Veszélyeztetett lehet ma már szinte bárki, aki feszített munkatempóban dolgozik, éppen ezért a rendszeres szűrővizsgálatok jelentősége megkérdőjelezhetetlen.

Menedzserbetegségnek ma már nemcsak a magas beosztásban dolgozó munkavállalóknál jelentkező tünetegyüttest nevezzük. Szinte alig van olyan ember, akinek a munkája ne járna nagyfokú megterheléssel és sok, gyakran felesleges izgalommal, túlzott aggódással – a menedzserbetegségek kockázatának tehát tulajdonképpen mindannyian ki vagyunk téve.

És hogy miért is olyan veszélyes a stressz? A kutatások szerint az állandó feszültség, veszélyérzet és szorongás hatására fokozódik a mellékvesében termelődő stresszhormonok, az ún. adrenalin és a kortizol termelődése. Amíg az adrenalin növeli a pulzusszámot és a vérnyomást, addig a kortizol nevű hormon megemeli a vércukorszintet, fokozza az agy glükózfelhasználását és növeli a szövetek helyreállításához szükséges anyagok mennyiségét. A fokozott stressz hatására csökken az immunrendszer és az emésztőrendszer teljesítménye – ennek következtében megnő a betegségeknek való kitettség, ugyanakkor tartósan magas vérnyomás (hipertónia) alakulhat ki. A fokozott stressz következménye lehet a gyakori gyomorégés, a reflux, valamint az alvászavarok, a krónikus kimerültség és a szexuális teljesítőképesség romlása is. Az emésztőrendszeri rendellenességek következtében túlsúly alakulhat ki, légzőszervi rendellenességek és bőrbetegségek egyaránt előfordulhatnak, és megnő a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázata – a túlzott stressznek tehát rövid- és hosszútávon egyaránt romboló hatása lehet.

Arra, hogy a gyakran igen súlyos következményekkel járó menedzserbetegségek már régóta nemcsak a "menedzsereket" érintik, egy az Amerikai Egyesült Államokban végzett kutatás is bizonyítékul szolgál. A felmérés szerint a legrosszabb egészségügyi állapot nem elsősorban a magas beosztásban lévő, hanem az alacsonyabb szakmai státuszú, ám feszített munkatempóban dolgozó alkalmazottakat jellemzi. Az 5566 negyvenöt év feletti férfi és nő bevonásával végzett kutatásban az összes résztvevő testtömeg-indexét, vérnyomását, koleszterin- és vércukor szintjét feljegyezték, továbbá a táplálkozási szokásaikra és fizikai aktivitásuk mértékére vonatkozó kérdéseket tettek fel nekik, valamint kitértek a dohányzás témakörére is.

A kutatás nem hozott meglepő eredményt: kiderült, hogy a stresszes irodai munkát végző emberek legtöbbje nem fordít kellő figyelmet a kiegyensúlyozott táplálkozásra. A felmérésből azonban az is jól látszott, hogy amíg a vezető pozícióban dolgozókra napjainkban már nagyobb egészségtudatosság jellemző, a beosztottak koleszterinszintje gyakran meglehetősen magas volt, a legtöbbjük kevés testmozgást iktatott be a napi rutinjába, ugyanakkor a kialvatlanság is gyakran jellemezte őket. Ezek a tényezők éppúgy vezethetnek a magas vérnyomás, a cukorbetegség vagy szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához, mint ahogyan ugyanez a veszély a vezető beosztású munkavállalók esetében is fennáll.

A gyakori fejfájás, magas vérnyomás és a szédülés olyan árulkodó tünetek, amelyeket nem szabad félvállról vennünk. Talán közhelynek hat, de a szűrővizsgálatokon való rendszeres részvétel valóban az öngondoskodás egyik legfontosabb eleme; ha úgy tetszik, a "hosszú élet titka". Egyáltalán nem tekinthető hipochondriának, ha a negyvenedik, és különösen az ötvenedik életévünket betöltve, akár már néhány "gyanús" tünet észlelése esetén is szakemberhez fordulunk, és egy mindenre kiterjedő, alapos vizsgálatsorozaton veszünk részt.

És hogy miből is áll egy ún "menedzserszűrés"? A szűrővizsgálat – amelyek elvégzése természetesen nemcsak menedzserek számára javallott – egy általános belgyógyászati vizsgálattal indul, amelynek során a vizsgálatot végző orvosok a családi és az egyénre vonatkozó anamnézist egyaránt felveszik. Ezt az aktuális panaszok feltérképezése követi, amelynek során elsősorban a szív- és érrendszeri megbetegedésekre vonatkozó tünetek feltárása a cél. A vizsgálatok egy nyugalmi EKG elvégzésével folytatódnak, amelynek eredményeit az echocardiográphiás (szívultrahang) vizsgálat, valamint a terheléses EKG egészíti ki. A vizsgálatsorozatnak tüdőszűrés és hasi ultrahang egyaránt részét képezi – ez utóbbi a szűrésnek igen fontos eleme, amely a vese- epekövesség tisztázására, a hasi daganatok kiszűrésére, a húgyhólyag vizsgálatára is kiterjed. A szűrésnek a férfiak esetében prosztata specifikus antigén-vizsgálat, magas PSA esetén pedig urológiai vizsgálat is a részét képezi, a hölgyek esetében pedig nőgyógyászati szűrővizsgálatra is sor kerül.

A megelőzés és az időben elvégzett, megfelelő gyakoriságú szűrővizsgálat jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni – megfelelő elővigyázatossággal és tudatossággal pedig a menedzserbetegségek elkerülhetők. (Elite Clinic Magánklinika)