h i r d e t é s

Minden, amit a csecsemőgondozási díjról tudni kell

Olvasási idő
10perc
Eddig olvastam
a- a+

Minden, amit a csecsemőgondozási díjról tudni kell

2021. október 20. - 14:26

A korábbi 70 százalékról a bruttó fizetés 100 százalékára emelkedett 2021. július 1-jétől a csecsemőgondozási díj (csed) összege. A Portfolio összegyűjtötte hogy, kik, milyen esetben és meddig jogosultak a csed-re.

A kép illusztráció! - Forrás: pixabay.com

A csecsemőgondozási díj bruttó fizetés 100 százalékára emelésével a gyermek megszületését követő hat hónapban a családok jobb anyagi körülményekkel bírnak, mint az azt megelőző időszakban. Ugyanis a csed után csak személyi jövedelemadót kell megfizetni, nyugdíjjárulékot és társadalombiztosítási járulékot nem.

Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter példaként említette, hogy amennyiben egy nőnek a gyermekvállalás előtt 350 ezer forintos havi fizetése volt, az 232.750 forintot jelentett nettóban. Viszont a csed folyósítása miatt 297.500 forint lesz a nettó jövedelme, ami közel 30 százalékos emelkedést jelent.

A CSED KORÁBBI ÖSSZEGÉHEZ KÉPEST – A PÉLDÁNÁL MARADVA – 90 EZER FORINTTAL KAPHAT TÖBBET 2021 JÚLIUSÁTÓL EGY KISMAMA HAVONTA, AMI 43 SZÁZALÉKOS BŐVÜLÉST JELENT.

A csed-et azok a nők vehetik igénybe, akik a szülést megelőző két évben legalább 365 napon keresztül biztosítottak voltak, illetve az örökbefogadó szülőknek is jár az ellátás a gyermek hat hónapos koráig.

A kormány számításai szerint mindez évente 28,5 milliárd forintos költségvetési forrást igényel.

Mi az a csecsemőgondozási díj?

A csecsemőgondozási díj olyan pénzbeli ellátás, amely a szülési szabadság időtartamára jár megfelelő biztosítási jogviszony esetén. Korábbi elnevezése terhességi-gyermekágyi segély volt, a csecsemőgondozási díj 2015. január 1-én került bevezetésre.

Ki jogosult csecsemőgondozási díjra, mik a csed feltételei?

Csecsemőgondozási díjra a szülő nő mellett mások is jogosultak lehetnek.

Mikor jogosult csecsemőgondozási díjra a szülő nő?

Csecsemőgondozási díjra jogosult a szülő nő, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül legalább 365 napon át biztosított volt. Jogosult emellett az a szülő nő is, akinek a gyermeke a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül születik, esetleg a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl a baleseti táppénz folyósításának ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül születik.

Kik szerezhetnek jogosultságot a csecsemőgondozási díjra a szülő nő helyett?

  • Az a nő, aki örökbe fogadja a csecsemőt.
  • Az a gyám, aki jogerős döntés alapján gondozza a csecsemőt.
  • Az apa, ha a gyermeket szülő nő az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák – amíg az anya egészsége helyre nem áll.
  • Az apa, ha az anya meghal.
  • Az a férfi, aki örökbe fogadja a gyermeket, ha a gyermeket vele együtt örökbe fogadni szándékozó nő az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák.
  • Az a férfi, aki egyedül fogadja örökbe a gyermeket.
  • Az örökbefogadó nő halála esetén az a férfi, aki örökbe fogadási szándékkal nevelésbe vette a gyermeket.
  • Az apa, ha a gyermeket szülő nő felügyeleti joga megszűnt – attól a naptól, amikortól a szülő nő felügyeleti joga megszűnt.

A csecsemőgondozási díjra való jogosultsághoz szükséges előzetes 365 nap

A csecsemőgondozási díjra jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani:

  • A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló törvény hatodik paragrafusa szerinti biztosításban töltött időt.
  • A rehabilitációs ellátás folyósításának az idejét, a biztosítás megszűnését követően pedig a csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj, illetve a baleseti táppénz folyósításának az idejét.
  • A köznevelési intézmény, a szakképző intézmény vagy a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 napot.

A CSECSEMŐGONDOZÁSI DÍJRA VALÓ JOGOSULTSÁGHOZ SZÜKSÉGES ELŐZETES 365 NAPI BIZTOSÍTÁSI IDŐNEK NEM KELL FOLYAMATOSNAK LENNIE.

