h i r d e t é s

Mi történt ma az Országházban?

Olvasási idő
30perc
Eddig olvastam
a- a+

Mi történt ma az Országházban?

2020. február 25. - 17:47

Emléknap, ügynökakták, agglomerációs közlekedés, nemek közti egyenlőség, Gyöngyöspata, terrorizmus, tengeri szállítás és nemzetközi egyezmények tárgyalása is napirenden volt ma az Országgyűlésben.

A kép illusztráció! - Forrás: pixabay.com

A kommunista diktatúrák áldozatairól emlékeztek meg kedden az Országgyűlésben, ahol a napirend előtti felszólalások között szó volt az Arcanum Digitális Tudománytárról, az ügynökakták nyilvánosságáról és az agglomerációs közlekedésről.

A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja

Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke emlékeztetett arra, hogy a parlament 2000-ben nyilvánította ezt a napot a kommunizmus áldozatainak emléknapjává. 1947-ben a szovjet hatóságok ezen a napon hurcolták el törvénytelenül Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát - tette hozzá.
Az alelnök szerint szinte nincs olyan család, amely nem tapasztalta meg a kommunista diktatúra könyörtelen hatalmát, a többi között az államosításokat, a kisajátításokat, a munkatáborokat, az erőszakos tsz-esítéseket, a totális kiszolgáltatottságot. Feladatunk nem csak az emlékezés, hanem egy olyan szabad világ felépítése, amely kizárja a terror visszatérését - hangsúlyozta.
A képviselők néma felállással emlékeztek a kommunizmus áldozataira.

Párbeszéd: nincs kétmilliárd forint az Arcanum Digitális Tudománytárra?

Mellár Tamás (Párbeszéd) arról beszélt, hogy idén az elektronikus információszolgáltatási nemzeti program költségvetése már nem biztosítja Magyarország legnagyobb és folyamatosan bővülő digitális periodika-adatbázisának, az Arcanum Digitális Tudománytárnak a finanszírozását. Az adatbázist márciustól csak előfizetéssel lehet igénybe venni, holott 2016 és 2019 között százszázalékos központi támogatást élvezett a program, amelyet 266 ezer egyetemi hallgató, 18 ezer felsőoktatási oktató, 8 ezer kutatóintézeti munkatárs, muzeológus, 5 ezer orvos, 325 ezer közkönyvtári, levéltári felhasználó és 5 ezer határon túli használt - közölte.
A kormánynak nincs 2 milliárd forintja az adatbázisra, miközben 150 milliárd forintot fordít propagandára? - firtatta.
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a képviselő szavai nem fedik a valóságot. Kifejtette: a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal ugyanúgy, ahogy a korábbi években is 2020-ban is 1,95 milliárd forinttal támogatja az elektronikus információszolgáltatási programot annak érdekében, hogy a különböző adatbázisokhoz ingyenesen hozzá lehessen férni.
Hozzátette: a forrás felhasználásáról a kormánytól és a hivataltól is teljesen független programtanács dönt, ahol szavazati joguk kizárólag a szakmai és tudományos szervezeteknek van.

LMP: ismét a parlament előtt az ügynökakták nyilvánossága

Keresztes László Lóránt (LMP) az emléknap alkalmából jelezte, hogy frakciója ismét, immár 21. alkalommal benyújtotta az állambiztonsági múlt átláthatóvá tételéről, az ügynökakták nyilvánosságáról szóló törvényjavaslatát. Elmondta, a magyar társadalom mai napig nem tudhatja, hogyan működött a kommunista rendszer, vagy hogy a diktatúra fenntartói miként hálózták be a rendszerváltó pártokat.
Szerinte a rendszerváltás óta valamennyi országgyűlési többség gyáva volt a kérdés rendezéséhez. Gyáva volt az utódpárt, mert bár most kiáll az aktanyilvánosság mellett, amikor megvolt a politikai hatalma, nem hozta meg ezt a döntést - tette hozzá. Közölte, gyáva a tíz éve kormányzó Fidesz-KNDP is, amely saját ígérete ellenére nem teremtette meg a nyilvánosságot. Azt mondta, amíg a magyar társadalom nem tud szembenézni az ügynökmúlttal, a rendszerváltást nem lehet lezárni.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára az alaptörvényt idézve rögzítette: el nem évülő felelősséget viselnek azok, akik a kommunista rendszer működtetésében részt vettek. Alkotmányos felelősség a kommunista diktatúra működésének valósághű feltárása, a társadalom igazságérzetének helyreállítása - tette hozzá.
Elmondta, 2010 után ezért hozták létre a Nemzeti Emlékezet Bizottságát, amelynek kifejezetten az a feladata, hogy a kommunista hatalmat birtokló szervezetek és személyek tevékenységének vizsgálatáról jelentést tegyen közzé. Mindenki megismerheti a saját magára vonatkozó aktákat az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában, azok kutathatók is - hangsúlyozta.
Politikai hisztériakeltésnek minősítette a képviselő felszólalását, és azt javasolta, a padtársait, illetve a szövetségeseit kérdezze meg arról, hogyan hálózták be a diktatúra fenntartói a demokratikus ellenzéket.

