A tengerek és a tavak 

A vízre kifejtett hatása a klímaváltozásnak kissé ellentmondásos, legalábbis elsőre. Sokat olvashattunk arról, hogy a tengerek szintje emelkedni fog. Ez különösen érzékenyen érinti a kis szigetországokat a trópusokon, de hatással lesz azokra az országokra is, melyek a tengerek partján fekszenek. Ugyanakkor a folyók és tavak vízszintje apadóban van (itt is az átlagos értékeket kell figyelni). 

Forrás: Science | HowStuffWorks

Hogyan lehetséges, hogy az egyik víztömeg több lesz, a másik pedig kisebb? A magyarázat abban rejlik, hogy nem a több lesz a helyes kifejezés, hanem a nagyobb. A meleg hatására ugyanis hőtágulás jön létre, mely a tengerek esetében sokkal jobban érzékelhető. A tavaknál is jelentkezik, ám itt a vízutánpótlás elmaradása markánsabb jelenség, vagyis összességében apadásra lehet számítani. 

A Kaszpi-tenger a példa 

Az Utrechti Egyetem kutatásai alapján ma már ki lehet jelenteni, hogy a Kaszpi-tenger – mely igazából egy tó, aminek enyhén sós vize van - vízszintje apadóban van. A meleg hatására ugyanis a tavak vízfelülete gyorsabban párolog, mint ahogyan a vízutánpótlás érkezik, ráadásul a kisebb víztömeg melegebb vizet is eredményez, vagyis a jelenség sokkal intenzívebb, mint a tengerek esetében. 

Forrás: NASA image by Jeff Schmaltz, MODIS Rapid Response Team - Map by Prange, M., Wilke, T. & Wesselingh, F.P. The other side of sea level change

A probléma természetesen előbb vagy utóbb minden nagy tavat - köztük a Balatont is - érinteni fogja, a Kaszpi-tenger esetében az előrejelzés szerint 2100-ra akár 18 métert is veszíthet a vízmélységéből. Ez pedig olyan gazdasági és ökológiai katasztrófát eredményezne, mely súlyosan érintené mind Oroszországot, Azerbajdzsánt, Türkmenisztánt, Kazahsztánt és Iránt is. Tekintve, hogy ezek ellenséges országok, a helyzet ráadásul háborús fenyegetéssel is párosulna, amit a vízhiány csak jelentősen fokozna. A megoldás ebben az esetben is a klímakatasztrófa megfékezése, más esélyünk nincsen. (koponyeg.hu)