséről és a rendkívüli behívásokról szóló kérések egy kollégákkal közös Messenger-csoporton keresztül érkeznek. "Ha meg itt nem érnek el, akkor hívnak telefonon, hogy be tudok-e menni" - mondta egy diszkontos. "Nekem boltvezető-helyettesként három csoportban is benne kellett lennem, és kurvára idegesítő volt, hogy akár hajnali 3-kor is pittyegett a telefonon egy leltározós üzenet miatt" - mondta egy megkérdezett, aki az Aldinél és a Lidlnél is dolgozott. (napi.hu)

További részletek a G7.hu-n.