A DK a főváros és vonzáskörzete közlekedési problémáiról

Bősz Anett (DK) a főváros és vonzáskörzete közlekedésének problémáira hívta fel a figyelmet. Az emberek az autópályán vesztegelnek, kevés a P+R-parkoló, a zónázó vonatokra nem lehet felférni - sorolta. Szerinte hálózatban és rendszerben kellene gondolkodni, a Volánt, a vasutat és a BKK-t ideje lenne egy asztalhoz ültetni.
Közölte, a kivéreztetett önkormányzatoknak alig maradt eszközük, hogy egyezkedjenek a járatok sűrítéséről, vagy hogy helyi járatokat indítsanak.
Orbán Balázs államtitkár válaszában azt mondta, a kormánynak is célja a fővárosban és az agglomerációban élők életminőségének javítása. Szerinte 2010 előtt voltak az önkormányzatok kivéreztetve és eladósodva. Hozzátette: 2010 után konszolidálták az önkormányzatokat és valamennyi település fejlődésnek indult.
Ismertetése szerint jelenleg 4400 milliárd forintnyi állami és önkormányzati beruházás van folyamatban Budapesten. Ezek döntő módon érintik a képviselő által felhozott területeket - közölte.

A nemek közti egyenlőségről, a kommunista diktatúra áldozatairól és a gyöngyöspatai iskolaügyről beszéltek a képviselők kedden napirend előtt az Országgyűlésben.

MSZP: csökkenteni kell a nemek közötti bérszakadékot!

Gurmai Zita (MSZP) a nemek közti egyenlőség, a férfiak és a nők közötti bérszakadék csökkentése ügyében emelt szót. Elmondta: változtatni kell azon a helyzeten, hogy Magyarországon ma átlagosan 2 hónapi fizetéssel kevesebbet keresnek a nők, mint a férfiak. Közölte: az MSZP országgyűlési határozati javaslatban kezdeményezi, hogy alkosson átfogó koncepciót a bérszakadék mérséklése érdekében. Felhívta a figyelmet arra: nők heti munkaideje, az otthoni munkát is beleszámítva több mint a férfiaké, vagyis a nők többet dolgoznak kevesebb pénzért, miközben kevesebb vezető pozíciót töltenek be és azt is kisebb fizetésért, mint a férfiak.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára szerint az MSZP kormányon nem tett a nemek közötti bérkülönbség felszámolása érdekében. Ez 2010-ben 17,6 százalék volt, mára azonban 14 százalékra csökkent, miközben a nők foglalkoztatási rátája 54 százalékról, 66,8 százalékra nőtt, megközelítve az uniós, 67,4 százalékos átlagot - tette hozzá az államtitkár, aki szerint ez a javulás a kormány intézkedéseinek köszönhető.

Jobbik: nyilvánosságot az ügynökaktáknak!

Balczó Zoltán (Jobbik) a kommunizmus áldozatairól emlékezett meg, hangsúlyozva, hogy a még élő áldozatok és leszármazottaik nem kaptak erkölcsi elégtételt, mert a bűnösök nagy része névtelen maradt,
a pártállami iratok megismerésére nem született megoldás 2010 után sem. Úgy vélte: akkor leszünk méltóak az áldozatok emlékéhez, ha az ügynökökre, besúgókra vonatkozó iratok szelektálás nélkül megismerhetőek lesznek.
Szabó István filmrendező életműdíját kifogásolva elfogadhatatlannak nevezte, hogy egykori bűnösöket piedesztálra emelnek.
Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára a kommunizmus rémtetteit felidézve azt hangsúlyozta: a vörös csillag ugyanolyan gyűlöletes jelképe a diktatúrának, mint a horogkereszt. Ezért - folytatta - csodálkozik azon, hogy a Jobbik ma "hű szövetségese, csatlósa, csicskása" a DK-nak, és a politikai haszonszerzés érdekében összefognak a diktatúra utódaival.
Kitért arra: Szabó Istvánt egy egyesület akarja kitüntetni, nem kormányzati szerv. Azt ígérte: "amíg ez a kormány van és ez a frakciószövetség", addig azok, akinek ügynökmúltjuk van nem fognak állami kitüntetést kapni.

KDNP: tisztelet a kommunista diktatúra áldozatainak!

Soltész Miklós (KDNP) szintén a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja alkalmából szólalt fel. Felidézte: 20 században a nemzeti és a nemzetközi szocializmus is megnyomorította az emberek életét. Hangsúlyozta: bár az emléknap újra és újra feltépi a sebeket, mégis emlékezni kell, hogy ez szörnyű ideológia soha többet fel ne éledjen. Megjegyezte: azoknak is érdemes emlékezni, akik tevőleges részt vállaltak a rendszer működtetésében, mert ha beismernék bűneiket és bocsánatot kérnének, akkor az ő lelkük is a megtisztulna. Mindezek nélkül viszont a kommunistákból sosem lesz demokrata, legfeljebb hataloméhes koalíció - mondta. Arra figyelmeztetett: tűzzel játszik, aki megpróbálja mentegetni a kommunizmust, annak ideológiáját és jelképvilágát.
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára szerint tisztelettel és a méltósággal kell megemlékezni azokról emberektől, családokról, akiknek a mai fiatalok számára elképzelhetetlen mértékű szenvedés jutott osztályrészül.
Óvott a kommunizmus bűneinek relativizálásától, és szégyenletesnek nevezte, hogy ma Európa és a nyugati világ liberális politikusai egyre inkább teret engednek a neomarxista áramlatoknak.

