Szokás szerint a koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági válság és az egészségügy helyzete uralta a hétfői parlamenti vitákat. Csárdi Antal az LMP részéről azt kérdezte a kormánytól, miért büntetik a VIII. kerületet azzal, hogy 1.1 milliárd forintot vesznek el az önkormányzattól, és általában az önkormányzatoktól a gépjárműadó átirányításával a központi költségvetésbe. Kontrát Károly belügyi államtitkár azt mondta válaszában, a védekezésre eddig 1800 milliárd forintot költött a kormány, ehhez képest a 30 milliárd és 1.1 milliárd forint elenyésző, ma az önkormányzatok gazdálkodása stabil, túl fogják élni az elvonást.

Varju László (DK) szerint Orbán Viktor magára hagyta a magyarokat, a frissen benyújtott konvergenciaprogramban ezt be is vallják, miközben az egészségügy és az oktatás leépítését is folytatja a kormány. „Gyenge forintot csak gyenge kormány akarhat” – idézte Varju Orbán Viktort, ehhez képest most rekord gyenge a forint, az egészségügy összeomlott, kidobták belőle a betegeket, a magyarok százezres nagyságrendben veszítik el az állásukat. A nyugdíjakat 3 százalékkal emeli, miközben 4 százalékos inflációval számol a kormány. Dömötör Csaba válaszában azt mondta, a kormány megszervezte az érettségit, egyelőre sikeres a járványkezelés, de az ellenzék még ezekbe is beleköt, nem lehet rá számítani. A gazdasággal kapcsolatban arról beszélt, az április, májusi adatok valószínűleg durvák lesznek, de a cél továbbra is az, hogy minél kevesebb ember veszítse el munkáját vagy találjon minél hamarabb újat. Karácsony Gergely Budapesten cselekedhetne a védekezésben, de ehelyett a „sebességhatárokkal foglalkozik”, miközben a járvány leginkább a fővárosi idősotthonokra koncentrálódik, akkor lehet enyhíteni a budapesti intézkedéseket, ha ott csökken a betegségek száma.

Tóth Bertalan MSZP-frakcióvezető azt kérte számon a kormányon, miért plakátkampányra költ, amikor a nyugdíjakra is fordíthatná ezt a pénzt. A kormány politikusai összevissza beszélnek, egyszer azt mondják, nem mehetnek a budapestiek vidékre, egyszer azt, hogy igen; arról beszélnek, hogy nincs szükség tömeges tesztelésre, majd mégis bevezetik azt. Szerinte az egészségügyi alapellátás leállításának ma már több áldozata lehet, mint a járványnak. – A Fidesznek korlátlan felhatalmazása van, akkor miért nem arra használja, hogy megvédje a munkahelyeket? – kérdezte. – Nézzenek egy ötven éves munkanélküli szemébe, akit egy autóipari beszállítótól rúgtak ki és esélye sincs az elhelyezkedésre – mondta, majd 9 hónapig tartó, minimum nettó százezer forintos munkanélküli ellátást követelt. Rétvári Bence Emmi államtitkár válaszában azt mondta, az MSZP kormányon elvett egy havi bért minden közalkalmazottól, egy havi nyugdíjat. Majd ő is arról beszélt, az ellenzék megmutathatná, hogy tud hatékonyabban is védekezni, mint a kormány, a fővárosban, de ehhez képest Karácsony Gergely intézkedései elégtelenek, pedig a fővárosi enyhítés azon múlik, mikor csökken a halálozások száma Budapesten.

Jakab Péter azt kérdezte, hol van a kormány által oly sokat emlegetett erős Magyarország a válságban, amikor tömegek kerülnek az utcára. Az Állami Számvevőszék havi 4 millió forintot kereső elnöke, Domokos László pedig azt mondja, a válságban a családok tanuljanak meg takarékoskodni, ami botrány, mert a családok nagy részének semmilyen tartaléka nincs. Dömötör Csaba válaszában úgy fogalmazott, csak abban tudnak egyetérteni az ellenzékkel, hogy a munkahelyek védelme a legfontosabb, majd a Jobbikot a baloldal szövetségesének nevezve ismét arról beszélt, hogy azok a kormányok megszorításokat vezettek be, ehhez képest az Orbán kormány adó-, és járulékcsökkentéssel segít, felfüggesztette a hiteltörlesztéseket. Ehhez képest a jobbikos vezetésű Ózdon tíz százalékos a munkanélküliséf, 25 százalékkal csökkentették a köznevelésben és a kulturális szférában dolgozók bérét.

