Magyarországnak a transzatlanti szövetség tagjaként fontos célja a transzatlanti kötelék megerősítése - mondta Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára vasárnap a NATO parlamenti közgyűlésének ülésén.

A közgyűlés háromnapos tavaszi ülésszakát szombattól tartják az Országházban, a testület politikai bizottsága vasárnap ülésezik. - írja a hirado.hu

A tanácskozáson Mikola István kiemelte: az elmúlt másfél év drámai eseményei új helyzetet teremtettek, rendszeresek a provokatív fejlemények a NATO határainál és gyakori a minszki tűzszünet megsértése. Úgy tűnik, Oroszország nem adta fel a törekvéseit a térség destabilizálására, az ukrán válság eszkalálására - mondta az államtitkár. Hozzátette: bár a szeparatisták támogatása elfogadhatatlan, nem lehet más lehetőség a válság megoldására, mint a tárgyalás. Mindkét félnek be kell tartania a minszki megállapodást - hangoztatta.

Mikola István hangsúlyozta: az ukrán válság alapvetően meghatározza a NATO és Oroszország, valamint az EU és Oroszország közötti viszonyt, és amit Moszkvában tapasztalnak, nem ad okot a bizakodásra. Helyre kell állítani a partneri viszonyt, és ehhez bizalomra van szükség - közölte.

Az államtitkár szerint az EU-nak és a NATO-nak össze kell hangolnia a lépéseit a helyzet rendezésére.

A német Jürgen Trittin (Szövetség '90/Zöldek) kérdésére Mikola István elmondta: Magyarországot nagyon érzékenyen érinti az ukrajnai konfliktus a közös határszakasz és a kárpátaljai magyar kisebbség miatt. Magyarország mindenképpen megoldást akar találni a válságra, ennek érdekében szorosan együttműködik az EU-val és a NATO-val, de a közeljövőt illetően nem túl derűlátó - magyarázta.

A litván Rasa Jukneviciene és az ukrán Ivanna Klympush-Tsyntsadze egyaránt azt firtatta, Magyarország támogatja-e, hogy az európai uniós közeledés perspektíváját kínálják Ukrajnának. Az államtitkár azt válaszolta, hogy Magyarország támogatja ezt, ahogyan a vízumliberalizációt is. Ugyanakkor Magyarország elsősorban a tapasztalatok átadásával segítené Ukrajnát a jogállamisággal, a korrupció elleni küzdelemmel, a közigazgatási reformmal, a jó kormányzással, a decentralizációval és a privatizációval kapcsolatban - mondta.

Németh Zsolt (Fidesz), az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke hangsúlyozta: Magyarország az ukrán válság miatt közvetlenül tapasztalja, hogy megváltozott a biztonsági környezet. Jó a rosszban, hogy "a NATO visszatért", azaz ismét szerepet vállal.

A képviselő kifejtette: közvetlen fenyegetést jelent, hogy Ukrajna hadban áll Oroszországgal. Ugyanakkor a déli térségben az Iszlám Állam is fenyegetést jelent, Magyarország ezért katonák küldésével járul hozzá a terrorszervezet elleni harc sikeréhez - mondta.

Németh Zsolt szerint mindkét kihívással a NATO 28 tagállamának egyaránt kell foglalkoznia, a megváltozott biztonsági környezet egyesíti a szövetség tagjait, amelyeknek szolidaritást kell vállalniuk egymással.

A NATO parlamenti közgyűlésének tavaszi ülésszakán szombaton a védelmi és biztonsági bizottság mellett a testület gazdasági és biztonsági, valamint a tudományos és technológiai bizottsága is tanácskozást tartott a Parlamentben. Az ülésszak vasárnap a civil és biztonsági, továbbá a politikai bizottság tanácskozásával folytatódik, majd hétfőn plenáris üléssel zárul.

Kövér László megbeszélést folytatott a NATO parlamenti közgyűlésének elnökével 

Kövér László, az Országgyűlés elnöke megbeszélést folytatott Michael Turnerrel, a NATO parlamenti közgyűlésének elnökével - közölte Szilágyi Zoltán, az Országgyűlés sajtófőnöke vasárnap az MTI-vel.

A közlemény szerint a házelnök a találkozón Magyarország és a magyar Országgyűlés számára nagy megtiszteltetésnek nevezte, hogy 1995 és 2000 után immár harmadik alkalommal rendezheti meg a közgyűlés tavaszi ülésszakát.

Magyarország kiegyensúlyozott szövetségesi politikát folytat, és fontosnak tartja a mostani tanácskozáson megvitatandó kérdéseket - olvasható a tájékoztatásban.

A NATO parlamenti közgyűlése szombaton kezdődött háromnapos tavaszi ülésszakának fő témája Oroszország, valamint a terrorizmus.

Kövér László a magyar külpolitika egyik prioritásának nevezte az euroatlanti integrációt - tájékoztatott a sajtófőnök.

Magyarország mind a négy, a NATO-tagságra jelenleg pályázó ország - Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Macedónia és Grúzia - csatlakozási törekvéseit támogatja, mivel az Európai Unió és a NATO bővítése az európai stabilitást szolgálja - mondta Kövér László.

Balla Mihály (Fidesz) a közgyűlés magyar delegációjának vezetője egyéni képviselői indítványt nyújtott be a testület elnökségének; az előterjesztés szorgalmazza a bővítési folyamat napirenden tartását, a tagjelöltek további ösztönzését, valamint Montenegró meghívását a csatlakozási tárgyalások megkezdésére.

Szilágyi Zoltán közlése szerint a nyitott kapuk politikájának jegyében Michael Turner üdvözölte a magyar indítványt és stratégiai jelentőségűnek nevezte Montenegró és a másik három ország csatlakozását.

A megbeszélésen Kövér László nagyon fontosnak nevezte a nemzetközi koalíció szerepvállalását a szélsőséges szunnita szervezet, az Iszlám Állam elleni küzdelemben és ezzel kapcsolatban kiemelte az Országgyűlés döntését, amelynek alapján a jövőben 110 magyar katona teljesít őrző-védő szolgálatot az iraki Erbílben.

Kövér László és Michael Turner találkozóján szóba kerültek a migrációs hullám okozta kihívások a mediterrán térségben és a Magyarország szárazföldi határainál, továbbá az Ukrajnában kialakult, a 200 ezres kárpátaljai magyarságot is súlyosan érintő helyzet - olvasható a közleményben.

hirado.hu (Fotó: Kövér László, az Országgyűlés elnöke (j) és Michael Turner, a NATO parlamenti közgyűlésének elnöke (k) a Pesti Vigadóban. // MTI Koszticsák Szilárd)