Beperli a felszámolás sorsára jutott Quaestor és a Buda-Cash korábbi vezetőit a két cég felszámolója, az állami Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. (PSFN).

A PSFN állítja, hogy olyan információk birtokába került, amelyek szerintük megalapozzák: a cégvezetők a felszámolási eljárások megindítása előtt tisztában voltak a fizetésképtelenség fenyegetésével, mégis olyan lépéseket tettek, amik veszélybe sodorhatták a hitelezők kifizetését.

Az állami felszámoló nem részletezte, hogy konkrétan milyen adatokra alapozva indítja meg a pereket.

Különösen figyelemre érdemes azonban, hogy a 24.hu hírportál korábban arról írt: a súlyos veszteségeit eltitkoló brókercég háza táján fellelhető kevés, valóban értékes vagyonelem éppen a felszámolást megelőző hetekben szivárgott el a Buda-Cash közeléből.

A felügyeleti hatóság szerepét betöltő Magyar Nemzeti Bank csapata 2015. február 23-án szállt ki a Buda-Cash Ménesi úti székházához. Az ellenőrzést követően a cég helyzete nagyon gyorsan tarthatatlanná vált, a cégbíróság az év március 5-én el is rendelte a felszámolást.

A brókercég vezetői tudhatták, hogy esedékes az ötévente kötelező helyszíni vizsgálat (utoljára 2010 májusában jártak náluk ilyen átfogó ellenőrzésen). A felügyelet szabályzata szerint alapesetben 15 nappal a kiszállás előtt értesítik a vizsgált céget.

Az Opus részvénykönyvében fellelhető adatok szerint pont a razziát megelőző héten került két offshore-szagú vállalat a tőzsdei cég nagytulajdonosai közé: a TAC Investment Ltd. február 16-án 24,54 százaléknyi tulajdont megtestesítő részvény birtokába jutott, február 20-án, pénteken pedig a Cariati Holding Ltd. kezébe került 15,86 százaléknyi Opimus-papír. A részvénykönyvi adatok szerint mindkettő a Seychelles-szigetekre van bejegyezve, ráadásul egy olyan címen, ami már több más, a Buda-Cash-birodalom környékén mozgolódó offshore cégnek is székhelyül szolgált.

A brókerház és a hozzá különböző módokon keresztül kötődő cégek és emberek még 2013-ban szereztek jogot céges apportokkal az Opus Global Nyrt. (akkori nevén:Opimus) összesen 68,42 százalékos részvénycsomagjára. A mérleg másik oldalán az áll, hogy az Opus akkori értékének a nagy része viszont ezekből az apportokból eredt. A Buda-Cash-féle művelet eredményeként akkor 5,6 milliárdnyira taksált új tőke került a cégbe, javarészt konkrét, reálgazdasági eszközöket birtokló cégrészesedések formájában.

A Buda-Cash-büntetőügyről tudósító hvg szerint a hatóságok nyomozói arra jutottak, hogy a Buda-Cash tulajdonosai már 2015 januárjában működtették – kifejezetten az Opus-részvények kinyerésére – a két offshore céget.

Ha az offshore cégekbe korábban tényleg a brókerházhoz tartozó vagyont csatornázták az ellenőrzésre és a katasztrófára felkészülő cégvezetők, nehéz elképzelni, hogy pont ez ne szerepelne a PSFN keresetében. Ez pedig nemcsak az érintett vezetőknek, hanem akár Mészáros Lőrincnek is kellemetlen lehet.

Orbán Viktor miniszterelnök barátja és vele összehangoltan eljáró más résztulajdonosok tavaly növelték 44,95-ről összesen 78,82 százaléknyira az Opusban fennálló részesedésüket. Miközben a matematika szabályai is kizárják, hogy a pakkjuk legalább egy része ne az említett offshore cégektől származna, piaci pletykák szerint Mészárosék az egykor a Buda-Cash-hez kötődő seychelles-i Opus-papíroknak kimondottan nagy részére tették rá a kezüket.

Szerző: Sarkadi Nagy Márton
/ nepszava.hu