Fidesz: igazságtalan és egyoldalú a gyöngyöspatai iskolaügyben szültetett bírósági döntés

Halász János (Fidesz) is megemlékezett a kommunizmus áldozatainak emléknapjáról. A képviselő a gyöngyöspatai iskolaügyben született bírósági ítéletet igazságtalannak, egyoldalúnak, túlzónak, rombolónak és felelőtlennek nevezte, amely nem békét és megnyugvást, hanem feszültséget okoz a településen.
Úgy fogalmazott: az ügy éppen akkor pattant ki, "amikor a cigány családok elindultak az életmódváltás útján, segély helyett munkából élnek, és igyekeznek rendesen nevelni gyermekeiket". Félő, hogy az ígéretes folyamatot ez a bírói ítélet derékba fogja vágni, és szembefordítja egymással a gyöngyöspataiakat - tette hozzá.
Hangsúlyozta: Soros György pénzeli a bírósági eljárást kezdeményező szervezetet, amely szembe akarja fordítani a magyarokat és a romákat, ehhez pedig a baloldali pártokat is dróton rángatja.
Közölte: a Fidesz-frakció bízik abban, hogy a Kúria áprilisban érdemben bírálja majd el a tankerület és az önkormányzat indítványait.
Rétvári Bence államtitkár megerősítette: az ügyben érintett alapítványt Soros György szervezetének tartják. Felhívta a figyelmet arra: az az ügyben nemzeti konzultáció indult, ami fontos, mert az érintett szervezet külföldi fórumok elé akarja citálni a magyar kormányt, amelyet rasszistának, idegengyűlölőnek bélyegez.

A költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló törvény, valamint az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő törvények módosításának vitájával folytatta munkáját az az Országgyűlés kedden. Az előterjesztést kivételes eljárásban tárgyalja a Ház, hogy keddi megszavazása után már március 1-jén hatályba léphessen.

Miniszterelnökség: gyorsítja az eljárásokat a változtatás

Mind a közigazgatási, mint az azzal kapcsolatos igazságszolgáltatási folyamatok során is cél, hogy az ügyfelek minél hamarabb jussanak végleges döntéshez - indokolta az előterjesztést a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára.
György István elmondta: a kormány folyamatosan monitorozza a közigazgatással kapcsolatos döntéseket, egy ilyen munka eredménye az előterjesztés is. Hozzátette: annak különleges eljárásban tárgyalását az indokolja, hogy a vonatkozó, tavaly decemberben elfogadott jogszabály március 1-jei hatályba lépésével egy időben annak pontosítása is alkalmazható legyen.
Egyszerűsödnek a jogorvoslati eljárások az által, hogy a keresetlevelek a jövőben a kormányhivataloktól kerülnek a bíróságokra - mondta. A kormányhivatal így áttekintheti a kereseteket, és akár változtathat is a döntésen, hogy elkerülhető legyen a bírósági eljárás.
A jövőben a szülő-gyermek kapcsolattartás végrehajtásával kapcsolatos ügyek is átkerülnek a gyámhatóságtól a bíróságokra. Az államtitkár ezt azzal indokolta, hogy ezek 90 százaléka eddig is a bíróságokon kötött ki. Emellett törvényben pontosítják a bíróságok illetékességét is.
Beszámolt arról is, hogy ezen eljárások során a szülőket költségfeljegyzési jog illeti meg, vagyis az eljárási díjakat az állam a döntésig megelőlegezi, majd a vesztes félre terheli.

Fidesz: gyorsulnak az eljárások

Kovács Zoltán (Fidesz) üdvözölte, hogy egyes ügyek közvetlenül a bíróságokra kerülhetnek, nem kell azokat a megyei hivataloknak a minisztériumhoz küldeniük.
Szükségesnek ítélte ugyanakkor, hogy olyan határozatok szülessenek, amelyek megállják a helyüket. Vagyis szükséges az elsőfokú ügyintézői kar megerősítése.
A kormányhivatalok a jövőben még finomíthatnak az elsőfokú döntéseken, vagyis a korábbi három helyett két lépcsőben kerülhetnek az ügyek bíróságra - mutatott rá.
Rámutatott arra is, hogy a területi közigazgatásban mintegy 20 millió ügy zajlik évente, és ezeknek csupán töredéke került a bíróságokra.

Jobbik: még a hatálybalépés előtt kell pontosítani a szabályokat

Gyüre Csaba (Jobbik) célszerűnek nevezte, hogy még a hatálybalépés előtt bekerüljenek a törvénybe a szükséges módosítások.
Alapvető érdeknek nevezte, hogy gyorsan és egyszerűen intéződjenek az ügyek a közigazgatásban. Ebben történtek előrelépések - mondta, hozzátéve: a jelenlegi javaslatot is ezért támogatja a Jobbik. Megjegyezte ugyanakkor: nemcsak az ügyfeleket kell megbecsülni, hanem az ügyintézőket is.
Pozitívnak ítélte, hogy a kapcsolattartási ügyekre is vonatkozik a költségfeljegyzési jog, bár a legcélszerűbbnek azt tartaná, ha ezen eljárások teljesen költségmentesek lennének az érintettek számára - mondta.

MSZP: van, amiben támogatható a javaslat, van, ami aggályos

Varga László (MSZP) kiemelte: van, amiben támogatható a javaslat, de vannak olyan elemei, amelyek aggályokat vetnek fel. Huszonnégy órája sem fekszik a Ház előtt a javaslat, és még ha sürgős is, elegánsabb lett volna, nem pár perccel a határidő előtt nyújtották volna be - fogalmazott.
A képviselő kitért rá: a kapcsolattartási határozatok kérdésében sokszor előfordulhat, hogy a felek nem tartják be a kapcsolattartás szabályait. Ebben a kérdésben korábban hibát ejtettek, ezt kívánják most orvosolni a benyújtott javaslattal - közölte. Hozzátette: a költségfeljegyzési jog új elemként jelenik meg, és ez előrelépést jelent.