Hollik István arról beszélt, bár az ellenzék rémhírekkel keltett hangulatot az érettségi ellen, ezek mégis rendben lezajlottak. Ezzel „az ellenzék ismét megbukott”. Rétvári Bence válaszában azt mondta, az ellenzék a járványhelyzetben is mindent pártpolitikai kérdéséé tesz, de a diákok megmutatták, hogy le akartak érettségizni. Böröcz László (Fidesz) szerint az ellenzék cinikusan kétségbe vonta 2010 után, hogy létre lehet hozni a munka alapú társadalmat, pedig sikerült. Az ellenzéknek most is csak annyi ötlete van, hogy segélyeket osztogasson. Schanda Tamás államtitkár válaszában megismételte a kormány korábbi frázisait a cselekvő kormányzatról és a válságot politikai haszonszerzésre felhasználó ellenzékről.

Steinmetz Ádám (Jobbik) azt kérdezte, miért élveznek felháborító kiváltságokat a magyar focisták, miért kapnak évi 500 millió forintig adókedvezményt, támogatja-e a kormány ennek leszállítását 250 millió forintig. A pártok támogatását megfelezték, ezt „helyesen tették”, de most lépjenek más ügyben is. Varga Mihály válaszában azt mondta, a járvány mindenkitől áldozatvállalást kíván, de Steinmetz Ádám „társadalmi csoportokat próbál egymásnak fordítani”, a kormány pedig fent fogja tartani a kedvezményt. – Magánszemélyként senkinek a megélhetését nem lehet veszélyeztetni – mondta, a „pártoknak nagyobb a rugalmassága ebben a helyzetben”.

Korózs Lajos azt kérdezte Kásler Miklóstól, miért nem válaszolhatnak a kórházai igazgatói az MSZP levelére arról, hogy hány ágyuk van, hány tervezett műtétet halasztottak el, hány tesztet végeztek eddig. Másrészt, hogyan fordulhatott elő, hogy az Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján utólag átírnak, hamisítanak adatokat a fertőzésekkel kapcsolatban? Kásler Miklós válaszában azt mondta 66 ezer ágy van a magyar egészségügyben, négy ütemben fogják visszaállítani az egészségügy normál működését. Az ágyszám felszabadítás miatt a kórházak teljesítménye 50 százalékkal csökkent. Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP képviselője azt kérdezte, hányan haltak meg amiatt, hogy nem kapták meg a megfelelő ellátást. Kásler Miklós azt mondta, Magyarországon ma halálozási arány alacsonyabb, mint korábban. – Hogy hány beteg halt meg, nem tudom megmondani. Hozzám egyetlen beteg haláláról sem érkezett jelentés – fogalmazott, majd arra kérte a képviselőnőt, hogy „ne magyarázza félre” a szavait.

A miniszter ezek után elhagyta az üléstermet, így Hohn Krisztina (LMP) kérdésére már Rétvári Bence mondta el, hogy a szociális szférában dolgozók részére a kormány nem ad  egyszeri bruttó 500 ezer forintos támogatást, mint az egészségügyi dolgozóknak – igaz, ezt még utóbbiak sem kapták meg.

Ungár Péter szerint Orbán Viktor és Lázár János korábbi nyilatkozatai alapján (2016-ban Lázár Miniszterelnökséget vezető miniszterként például azt mondta, 300 ezer közalkalmazottat kellene elbocsátani) a közgyűjteményi dolgozók mellett a jövőben másokat is megfosztanak a közalkalmazotti státusz jelentette védettségből „neoliberális logika alapján”. Varga Mihály válaszában azt mondta, „összességében az érintettek nem kerülnek kedvezőtlenebb helyzetbe” attól, hogy megszűnik közalkalmazotti státuszuk, így „ebből a szempontból nyugodtan felül lehet vizsgálni akár más területen is ezeket a státuszokat”. Ungár Péter szerint ez azt jelenti, hogy jelentős leépítés jöhet a közszférában ezek szerint, ahelyett, hogy a béreket emelné a szférában a kormány. (nepszava.hu)