Kivételt képez a diplomás gyed, amely nem beszámítható, illetve nem jár csecsemőgondozási díj a biztosítottnak, ha bármilyen jogviszonyban - ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt – keresőtevékenységet folytat.

A csecsemőgondozási díjban részesülő személy köteles nyolc napon belül bejelenteni, ha a fenti körülmény bekövetkezik.

Meddig jár a csed?

A díj a szülési szabadsággal megegyező időtartamra jár, amely jelenleg 24 hét. Ebből az anya köteles 2 hetet felhasználni és legfeljebb 4 hétnek a szülés várható időpontja elé kell esnie. 

A csecsemőgondozási díjra való jogosultság kezdőnapja a szülés várható időpontját megelőző négy hét valamely napja, de legkésőbb a szülés napja lehet. 

A csed ideje legfeljebb a gyermek születését követő 168. napig tart. Ez alól kivétel, ha a gyermek koraszülött és intézményi gondozásra van szükség. Ekkor a szülést követő egy éven belül is igénybe vehető a szülési szabadság és a csed onnantól, hogy a gyermek kikerült a kórházból.

Milyen esetekben szűnik meg a csed?

  • Ha a gyermek halva születik.
  • Ha a gyermek a születését követően hal meg, a halálát követő 15. napon.
  • Ha a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, vagy harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el, a gyermek elhelyezését követő napon.

A szülési szabadság tartama a fenti esetekben a szülést követően 6 hétnél rövidebb nem lehet.

Az egyéb foglalkoztatási jogviszonyokban (pl. egyéni vállalkozó, őstermelő, megbízási jogviszony stb.) a szülési szabadságra vonatkozó rendelkezések szerint kell a csecsemőgondozási díj folyósításának időtartamát megállapítani.

Visszamenőlegesen is igényelhető a csecsemőgondozási díj?

Az igénybejelentés napjától visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra lehet érvényesíteni a csecsemőgondozási díj iránti igényt. Az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző 6. hónap első napjától lehet megállapítani.

Hogyan zajlik a csed igénylése?

Csecsemőgondozási díj iránti kérelmet a biztosított foglalkoztatójánál kell bejelenteni, a biztosítás fennállása alatt és annak megszűnését követően is.

Ha a munkáltató jogutód nélkül megszűnt, a kérelmet a volt foglalkoztató székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró kormányhivatalnak, illetve a fővárosban és Pest megyében a Budapest Főváros Kormányhivatalához kell benyújtani.

Egyéni vállalkozó, őstermelő, ún. önfoglalkoztató a székhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz elektronikus úton nyújthatja be kérelmét.

Hogyan kell igényelni a csecsemőgondozási díjat, milyen csed igénylőlapokat, dokumentumokat kell benyújtani?

A csecsemőgondozási díj iránti kérelmet az egészségbiztosító által a kérelem benyújtására rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani.

A csecsemőgondozási díjat kérelmezőnek a csecsemőgondozási díj igénylésekor a „Nyilatkozat csecsemőgondozási díj megállapításához” elnevezésű csed nyomtatványt kell kitölteni.

Egyéni vállalkozó, őstermelő, ún. önfoglalkoztató kérelme esetében az „Igénybejelentés táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, örökbefogadói díj, baleseti táppénz igényléséhez” elnevezésű nyomtatványt kell benyújtani.

Ha a csecsemőgondozási díjat a szülés előtt kéri az igénylő, akkor csatolandó a terhesállományba vételt igazoló orvosi dokumentum, vagy enélkül a terhesgondozási könyv másolata. Amikor megszületett a gyermek, a születési anyakönyvi kivonat másolatát is csatolni kell.

Mennyi idő alatt bírálják el a csecsemőgondozási díj iránti kérelmet?

A kérelmet az illetékes kormányhivatal, vagy az igénylő munkáltatója által működtetett kifizetőhely bírálja el. A határidő a kérelem megérkezését követő naptól számított 8 nap, feltéve, hogy a kérelem benyújtásakor rendelkezésre álló adatok alapján az igény elbírálható, egyéb esetben (pl. ha hiánypótlás szükséges) legfeljebb 60 nap.