DK: ötletszerűen, kapkodva zajlik a közigazgatás átszervezése

Arató Gergely (DK) arról beszélt, hogy ötletszerűen, kapkodva zajlik a közigazgatás átszervezése, holott ez a rendszer nagyon rosszul bírja az ilyet, inkább hosszútávon kiszámítható változásokra lenne szükség, ez szolgálná az ügyfelek érdekét.
Közölte: bár gyakran hivatkoznak arra, hogy a kormányváltással javult a közigazgatás helyzete, a jelenlegi közigazgatás sem a "mosoly országa", nem minden tökéletes, és nem állja meg a helyét az az állítás, hogy 2010 előtt minden a hivatalért volt, most pedig minden az ügyfélért.
A képviselő elmondta: arról, hogy mennyire átgondolt, kiszámítható a közigazgatás átalakítása, mutatja ez a javaslat is, hiszen egy olyan törvényjavaslatot hoztak decemberben a Parlament elé minden érdemi indoklás és hatástanulmány nélkül, amely még hatályba sem lépett, máris megérkezett hozzá a kiegészítő javaslat.
Közölte: bár támogatható elemeket is tartalmaz a szöveg, nem megfelelő egyeztetés után, rohamtempóban került a Ház elé, ezért a DK nem tudja elfogadni.

LMP: nem történt meg a szükséges egyeztetés

Keresztes László Lóránt (LMP) hangsúlyozta: a benyújtott javaslatról nem történt meg a szükséges egyeztetés. Ha a törvényalkotás folyamatában betartanák a szakmai egyeztetésre vonatkozó feltételeket, nem kerülnének ilyen helyzetbe, hogy egy még hatályba sem lépett törvényt kell módosítani - mondta.

Ezt követően az összevont vitát lezárták.

Zárszó: konstruktív a javaslat

György István zárszavában kifejtette: konstruktív és előrevivő javaslatról van szó. Közölte: számított azokra a kritikákra, hogy egy decemberben meghozott jogszabályt miért kell már most módosítani, de ha felismerik, hogy korrigálandó elemek vannak a javaslatban, és lehetőség van kijavítani azokat, kötelességük ezt megtenni még a hatályba lépés előtt.

Felfüggesztette a börtönzsúfoltsági kártalanítások kifizetését kedden az Országgyűlés, amely támogatásáról biztosította a Székely Nemzeti Tanács európai polgári kezdeményezését is, valamint rendelkezéseket fogadott el a hatósági ügyek rendezésének egyszerűsítése érdekében.

Nemzetközi szerződések kihirdetése

Az Országgyűlés két nemzetközi szerződés kihirdetéséhez járult hozzá. A képviselők elsőként a Magyarország és Katar között létrejött, a diplomata- és különleges útlevéllel rendelkező állampolgáraik kölcsönös vízummentességéről szóló megállapodást ratifikálták egyhangúlag, majd a polgári légi közlekedés szabályairól szóló EKLT megállapodás első mellékletének tavaly elfogadott felváltását hagyták jóvá szintén egyhangúlag.

Felfüggesztették a börtönzsúfoltsági kártalanítások kifizetését

Június 15-ig nem fizethető ki börtönzsúfoltság miatt megítélt kártalanítás - döntött az Országgyűlés.
A parlament 139 igen, két nem szavazattal és négy tartózkodás mellett fogadta el a Varga Judit igazságügyi miniszter által beterjesztett, a börtönzsúfoltsági kártalanításokkal kapcsolatos visszaélések megszüntetése érdekében szükséges haladéktalan intézkedésekről szóló törvényt.
A jogszabály rögzíti azt is, hogy a kormánynak - a hamarosan induló nemzeti konzultáció eredménye alapján - a bűncselekményekből származó károk enyhítéséről szóló és a bűncselekmények áldozatainak érdekeit érvényre juttató új szabályozást kell kidolgoznia május 15-éig.
Egy harmadik határidő a törvényben szeptember 30.: eddig kell a kormánynak biztosítania, hogy a büntetés-végrehajtási intézetek átlagos kihasználtsága ne haladja meg a 100 százalékot.

Parlamenti támogatás a Székely Nemzeti Tanács európai polgári kezdeményezéséhez

Határozatban biztosította támogatásáról a magyar Országgyűlés a Székely Nemzeti Tanács európai polgári kezdeményezését a nemzeti régiók védelméről. Az LMP által kezdeményezett, de a kormánypártok, a Jobbik és az MSZP által is támogatott országgyűlési határozatot 158 igen szavazattal, egyhangúlag fogadta el a parlament.
Az indoklás szerint száz évvel a trianoni békeszerződés után, a nemzeti összetartozás évében szimbolikus jelentősége van a határozatnak.
A kezdeményezés elindításáért a Székely Nemzeti Tanács hat évig pereskedett az Európai Bíróságon, annak sikere mindenki érdeke, ezért a beterjesztők aláírásra buzdítanak mindenkit a nemzetiregiok.eu oldalon.
A döntés értelmében a parlament üdvözli a Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért nevű európai polgári kezdeményezést, amelynek lényege: az Európai Unió kohéziós politikája kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól.

A hatósági ügyek rendezésének egyszerűsítése érdekében fogadott el változtatást a Ház

A hatósági ügyek rendezésének egyszerűsítését is tartalmazza a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló törvény módosítása, amelyet 139 igen szavazattal és 26 tartózkodás mellett fogadott el a Ház.
A döntés érinti az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével kapcsolatos, decemberben elfogadott törvényi változásokat, amelyek számos pontja március 1-jén lép hatályba.
A hétfőn beterjesztett javaslatot kivételes eljárásban fogadták el a képviselők, így az egyszerűsítések már a jövő hónaptól életbe léphetnek.
A jövőben az ügyfelek által benyújtott kereseteket a járási hivatalok továbbítják a kormányhivataloknak, ez utóbbiaknak azonban a kereseteket már nem kell megküldeniük a felügyeleti szervhez. A kormányhivatalok emellett arra is lehetőséget kapnak, hogy saját hatáskörben módosítsák az érintett határozatot, így nincs szükség a bírósági eljárásra.
A változtatás a szülői kapcsolattartás szabályait is érinti, szűkítve a bíróságok illetékességét. A jövőben csak a gyermek lakóhelye és tartózkodási helye határozza meg az illetékességet, a kérelmezőé nem.
A gyámhivatali eljárás idejére a szülőknek nem kell költséget vállalniuk, azt az állam ideiglenesen átvállalja, a bíróság döntését követően pedig a vesztes félre terheli.

