Virilio 86 éves volt, 1932-ben született Párizsban. Tinédzserként Nantes városában nagy hatással volt rá a világháború pusztítása, gondolkodásában meghatározó maradt a haditechnika kérdése. A háború után üvegfestőnek tanult, Henri Matisse oldalán is dolgozott párizsi templomokban. Az ötvenes években ismerkedett meg a fenomenológiai mozgalommal, hallgatta a terület egyik legnagyobb szerzőjének, Maurice Merleau-Pontynak az előadásait. A hatvanas évektől kezdve egyre nagyobb hatással volt rá az építészet, illetve a várostervezés, majd az 1968-as eseményekben való szerepvállalása után pedig nem sokkal a diákok választották oktatóvá az École Spéciale d'Architecture-ban. Ekkor már egyre komolyabb visszhangot kiváltó műveket írt, olyan témákkal foglalkozott, mint a sebesség, a baleset, a hadiipar, illetve a különféle médiumok szerepe. 

Virilio életművében sok szempontból megelőzte korát, hiszen nagyon korán figyelmeztett már arra, hogy a technológiai fejlődés, az újfajta kommunikációs eszközök révén egyre kisebbé váló világ miféle gondolkodásbeli veszélyeket rejtenek magukban. Egy magyarul is olvasható, 1996-os interjújában hosszan beszélt ezekről a kérdésekről. (444.hu)