Elsősorban a közvetett hatásokon keresztül érintené Magyarországot és a magyar gazdaságot az, ha a brit választópolgárok csütörtökön az Európai Unióból való kilépésre szavaznának - írja a Portfolio.

A közvetlen brit-magyar kereskedelmi kapcsolatok limitáltak, és várhatóan a több tízezer magyar munkavállalónak sem kellene egycsapásra hazajönnie a szigetországból. Azonban ha rövidtávon romlana az európai gazdasággal kapcsolatos befektetői hangulat, és ez a növekedésre is hatással lenne, akkor azt már Magyarország is megérezné, hosszabb távon pedig leginkább az Unió egyik nagy nettó befizetőjének kiesése okozhat gondot. 

Lassan minden napra több tucat Brexit-hír jut, így egyre nehezebb eligazodni a "zajban". Persze a nemzetközi sajtó elsősorban a brit és az európai gazdaságra gyakorolt potenciális hatásoktól hangos, mi most igyekszünk megvizsgálni azt, hogy ebből mennyi gyűrűzhet be Közép-Európába és közelebbről Magyarországra. Márciusban a Portfolio már foglalkozott a témával, azonban egyrészt nem árt felidézni az akkor leírtakat, másrészt az utóbbi hetekben a Brexit esélyének növekedésével reális veszéllyé vált, hogy be is következik az esetleges negatív forgatókönyv, ami korábban csak rémálom volt.

Nem kell félteni a magyar exportot - Legalábbis látszólag

Ha arra gondolunk, hogy az Egyesült Királyság esetleg kilép az Európai Unióból (a közvélemény-kutatások alapján erre reális esély van), akkor elsőként az juthat eszünkbe, hogy az közvetlenül a kereskedelmi kapcsolatokon keresztül érintheti Magyarországot. A KSH adatai szerint 2015-ben Magyarország 1,5 milliárd eurónyi importot és 3,5 milliárd eurónyi exportot bonyolított az Egyesült Királysággal, ez ugyan jelentős növekedést jelentett az előző évhez képest, de így is csak a magyar export 3,9%-át tette ki. vagyis első ránézésre nincs félnivalónk.

Ugyanakkor az elvitathatatlan, hogy a magyar export legfontosabb felvevőpiaca az eurózóna, márpedig ha a britek kilépnek, akkor a Morgan Stanley szerint 2017 végéig 0,8 százalékkal lehet alacsonyabb a valutaövezet GDP-je az alappályánál. Ez pedig már a magyar gazdaságot is érzékenyen érintené, hiszen így kisebb lenne a kereslet a magyar termékek iránt. Az amerikai befektetési bank szakemberei egy tavaszi elemzésükben azzal számoltak, hogy egy esetleges Brexit miatt a GDP szintje az alappályától 2016-ban 0,3 százalékkal, 2017-ben pedig már 0,9 százalékkal maradhatna el. Ugyanezzel a kérdéssel kapcsolatban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a múlt héten úgy nyilatkozott, hogy a kormány számításai szerint 0,3-0,4 százalékpontos negatív hatása lehetne a magyar növekedésre a Brexitnek.

Szintén közvetlen makrogazdasági hatás lehet a folyó fizetési mérleg többletének csökkenése, hiszen a külföldön élő magyarok most jelentős összeget utalnak haza devizában. Ez a hatás ugyanakkor egyrészt mérsékelt lehet, másrészt csak évek múlva jelentkezhet. Ráadásul jelenleg elég megbízhatatlanok az MNB statisztikái arról, hogy ez a hazautalás pontosan mekkora összeget jelent évente.

Vége a szabad munkavállalásnak?

A legtöbb magyart talán az érintené a legérzékenyebben, ha az EU-ból való kilépés után ismét bezárulna a brit munkaerőpiac, hiszen ma már lassan nincs olyan ember Magyarországon, akinek legalább egy családtagja, barátja vagy ismerőse ne dolgozna Nagy-Britanniában. Ugyanakkor több dolog is arra utal, hogy nem kell aggódni emiatt:

• Egyrészt a kilépés gyakorlati folyamata legalább két évig tartana, addig pedig maradna minden az eddigi rendben.
• Másrészt a briteknek sem érdekük, hogy a több millió kelet-európai munkavállalót hazaküldjék, hiszen a jelenlegi 6 százalék körüli munkanélküliségi ráta mellett nem lenne, aki elvégezze helyettük a munkát. Vagy legalábbis valamilyen forrásból mindenképpen bevándorlásra lenne szükség.

Vagyis az EU-nak és a brit kormánynak bőven lesz ideje, hogy olyan megoldást találjon a munkarerő szabad áramlására, ami mindkét félnek megfelel. Ez lehet akár egy olyan rendszer, hogy akik már a szigetországban élnek és bejelentett munkahelyük van, azok maradhatnak is, a jövőben pedig csak olyanok léphetnek be a munkaerőpiacra, akiknek már fix állásuk van. De ez persze csak egy lehetőség, a lényeg, hogy kicsi az esélye annak, hogy rögtön a legradikálisabb forgatókönyv valósuljon meg, és minden külföldi munkavállalót hazazavarjanak.
 

A forint és a magyar papírok is megszenvednék az első napokat

A népszavazás után természetesen a piacok még nem tudnák beárazni a gazdasági hatásokat, hiszen azok még megbecsülhetetlenek, éppen ezért a piac egyelőre csak a bizonytalanságot tudja beárazni.