Az ENSZ Terrorizmus Ellenes Hivatalának Budapesten felállítandó regionális programtámogató irodájáról szóló vitával folytatta ülését az Országgyűlés kedden.

KKM: Magyarország megerősíti elkötelezettségét a terrorizmus elleni harcban

Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára közölte: a szóban forgó megállapodás értelmében az ENSZ Terrorizmus Ellenes Hivatala regionális irodát nyitna Budapesten, ami lehetőséget jelent Magyarországnak, hogy megerősítse elkötelezettségét a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelemben. Emellett az iroda létrehozása jelentősen hozzájárul Magyarország nemzetközi láthatóságának növeléséhez - tette hozzá.
Közölte: az ENSZ hivatala az előzetes tájékoztatás szerint maximum 25 munkatársat alkalmazna az irodában, ez a szám a későbbiekben 50-re növekedhetne. Az iroda felállításával új munkahelyeket teremthetnének a magasan képzett, kvalifikált munkaerő számára - mutatott rá.
Az államtitkár kitért rá: az iroda felállításának szándéka összhangban áll azzal a nemzeti érdekkel, hogy Magyarország a nemzetközi szervezetek befogadó központjává váljon - mondta.

Fidesz: minden szempontból előnyös az ENSZ-iroda

Zsigmond Barna Pál (Fidesz) minden szempontból előnyösnek ítélte, hogy bejelentették: az ENSZ újabb szakosított szervezete helyezi Budapestre a székhelyét, ezzel munkahelyek jönnek létre, nő az ország és a főváros presztízse. Magyarország kiemelkedően fontos szereplő a régióban, hiszen már a sokadik nemzetközi szervezetnek ad helyet - közölte. Hozzátette: az iroda nyitása is bizonyítja, hogy Magyarország aktívan részt vesz a terrorizmus elleni harcban.
Kiemelte: a terrorizmus globális jelenség, amelyet csak közösen, koordinált stratégiával lehet megfékezni. Magyarország elkötelezett a terrorizmus elleni harcban, jelenleg is több száz katonája harcol különböző országokban, és a válság sújtotta térségek újjáépítéséből is kiveszi a részét - mondta.

A Jobbik kiáll a terrorizmus minden válfaja ellen

Brenner Koloman (Jobbik) kijelentette: pártja határozottan kiáll a terrorizmus minden válfaja ellen, ezért teljes mértékben támogatja az előterjesztést.
Hangsúlyozta: a 21. század egyik legnagyobb biztonságpolitikai kihívása a globális terrorizmus, a terrorizmus korát is éljük. Az ENSZ a terrorizmus elleni harcot próbálja koordinálni, ezért hatalmas megtiszteltetés, hogy Budapestet választották az iroda felállítására - vélekedett.

KDNP: Magyarország elkötelezett a terrorizmus elleni harcban

Nacsa Lőrinc (KDNP) kiemelte: Magyarország teljes mértékben elkötelezett a terrorizmus ellenes harcban. Mára bevándorlás miatt Nyugat-Európában valósággá vált a terrorizmus, a biztonság óriási érték, amelyet meg kell őrizni - fogalmazott.
A képviselő üdvözölte, hogy az ENSZ-ben is létrejött a terrorellenes hivatal, és most Budapesten akarnak irodát nyitni. Ugyanakkor az ENSZ még mindig tehetne többet, mert előtérbe helyezi a migrációt, holott inkább a terrorizmus megelőzésére, a terrorizmus elleni harcra kellene fókuszálni - vélekedett.

MSZP: kiemelten kell foglalkozni a terrorizmus kérdésével

Molnár Gyula (MSZP) közölte: a terrorizmus kérdésében nyilvánvalóan egyetértenek az Országgyűlésben, kiemelten kell foglalkozni ezzel a kérdéssel. Jó, hogy az ENSZ újabb szakosított szervezete érkezik Budapestre, és az is üdvözlendő, hogy a kormány ilyen együttműködési készséget mutat az ügyben - mondta.
A képviselő kitért rá: továbbra is gyakori kommunikációs panel, hogy a terrorizmus elleni harcot megpróbálják összekeverni a migráció kérdésével, de ebben a tekintetben óvatosabbnak kellene lenni.

Fidesz: üdvözlendő a kormány erőfeszítése

Turi-Kovács Béla (Fidesz) azt mondta: a terrorizmus szorosan összefügg az egész földet sújtó kivándorlási hullámmal. Hangsúlyozta: üdvözli, amit a kormány tesz a terrorizmus ellen.

KKM: a migráció összefügg a terrorizmussal

Menczer Tamás, a külügyi tárca államtitkára az elhangzottakra úgy reagált: a kormánynak az emberek biztonsága a legfontosabb, ezért minden kezdeményezést támogat, ami a terrorizmus és a migráció ellen lép fel.
Cáfolta, hogy a kormány a migrációval kapcsolatban pusztán propagandát folytatott volna. Azt mondta: Európában az elmúlt években mintegy harminc terrorcselekményt hajtottak végre, amelyben több mint 330-an haltak meg. Mindegyik esetben bevándorló hátterűek követték el azokat.
Mindegy, hogy ők mikor jöttek Európába, tény, hogy nem tudtak beilleszkedni és ártatlan európaiakra támadtak - hangsúlyozta, és leszögezte: a migráció összefügg a terrorizmussal.

