Valójában a fő kérdést elég könnyen el lehetne intézni, egy egyszerű osztás megadja a választ.

Az országban megtermelt értéket osszuk el a lakosság számával! Ezt vessük össze más országok hasonló eredményeivel, és láthatjuk, hogy a jövedelmünkben semmi különleges nincs. (Azon kívül, hogy nyilván többet szeretnénk.) Kíméletlenebbül fogalmazva: azért kisebb a jövedelmünk, mert kevesebbet termelünk – írja a Portfolio kiváló szerzője, Madár István, gyorsan hozzátéve a kérdést, hogy akkor miért érezzük alacsonynak a béreket.

Az adók

Hiába osztja fel maga között a tőketulajdonos és a munkaerő a megtermelt jövedelmet (profitra és bérre), ha aztán jön az állam, és különféle elvonások formájában sokat vesz el belőle. (...)

Nem (csak) a szorgalmon múlik

A legnagyobb ellentmondás, amit érezni szoktunk, hogy hiába mondják, alacsony a termelékenységünk, sokan úgy látják, ennél keményebben már nemigen lehet dolgozni. Ez sokszor valóban így van, ám az előállított érték nem csak, sőt, elsősorban nem a munkaórák számától függ. Sokkal inkább attól, hogy milyen technológia, tudás van az előállított termék mögött, milyen értéket képvisel a piacon. (...)

Még pont ugyanazért is több fizetést lehet kapni

Azért keres egy bécsi fodrász sokkal többet, mert magasabb termelékenységű kuncsaftjai vannak. A fodrászok ott úgy tudnak „kiharcolni” magasabb bért, hogy a magasabb termelékenységű embereknek nyújtott szolgáltatása többet is megér. Egyszerűen azért tudnak 5-10-szeres árakkal dolgozni, mert egy fejlettebb gazdasági környezetben ugyanaz a munka többet ér. (...)

És akkor még nem beszéltünk a munkaerőpiac sajátosságairól és a kulturális hatásokról. Ezekről a Határátkelő oldalon olvashattok bővebben.

Az iskola, ahol 60 nyelven beszélnek

Teljesen más téma, de legalább ilyen aktuális az a sorozat, amely éppen ma indul a Channel 5 csatornán, és amely Nagy-Britannia legnagyobb általános iskoláját mutatja be.

A kelet-londoni Barkingban található Gascoigne suliban 1997-ben még a tanulók 90 százalékának angol volt az anyanyelve (ez az arány mára pont megfordult). A dokumentumfilm bemutatja, milyen nehézségekkel kell szembenéznie az iskolának és a gyerekeknek, ráadásul a létszám is elképesztően magas. Míg nyolc évvel ezelőtt 700 5 és 11 év közötti gyerek járt ide, addig mára ez a szám eléri az 1100-at.

Ha mindez nem lenne elég, a gyerekek folyamatosan jönnek-mennek, átlagosan heti 10 gyerek hagyja ott az iskolát (nyilván mert a szüleikkel együtt máshová költöznek), természetesen a helyükre mindig érkeznek újak. További részleteket ide kattintva olvashatsz.

Hogyan tanulunk nyelvet?

Ha már nyelvtanulás, akkor hadd osszak meg veletek egy érdekes videót a BBC-ről, amin a legendás nyelvész, Noam Chomsky elmélete alapján mutatják be, mi történik egy gyerek agyában nyelvtanulás közben.

Noam Chomsky szerint ugyanis lehetetlen, hogy a gyermek csak tapasztalati úton szerezze meg ismereteit, és ez a helyzet a nyelvtanulással is, azaz már léteznek azok az univerzális alapok, amelyekre az adott nyelv jellegzetességei épülnek.

Noam Chomsky szerint van egy nyelvelsajátítási eszköz, amit ő LAD-nak (Language Acquisition Device) nevez, ami arra van beprogramozva, hogy azokat a szabályokat ismerje fel, amelyek mindegyik nyelv alapját képezik

hataratkelo.blog.hu