A korábbi hírekkel ellentétben a kormány nem mondott le a kilenc osztályos általános iskola tervéről, a készülő új Nemzeti alaptantervben (Nat) mégis helyet kap a „nulladik” évfolyamokról szóló rész – értesült lapunk. Ezek olyan felkészítő osztályok lesznek, amelyeket az óvoda és az általános iskola közé illesztenek be, és elsősorban azok a gyerekek kerülnek ide, akik még nem elég érettek ahhoz, hogy első osztályba lépjenek. Úgy tudjuk, a nulladik évfolyam bevezetéséről a november 5-7. között megtartott hajdúszoboszlói Országos Közoktatási Szakértői Konferencián is szó esett.

A közoktatásért is felelős Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) nem erősítette meg, de nem is cáfolta a híreket. Lapunk megkeresésére azt írták: amíg az új Nat előkészítés alatt van és nincs róla döntés, addig a tartalmáról nem tudnak tájékoztatást adni. Lapunk két hete számolt be arról, hogy a Natban külön fejezetet kapnak majd az óvodák, egész pontosan az óvoda-iskola átmenet – az Emmi ezt sem cáfolta.

A felkészítő évfolyamokról az új alaptanterv első, tavaly nyár végén megjelent verziójában is olvasni lehetett: e szerint a nulladik osztály nem lett volna kötelező, a szülőkre bízták volna a döntést, gyermeküknek szüksége van-e arra, hogy egy teljes tanéven keresztül még erősítsék az általános iskola megkezdéséhez szükséges készségeit. Majd mintegy két hónappal a NAT-tervezet megjelenése után az Emmi levélben közölte a Civil Közoktatási Platformmal (CKP): a szakmai szervezet által „teljes mértékben elfogadhatatlannak tartott” félkészítő évfolyam terve kikerült a dokumentumból.

A CKP szerint a nulladik évfolyam abban a formában, ahogy a kormány bevezetné, a szegregáció melegágya lehet, és megbélyegezné az oda kerülőket. A Pedagógusok Szakszervezete azt kifogásolta, nem látszik az intézkedés pénzügyi fedezete, nem tudni, kiknek kellene foglalkozniuk a gyerekekkel (az adott általános iskola tanárinak, óvodapedagógusoknak vagy más szakembereknek), őket hogyan és mennyi idő alatt fogják felkészíteni az új feladatra. Nem készült felmérés arról, lesz-e elég tanterem a „nulladikosok” fogadásához.

A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület pedig arra hívta fel a figyelmet, a gyerekeknek nem tenne jót, ha a megszokott környezetükből, vagyis az óvodából kiszakítva próbálnák meg őket felkészíteni az iskolára. Az intézkedés ráadásul az óvodák, óvodapedagógusok munkáját is megkérdőjelezi, hiszen a plusz egyéves óvodai fejlesztés lehetősége eddig is adott volt azoknak a gyerekeknek, akikről a szülők és az óvodapedagógusok közösen úgy döntöttek, még nem iskolaérettek.

A mögött, hogy az oktatásirányítás mégis bevezetné a felkészítő évfolyamokat, a köznevelési törvény idei módosítása állhat: annak a kisgyermeknek, aki adott év augusztus 31-éig betölti hatodik életévét, már kötelezően iskolába kell mennie. Az iskolaérettség megállapításának protokollja is változott: a szülők és az óvoda helyett az állam dönt a gyerekek sorsáról, az Oktatási Hivatalnak (OH) kell halasztási kérelmet küldeni. Ha az OH úgy dönt, jogos a kérelem, és a fentebb leírtak beigazolódnak, a gyerekek az óvoda helyett a nulladik osztályokban kaphatnak felkészítést.

Roham a szakszolgálatoknál

Teljes káosz alakult ki a pedagógiai szakszolgálatoknál az iskolaérettségi vizsgálatok eljárásrendjének megváltoztatása miatt. A jövőben az Oktatási Hivatalhoz kell kérelmet benyújtania annak a szülőnek, aki egy évig még visszatartaná hatéves gyermekét az iskolától, de az erről szóló végrehajtási rendeletet még nem tette közzé a kormány, ezért a pontos részletek sem ismertek.
Az érintett családok közül sokan nem akarják megvárni, amíg életbe lép az új rendszer, ezért „dömpingszerű” előrehozott iskolaérettségi vizsgálatok kezdődtek több szakszolgálatnál. Fehér Tibor pszichológus lapunknak azt mondta: „rohamban” kell a vizsgálatokat elvégezniük, ezért szinte minden más tevékenységüket – például pszichoterápiákat – fel kellett függeszteniük.
Fehér Tibor és kollégája, Magyar Emma nemrég nyílt levélben kérték a kormány képviselőit, vessenek véget a bizonytalanságnak. A szakembereket hétfőn fogadta Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár, aki azt mondta: a kormányrendelet elkészült, de közlésére még egy hónapig várni kell.

Nem lesz kötelező nyelvvizsga

Eláll a kormány a felsőfokú felvételihez kötelező nyelvvizsgától – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Egy korábbi kormánydöntés értelmében 2020-tól csak középfokú nyelvvizsga birtokában lehetett volna egyetemre menni, ami ellen számos szakmai szervezet tiltakozott, mert több tízezer hallgatót zárt volna ki a felsőoktatásból.

nepszava.hu