Ha a csecsemőgondozási díj iránti kérelem a gyermek születésének várható időpontját megelőző 28 napnál korábban kerül benyújtásra, akkor a kérelem elbírálására vonatkozó határidő a gyermek születésének várható időpontját megelőző 28. napon kezdődik.

Mit kell tennie a foglalkoztatónak csed igénylése esetén?

A kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltató a csecsemőgondozási díj iránti kérelmet kizárólag az egészségbiztosító honlapján közzétett számítógépes program segítségével töltheti ki és állíthatja elő. 

Ha a foglalkoztatónál nincs kifizetőhely, a foglalkoztató a csecsemőgondozási díjra vonatkozó kérelem elbírálásához „Foglalkoztatói igazolás”-t állít ki, és azt a biztosított által benyújtott igazolásokkal együtt – csecsemőgondozási díj iránti kérelem esetén a Magyar Államkincstár Központja által a kérelem benyújtására rendszeresített nyomtatvánnyal együtt – öt napon belül a székhelye szerint illetékes kormányhivatalnak megküldi.

A kérelem kizárólag elektronikus úton Cégkapun, vagy a kormányhivatalnál történt regisztrációt követően Ügyfélkapun küldhető meg a kormányhivatalhoz.

Csed kalkulátor 2021

A csecsemőgondozási díj naptári napi összege 2021. június 30-ig a naptári napi alap, illetve a naptári napi jövedelem 70%-a, 2021. július 1-től 100%-a.

A csed adózása és a csed járulékai

A csed összege személyi jövedelemadó köteles bruttó összeg, viszont a csecsemőgondozási díj után társadalombiztosítási járulékot nem kell fizetni. 

A csed számítása

A csed összegének megállapításkor jövedelemként kizárólag a csed-ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban elért, a személyi jövedelemadó-előleg megállapításához, Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz bevallott, társadalombiztosítási járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni.

  • Amennyiben az igénylő a csecsemőgondozási díjra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik a jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában 180 naptári napi jövedelemmel, akkor csecsemőgondozási díj naptári napi alapját ezen 180 napi jövedelem figyelembevételével kell megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos. A biztosítási idő megszakítása esetén, a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. A 180 napi jövedelem keresésekor legfeljebb az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet visszamenni.
  • Ha a meghatározott időtartamban nincs 180 naptári napi jövedelem, de ezen időtartam alatt a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva rendelkezik az igénylő legalább 120 naptári napi jövedelemmel a jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában, akkor a csecsemőgondozási díj naptári napi alapját a 120 naptári napi tényleges jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.

Ezt a szabályt alkalmazni akkor lehet, ha van az ellátásra való jogosultságot közvetlenül megelőzően legalább 180 nap folyamatos biztosítási jogviszonya az igénylőnek.

  • Amennyiben a fent meghatározottak szerint nem lehet a csecsemőgondozási díj naptári napi alapját megállapítani, akkor azt a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a harmincad részében kell meghatározni. Kivételt képez ez alól, ha a csecsemőgondozási díjra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért – legalább 30 naptári napi – tényleges jövedelme, ennek hiányában szerződés szerinti jövedelme a minimálbér kétszeresénél kevesebb.

Ez esetben a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján kell a csed alapját megállapítani azzal, hogy a naptári napi alap a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét nem haladhatja meg.

Álláskeresési ellátásban részesülők csecsemőgondozási díjának összege

Ha a csecsemőgondozási díjra való jogosultság az álláskeresési támogatásban részesülő személy részére kerül megállapításra, a csecsemőgondozási díj összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapján kell megállapítani, azonban a pénzbeli ellátás naptári napi alapja nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás alapját képező összeg harmincad részét. 

Milyen jövedelemmel kell számolni egyéni és társas vállalkozók, illetve őstermelők esetén?

Az egyéni és társas vállalkozók esetén a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbérrel, míg a mezőgazdasági őstermelők esetén a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 92%-ával kell számolni a díj megállapításához.

Egyéb, díjazás ellenében folytatott munkaviszony és 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén a minimálbér, egyéb esetben pedig a munkaszerződésben meghatározott díj, amivel számolni lehet.

Betegszabadság és egészségügyi szabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj vagy betegszabadság esetén az egy hónapra járó illetmény összege.

Ki folyósítja a csecsemőgondozási díjat?

A csecsemőgondozási díjat társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató esetében a kifizetőhely, egyéb esetben a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága folyósítja. (Portfolio)