Mivel a felmérések szerint jelentős eltérés mutatkozik az ország különböző területein élő fiatalok nyelvtudása között, megszületett az elvi döntés arról, hogy néhány évvel kitolják a felvételihez szükséges kötelező nyelvvizsga határidejét.

2014-ben született meg a döntés arról, hogy 2020-tól csak az vehető fel a felsőoktatásba, akinek addigra lesz legalább egy középfokú nyelvvizsgája. Bár ez alapján az előírás hatéves felkészülési időt hagyott, az elmúlt években több szakmai vélemény is elhangzott arra vonatkozóan, hogy félő, az új követelmény miatt több tízezren eshetnek ki a felsőoktatásból. Székely László ombudsman 2017-es jelentése ráadásul megállapította, hogy alapjogi szempontból aggályosan, kellő előkészítés nélkül tették kötelezővé a nyelvvizsgát.

Berényi Milán, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke korábban rámutatott, ha a nyelvvizsga már most feltétele lenne a felsőoktatási tanulmányok megkezdésének, a jelentkezők negyven százaléka nem kerülne be egyetemre, főiskolára. Kiemelte, nemzetközi példák is azt mutatják, hogy a felsőoktatási tanulmányok megkezdésének idejére el kell érni a középfoknak megfelelő nyelvtudási szintet, azonban felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg jelentős egyenlőtlenségek tapasztalhatók az országon belül.

– Az, hogy egy tanuló melyik régióban, milyen intézményben tanul, már predesztinálja a nyelvtanulási lehetőségeit

– hangsúlyozta.

Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének tavaly publikált kiadványa arra világított rá, hogy a felsőoktatásba felvett tanulóknál 2007 és 2016 között negyvenről ötvenöt százalékra nőtt azok aránya, akiknek volt nyelvvizsgájuk. Az elemzés szerint azon jelentkezők között, akik gimnáziumban érettségiztek, jóval nagyobb a bizonyítvánnyal rendelkezők aránya, mint a szakgimnáziumot végzettek körében, ami a nyelvtanítás eredményességének különbségére hívja fel a figyelmet. (168ora.hu)