A brit kilépés esetleges rövidtávú következménye lehet az, hogy a pánikszerű reakciók és a piac túllövésre hajlamos magatartása miatt turbulens időszak alakul ki a piacokon, ami a magyar eszközökre is hatással lehetne. A múlt héten már láthattuk, hogy szinte az összes feltörekvő piaci deviza kisebb-nagyobb gyengülést szenvedett el, és ez csak fokozódna egy esetleges kedvezőtlen végeredmény láttán.

Persze ez valószínűleg csak az első napokra lenne jellemző, utána fokozatosan megnyugodnának a piacok. Ugyanakkor a népszavazás és a gyakorlati kilépés között várhatóan egy hosszú, nagyjából kétéves átmeneti időszak telne el, ami alatt folyamatosan jönnének a hírek arról, hogyan állnak az EU-brit tárgyalások a jövőt illetően, így a kérdés akár hosszabb távon is hatással lehet a piacra.

A napokban az Erste Bank szakemberei is azt emelték ki friss elemzésükben, hogy Közép-Európára a Brexit elsősorban a piaci bizonytalanságon keresztül hathat. Szerintük az esetleges kilépés után is fennmaradhat a komoly volatilitás a régió részvény-, deviza- és kötvénypiacain.

Ki tölti majd fel az uniós kasszát?

Hosszútávon ez lehet az esetleges Brexit utáni egyik lényeges kérdés, hiszen jelenleg az Egyesült Királyság a közösség egyik legnagyobb nettó befizetője. 2007 és 2014 között összesen 39 milliárd euróval járultak hozzá a közös kasszához, miközben ugyanennek a kasszának a harmadik legnagyobb haszonélvezője éppen Magyarország volt 26,5 milliárd euróval. A brit pénzügyminisztérium szerint a strukturális és beruházási költségvetést 9%-ban az Egyesült Királyság finanszírozza.

Márpedig ezt az uniós büdzsét várhatóan egyik nagy tagállam sem akarná feltölteni a britek helyett, különösen úgy, hogy az esetleges Brexit még jobban ráerősíthetne az EU-ellenes hangulatra a kontinensen. A Morgan Stanley is azt emelte ki korábban, hogy ha a britek kilépnek, és senki nem áll be a helyükre befizetőként, akkor a jelenlegi elosztási rendszer fenntarthatatlan lesz 2021 után, aminek a legnagyobb vesztese Lengyelország és Magyarország lehetnek.

Magyarország egy sor unortodox gazdasági intézkedéssel tudott kilábalni a válságból, és mostanra visszakerült a gazdasági térképre - emelték ki a Commerzbank szakértői egy pénteki elemzésükben. Ugyanakkor hozzáteszik, hogy ez egyértelműen az EU-források jótékony hatásának köszönhető, így a jövőben az ország egyértelműen a vesztese lenne annak a helyzetnek, ha a Brexit az uniós újraelosztás csökkenésével járna. Emellett a német bank elemzői arra számítanak, hogy ha a britek kilépnek, akkor az MNB tovább lazíthat, a magyar kormány pedig elképzelhető, hogy szorosabbra fűzi majd a viszonyt Oroszországgal. A kötvénypiac szempontjából ez azt jelentené, hogy piaci súlyozásra javasolnák a magyar papírokat a Commerzbank szakemberei.

Azt egyébként a német pénzintézet is elismeri, hogy nem Magyarország lenne a Brexit legnagyobb vesztese a régióban, szerintük jelenleg Horvátország a legsérülékenyebb ebből a szempontból. Ennek oka, hogy a horvátok éppen csak kezdenek kijönni az elmúlt évek recessziójából, ami nem kis részben köszönhető a GDP 4%-át kitevő EU-forrásoknak. Ráadásul a horvátok most a saját kis politikai válságuk kellős közepén vannak azt követően, hogy a zágrábi parlament megvonta a bizalmat a kormánytól.

Az Erste elemzői szerint a külkereskedelmi kapcsolatokon keresztül Csehország, Szlovákia és Magyarország a legsérülékenyebb, ami nem meglepetés, hiszen ezek a legnyitottabb gazdaságok a régióban. Az sem meglepő, hogy ezekben az országokban az exportot az autóipar dominálja, ebből a szempontból Szlovákia a leginkább koncentrált gazdaság.

Vérszemet kaphat a politika

Szintén az Erste emeli ki azt, hogy a Brexitnek lehetnek akár politikai következményei is, hiszen a britek kilépése sok közép-európai országban is megkérdőjelezheti a politikai és gazdasági integráció visszafordíthatatlanságát. Emellett a britek kilépése komolyabb éket verhet az eurózóna tagjai és a többi EU-tagállam közé, ami akár az Unió létét is megkérdőjelezheti.

Az elemzők kiemelik, hogy a visegrádi országokban az EU-szkeptikusok egyfajta megerősítésként tekinthetnek a Brexitre, emellett már a nyugat-európai politikusok is kiemelték, hogy a kilépés esetén nem folytatódhat a jelenlegi módon az európai integráció. Legutóbb éppen Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter beszélt arról, hogy lelassulhat az integráció a britek kedvezőtlen döntése esetén. Éppen ezért az európai politikusok fő feladata az lehet a szavazás után, hogy demonstrálják, hogy meghallgatják a választók szavát, és igyekeznek orvosolni a problémákat. 

Szerző: Beke Károly / portfolio.hu