A négy hazai orvosegyetem vezető infektológusait, járványügyi szakembereit és a klinikai központok vezetőit tömörítő Klinikai Járványelemző Munkacsoport feladatairól, hatásköréről és a munkacsoportnál lévő adatokról beszélt a Semmelweis Egyetem honlapjának az intézet rektora, Merkely Béla.

A legfrissebb adatok szerint a Semmelweis Egyetemen Covid-19 miatt 56 műtüdő (ECMO) kezelésben részesült beteg közül 54-en oltatlanok voltak, míg 2 beteg két oltással rendelkezett, de 180 napon túl voltak oltva akkor, amikor a koronavírust diagnosztizálták náluk – ismertette Merkely Béla, a munkacsoport vezetője.

A tavalyi első két hullám során a munkacsoport folyamatosan kiértékelte az új koronavírus kimutatására szolgáló, rendelkezésre álló PCR-mérési eredményeket, melyeket a négy egyetemi és egy országos lefedettségű hazai magánlabor szolgáltatott. Ennek alapján három kategóriába csoportosítva gyűjtötték a PCR-mérésekben részt vevő személyek adatait: Covid-tünetekkel jelentkező beteg, igazoltan szoros kontaktszemély, egyéb (szűrés). Miután tavaly decemberben elkezdődött a védőoltások beadása, az ezzel kapcsolatos tapasztalatokat is megosztották egymással, emellett az egyetemek elsők között indították a speciális csoportok oltását (várandósok, kismamák, 18 év alatti korosztály) és a gyakorlat igazolta vissza az oltások biztonságosságát. A munkacsoport a járványhelyzet alakulásától függő gyakorisággal ülésezik: amikor a fertőzés terjedése úgy kívánta, akkor naponta – ilyenkor sokszor hétvégén is –, jelenleg pedig heti két alkalommal tartják megbeszéléseiket online formában.

A négy orvosképző egyetem Klinikai Központjainak egészségügyi szolgáltatóként járványügyi jelentési kötelezettsége van a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) felé – a munkacsoport ülésein azonban nem kizárólag ezeket a közérdekű adatokat osztja meg a résztvevőkkel. Az intézmények a betegellátás területéről ún. aggregált adatokat gyűjtenek, és az így kapott keresztmetszeti, tehát az aktuális helyzetet tükröző információkat tárják a résztvevők elé. A Klinikai Járványelemző Munkacsoport ezeket megvizsgálva, a klinikumban szerzett tapasztalatokat, "best practice" gyakorlatokat, Quality Control eljárásokat figyelembe véve fogalmaz meg konszenzusos javaslatokat és ajánlásokat az operatív törzs vezetője felé.

A közérdekű adatok az NNK-hoz tartoznak, míg saját betegellátásból származó belső információik felett az egyes intézmények rendelkeznek. Ennek megfelelően egyik egyetem sem adhatja ki a másik három intézmény adatait, nem kommunikálhatnak – még közadatkérés esetén sem – egymás nevében.

A Semmelweis Egyetem rektora és szakértői a munkacsoportban végzett feladatuk miatt ismerik az aggregált adatokat, ám ezek felett mint adatgazda nem rendelkeznek, így nem kezelik és nem is adhatják ki ezeket az információkat részletekbe menően. Munkájuk során csak az megengedett, hogy a legfontosabb, összesített adatokat tudassák a közvéleménnyel.

"Az elmúlt hónapokban nem csak a betegellátás során kellett megküzdenünk a Covid-19 által kiváltott hatásokkal, hanem a közbeszédben is, ahol laikusok ’értelmezik’ a tudományos munkák eredményét és igazságként kiáltják ki azt. Az infodémia az oltásellenes erőket erősíti és a védekezéssel kapcsolatos bizonytalanságot növeli, miközben tudjuk, hogy az oltás az egyetlen eszköz, amivel közép-hosszútávon legyőzhető a járvány. Minden olyan híresztelés, amely az orvosokat támadja és igyekszik ellehetetleníteni egy világjárvány idején, gyengíti a járvány elleni védekezést és zavart kelt, továbbá csökkenti az oltási hajlandóságot, ennek következtében pedig növeli a megbetegedések és halálozások számát" – emelte ki Merkely Béla.

Hozzátette: a munkacsoport naprakész, keresztmetszeti adatok alapján dolgozik, míg Szél Bernadett országgyűlési képviselő összesített, négy egyetemet érintő részletes adatokat kért a Semmelweis Egyetemtől, melyet ezért utasított el az egyetem Jogi és Igazgatási Főigazgatósága.

Az ügy hátteréhez tartozik, hogy az ellenzéki országgyűlési képviselő szóvá tette, hogy Merkely Béla négy egyetemi klinika "rendszeresen egyeztetett adataira" hivatkozva azt állította, hogy kizárólag 65 év alatti oltatlanok vannak lélegeztetőgépen, de amikor erről adatokat kért, nem kapott a Semmelweis Egyetem rektorától.

A kormányzat nem teszi közzé, hogy a koronavírus-fertőzés következtében elhunytak, lélegeztetőgépen, intenzív osztályon, illetve kórházban lévők milyen oltottsággal rendelkeznek. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ugyan a Kormányinfókon többször is hangoztatta, hogy ezen téren az információszabadság pártján áll, ha vannak erről adatok, azokat közzé kellene tenni, de ilyen központi nyilvántartás nem lett publikus azóta sem. Esetenként orvosok számoltak be ezen a téren szerzett kórházi tapasztalataikról.

Szél Bernadett: nem azt kérdeztem

Szél Bernadett az Országos Sajtószolgálaton keresztül kiadott közleményében reagált az ügyre.

A SOTE rektora szerint a Nemzeti Népegészségügyi Központnak jelent minden egészségügyi szolgáltató az általam kért adatokról, de Müller Cecília tegnapi válaszában letagadta, hogy ő gyűjtene ilyen adatokat – írja a képviselő.

Azt írja, kénytelen cáfolni a professzor állításait: "Egyrészt én kifejezetten az általuk kezelt időbeli bontásban kértem az adatokat, másrészt maga Merkely Béla kommunikált a többi egyetem nevében akkor, amikor október végén szó szerint azt nyilatkozta: »A négy egyetem rendszeresen egyeztetett adatai alapján a lélegeztetőgépen szinte kizárólag oltatlan döntően a 65 év alatti fiatalok találhatók.« Vagyis bár mostani állítása szerint nem kommunikálhat egyik orvosegyetem sem a másik nevében, ő mégis megtette ezt. Éppen ezért fordultam hozzá adatkéréssel" – áll a közleményben.

Azt is írja Merkely, hogy "A négy orvosképző egyetem Klinikai Központjainak egészségügyi szolgáltatóként járványügyi jelentési kötelezettsége van a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) felé", és hogy "a közérdekű adatok az NNK-hoz tartoznak". Csakhogy épp tegnap kaptam kézhez 45 nap után az elutasító választ Müller Cecíliától ugyanerre az adatkérésre, azzal, hogy adatgyűjtésre, ill. minőségileg új adat előállítására nem köteles, ezért nem adja ki az adatokat. Vagyis Müller tagadta, hogy az NNK követné azt, hogy a kórházi adatok alapján mennyire véd az oltás a megbetegedéstől – írja Szél Bernadett.

Azzal zárja, hogy a kormánynak sürgősen tisztáznia kell: nézik-e a kórházban fekvők oltottságát, ha nem, miért nem, ha igen, miért titkolják ezt el a nyilvánosság elől törvénysértő módon. (Infostart)