Az ülésen elnöklő Jakab István az általános vitát lezárta.

Uniós-kínai tengeri szállítás

Horvátország uniós csatlakozása indokolja az EU-kínai tengeri szállításról szóló egyezmény kiegészítését egy jegyzőkönyvvel. Az Országgyűlés ezt hirdeti ki az előterjesztés által - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára.
Perényi Zsigmond közölte: a jegyzőkönyvet 2018-ban írták alá.
Zsigmond Barna Pál (Fidesz) üdvözölte a módosítást, mert január 1-jével megkezdődött a horvát elnökség az unió tanácsában. Az egyezmény a Kínával való kapcsolat szempontjából is fontos - mondta.  
Nacsa Lőrinc (KDNP) sorolta azokat az elveket, amelyek megvalósulását garantálja az egyezmény, a többi között a szabad hozzáférést a kikötőkhöz. Hozzátette: tavaly csaknem negyedmillió kínai érkezett Magyarországra.
Molnár Gyula (MSZP) a horvát kapcsolatok szempontjából is nagyszerű és kiváló lehetőségnek nevezte a megállapodás ratifikálását.
Az ülésen elnöklő Jakab István a vitát lezárta.

Nemzetközi egyezmények tárgyalásával folytatta keddi munkáját az Országgyűlés.

Magyar-török megállapodás a nemzetközi közúti személyszállításról és árufuvarozásról

Perényi Zsigmond, az Innovációs és Technológiai Minisztérium európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára a megállapodás megkötését indokolva elmondta: a Törökország és Magyarország közötti közúti személyszállítási és árufuvarozási kapcsolatokat eddig egy több mint 50 éves, 1968-ban aláírt kormányközi megállapodás szabályozta. Kitért arra: a megállapodás rögzíti a személyszállítás, az árufuvarozás feltételeit és kereteit, szabályozza az engedélymentesség eseteit és a túlméretes, illetve veszélyes áruk szállítását, illetve rendelkezik a fuvarozók kötelezettségiről és a szabálysértések esetén hozandó intézkedésekről.
Hangsúlyozta: a megállapodás elősegíti a magyar fuvarozók piachoz jutását magyar-török viszonylatban. Megerősítette: a szerződés nem befolyásolja Magyarország uniós tagságból fakadó kötelezettségeit.
Csenger Zalán Zsolt, a Fidesz vezérszónoka felidézte: egy több évtizedes jogi egyeztetésre tesz pontot a javaslat, hiszen ezt a területet egy 50 éves ezelőtt aláírt szerződés szabályozta.
Támogatta a javaslat elfogadását a jobbikos Gyüre Csaba, aki részletesen ismertette a megállapodás pontjait. Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka elmondta: a megállapodás hozzájárul a két ország közötti élénkebb kereskedelmi, gazdasági és a kulturális kapcsolatok kialakulásához. Molnár Gyula (MSZP) szintén egyetértett a megállapodás kihirdetésével.
Az államtitkár megköszönte a támogató nyilatkozatokat és megerősítette, hogy a javaslat a két ország kapcsolatainak élénkítését szolgálja.

Magyar-szerb földgázvezetékről szóló törvényjavaslat

Perényi Zsigmond államtitkár expozéjában kifejtette: a törvényjavaslat célja a magyar és a szerb kormány között a közös államhatárt keresztező földgázszállító vezeték építésével, üzemeltetésével, fenntartásával, rekonstrukciójával és üzemzavar-elhárításával kapcsolatos együttműködésről szóló megállapodás kihirdetése, hogy azt így beilleszthessék a magyar jogrendbe.
A két kormány a megállapodás aláírásával elismerte: országaik biztonságos energiaellátása érdekében elengedhetetlen az együttműködés. A szóban forgó gázvezeték megfelelő lehetőség a szállítási útvonalak és beszerzési források diverzifikálására, és segíti a közép-európai régió földgázellátását is - mondta az államtitkár.
Csenger-Zalán Zsolt (Fidesz) közölte: Magyarország gázellátásának folyamatos biztosítása érdekében diverzifikációra van szükség, ennek részeként elengedhetetlen a magyar-szerb együttműködés, a most tárgyalt megállapodás pedig ezt segíti elő.
Balczó Zoltán (Jobbik) azt mondta, a földgázellátás biztonsága szempontjából fontos ennek a közös magyar-szerb létesítménynek a megépítése.
Juhász Hajnalka (KDNP) azt nevezte a legfontosabb energiapolitikai célnak, hogy megbízható forrásból hosszú távon biztosított legyen a fogyasztók ellátása.
Molnár Gyula (MSZP) közölte: egy olyan hálózat egyik eleméről van szó, amely mind Magyarországnak, mind Szerbiának fontos, ezért támogatják a beruházást segítő döntéseket.
Ungár Péter (LMP) szerint komoly geopolitikai kérdés van a Ház előtt, de jelezte, hogy ezzel a nemzetközi gázvezetékkel sem csökken majd az energiafüggés Oroszországtól.
Perényi Zsigmond zárszavában hangsúlyozta, a kormány minden olyan beruházást támogat, amely segíti az ország energiaellátásának diverzifikálását. Rögzítette, a tárgyalt megállapodás az építési munkálatok megkezdéséhez szükséges. Hozzátette: a gáz vásárlása nem tárgya a javaslatnak.

Az emberkereskedelem áldozatainak kizsákmányolása elleni fellépés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról tárgyalt keddi ülésén az Országgyűlés. 

Előterjesztő: a gyermekprostitúcióra kényszerítettek nem elkövetők, hanem áldozatok

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta, a törvényjavaslat egyértelműen kifejezésre juttatja, hogy a szexuális szolgáltatás nyújtására felajánlkozó gyermekek nem elkövetők, hanem a gyermekprostitúció áldozatai és speciális gyermekvédelmi ellátást igényelnek. Hozzátette: a büntető törvénykönyv (Btk.) módosításával hatékonyabbá és szigorúbbá válhat a fellépés az emberkereskedelem és a kényszermunka elkövetőivel, valamint a gyermekeket szexuálisan kihasználó bűnözőkkel szemben.
Elmondta, evidencia, a gyermek nem önszántából dönt arról, hogy prostituáltnak áll, hanem az őt kihasználók, a rátelepülő környezete sodorja ebbe a helyzetbe. Azaz az önkéntesség akkor sem fogadható el, ha egybehangzóan ezt állítja valamennyi érintett - fejtette ki.
Az államtitkár ismertetése szerint négy törvény módosítanak, amelyekben rögzítik: azok a gyermekek, akiket prostitúcióra kényszerítenek, nem szabálysértés elkövetői, hanem áldozatok. Ezeket a gyerekeket nem vonják felelősségre, hanem védelem alá helyezik - tette hozzá.
Elmondta, a rendőrség a gyermekprostitúció áldozatává vált gyermekeket azonnal speciális és biztonságos gyermekotthonokba helyezi el. Az elhelyezés maximális hatvan napja alatt a hatóság megvizsgálja, hogy szükséges-e a gyermek nevelésbe vétele, vagy más gyámhatósági intézkedés - részletezte.
Völner Pál közölte, módosul az emberkereskedelem Btk.-tényállása, illetve szigorodik a gyermekeket szexuálisan kihasználó bűnözők elleni büntetőjogi fellépés. Hozzátette: az emberkereskedelem egyik alapesete három év helyett akár öt évig, második alapesete öt év helyett akár nyolc évig tartó szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény lesz.
Az emberkereskedelem új tényállása szerint a kizsákmányolás nemcsak szexuális területen, hanem más, különösen munkajellegű terülten is megállapítható lesz - mutatott rá. Elmondta, a kiszolgáltatott helyzet bármilyen célból történő kihasználása büntetendő, ezért indokolatlan elkülönített cselekményként kezelni a kényszermunkát, a munkavégzésre kényszerítést.
Azt mondta, a javaslat súlyosabban bünteti a szexuális célú, valamint a szervkereskedelmi célú kizsákmányolást.
Völner Pál közölte, a jövőben azt a személyt is büntetik, aki "a más által alávetett helyzetbe helyezett személy" tevékenységéből hasznot húz, legyen szó szexuális, vagy bármilyen más tevékenységről. Ennek feltétele az, hogy ennek a tevékenységnek a kihasználója tisztában legyen azzal, hogy a sértett emberkereskedelem áldozata - jegyezte meg.

Fidesz: erőteljesebben kell emelni a büntetési tételeket

Kovács Zoltán (Fidesz) elmondta, frakciója támogatja a törvényjavaslatot, de javasolja a büntetési tételek erőteljesebb emelését. Értékelése szerint a törvényjavaslat hatékonyabb eszközökkel kívánja a fiatalkorúakat megvédeni a szexuális kizsákmányolással szemben.
Emlékeztetett arra, hogy jelenleg, ha egy 18 év alattit prostitúción miatt elfognak, akkor szabálysértés miatt vonhatják felelősségre és harminc napra elzárhatják. Hozzátette: az unió és az Európa Tanács ajánlásai szerint indokolt ennek a rendelkezésnek a hatályon kívül helyezése.
Közölte, generális tilalom lesz a prostitúcióra történő felajánlkozásra, de annak megszegése esetén nem szabálysértési, hanem gyermekvédelmi eljárás indul.
A Btk.-módosításról azt mondta, frakció szerint nem elég erőteljes mértékűek a büntetési tételek a gyermekeket érintő kerítés, prostitúció elősegítése, valamint a gyermekprostitúció kihasználása esetén.

A Jobbik támogatja a javaslatot

A Jobbik mindig a rend pártján áll - hangsúlyozta Gyüre Csaba, a párt vezérszónoka, jó lépésnek nevezte az előterjesztést, amelyet pártja támogatásáról biztosított.
Fontosnak ítélte annak kimondást, hogy a 18 évnél fiatalabbak nem lehetnek elkövetői, csak áldozatai ezeknek a cselekményeknek, megemlítve, évente egy-másfélszáz olyan gyerekeltűnés is lehet, amelynek végén szexuális kizsákmányolás áldoztává válik a fiatal.
Gyüre Csaba azt emelte ki: az emberkereskedelem elleni küzdelemhez a mostaninál nagyobb szakmai felkészültségre, erősebb szakmaközi és nemzetközi együttműködésre, a családvédelem hatékonyabbá tételére, a "keresleti oldal" szigorúbb büntetésére, a prevenció fokozására van szükség.
Döbbenetes adatként említette, hogy az Európai Unióban emberkereskedelem áldozataivá váltak tizenöt százaléka gyermek, akárcsak azt, hogy az alpesi országokba érkező új prostituáltak négyötöde magyar.

KDNP: óvni kell a legvédtelenebbeket

Vejkey Imre, a KDNP vezérszónoka azzal kezdte felszólalását, világunk értékrendjének zuhanása és anyagi-technikai fejlődése okán a bűnözők és a bűnszervezetek egyre modernebb eszközökkel csalják lépre áldozataikat, különösen a legvédtelenebbeket, a gyermek- és fiatalkorúakat.
Elengedhetetlennek nevezte az emberkereskedelem visszaszorítását és az annak újabb és újabb válfajai elleni fellépést, majd kiemelte: a hazai gyermekvédelmi rendszer megfelel annak a kívánalomnak, hogy 18 éven aluliak nem tekinthetőek e cselekmények elkövetőinek, csak azok áldozatának, de a szabálysértési törvényt még hozzá kel ehhez igazítani.
Fontosnak nevezte azt is, hogy a kizsákmányolás fogalmába beemeljék a tartósságra való törekvést is, majd - jelezve, képviselőcsoportja támogatja a törvénymódosító javaslatot - azt hangsúlyozta, szükség van arra is, hogy súlyosabb deliktummá tegyék a gyermekeket érintő szexuális cselekményeket.

Az emberkereskedelem áldozatainak kizsákmányolása elleni fellépés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról tárgyalt keddi ülésén az Országgyűlés.

MSZP: vannak jó elemek, de tennivaló is

További lépéseket sürgetett a gyerekek szexuális kihasználása ellen Bangóné Borbély Ildikó, a szocialista párt vezérszónoka, aki azt hangsúlyozta: az Egyesült Államok külügyminisztériumának éves jelentései alapján folyamatosan romlik Magyarország megítélése e téren.
Arról beszélt: 2007-ben és 2008-ban a lehető legjobb, az azt követő esztendőben annál eggyel rosszabb besorolást kapott az ország, de 2010 óta folyamatos a romlás, így most Irakkal, Libériával és Szudánnal vagyunk egy kategóriában.
Kifogásolta, hogy 2018-ban 54 fiatalkorú lányt ítéltek el, heten közülük börtönbe is kerültek ilyen ügyekben, holott az őket kihasználók sokszor csak felfüggesztet büntetést kaptak.
Ez azt jelzi, hogy a magyar állam hatékonyabb a kihasznált gyermekek elleni fellépésben, mint az őket kihasználó nagykorúak elleni fellépésben - jelentette ki, miközben hiányolta az ilyen ügyekben a hatékonyabb, gyorsabb és átfogóbb fellépést lehetővé tevő, de jelentős forrásátcsoportosítást igénylő szabálymódosításokat.
Fontosnak nevezte ugyanakkor azt a módosítást, amely kizárná, hogy ne áldozatként, hanem elkövetőként kezeljék a gyermekprostitúció áldozatait.

DK: a javaslat szándékával és a választott úttal is egyetértenek

Arató Gergely, a DK vezérszónoka azt mondta, abban a kivételes helyzetben vannak, hogy nem csupán a javaslat szándékával értenek egyet, hanem alapvetően támogatják azt az utat, amelyen a kormány elindult. Fontos társadalmi cél megvalósítását, jó eszközökkel szeretnének elérni - értékelt a DK-s politikus. Ugyanakkor jelezte: miközben alapvetően egyetértenek a változtatásokkal, ezek csak egy részét képezik a probléma kezelésének. Felvetette, hogy nincsenek információk a korábbi kormányhatározatban rögzített feladatokról, így például a védett szállások kialakításáról, vagy menekítő buszokról. Hiányzik, és nem látják elég erősnek a gyermekvédelmi szakemberek képzését, felkészítését sem.
Kitért arra: a javaslat - egyébként helyesen - úgy rendelkezik, hogy a gyermekprostitúcióban érintett áldozatokat azonnal kiemelt gyermekjogi védelem alá kell helyezni. Ugyanakkor azzal nem értenek egyet, hogy a speciális gyermekotthonok feladatává teszi a kormány ezt. Egy új típusú gyermekotthon formát kellene bevezetni - vetette fel, hozzátéve: a hiányzó kapacitások véleményük szerint létrehozhatók.

LMP: igen a javaslatra

Hohn Krisztina, az LMP vezérszónoka jelezte: a képviselőcsoport támogatni fogja a javaslatot.
Egyetértett azzal a képviselői hozzászólással, hogy még szigorúbban kellene a fiatalkorúak kizsákmányolását büntetni. Még elítélendőbb, ha szülő teszi ezt - jegyezte meg az LMP-s politikus.
Helyes, hogy speciális ellátásúnak minősülnek ezek az áldozatok - mondta, ugyanakkor kérdéses: lesz-e elég hely a túlzsúfolt intézményekben, vagy kialakítanak újakat. Sok esetben függőségkezelésre is szükség van - hívta fel a figyelmet Hohn Krisztina.
Az ellenzéki politikus kiemelte: még nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az oktatási intézményekben, társadalmi hirdetésekben, hogy felhívják a figyelmet a gyermekek szexuális kizsákmányolására. Fontos, hogy a szervkereskedelem ellen is megfelelő lépéseket tegyenek - jegyezte meg.
Reményének adott hangot, ez most az első lépés, és további, előremutató javaslatokat is látnak a jövőben.

Államtitkári zárszó

Völner Pál igazságügyi államtitkár zárszavában megköszönte a frakciók támogatást. A felvetésekre reagálva kiemelte: nemcsak a fizikai, hanem pszichikai erőszak esetén is felvethető a tényállás.
A 2010 előtti időszakkal összehasonlítva elmondható: ugyanaz a szabálysértési alakzat vonatkozott ezekre az esetekre, a tényállások és jogszabályi körülmények ugyanezek voltak - jegyezte meg.

Az elnöklő Latorcai János (KDNP) a napirendi pontot lezárta. (MTI)