Foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt rendelt el nyomozást ismeretlen tettes ellen Gálvölgyi János rosszulléte ügyében a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) – közölte a Magyar Nemzet megkeresésére a rendőrség.
Egeresi Zoltán Törökország-kutatót, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársát kérdeztük "a mérleg nyelve" visszalépésének hatásairól, illetve arról, hogy áll a verseny Recep Tayyip Erdogan jelenlegi államfő és Kemal Kılıçdaroğlu hatpárti ellenzéki kihívója között.
A tanácsadók bruttó átlagbére nem kifejezetten magas, nem jelentősen nagyobb, mint Tarlós István, és kisebb mint Demszky Gábor idején, igaz, az elmúlt évek emeléseit elvitte a jelenlegi infláció.
Három építőipari (!) cég 820 millió forintot kapott infarktuson átesett betegek rehabilitációjának kutatására. A földszinten található „intézetben” állítólag 12 hónapig kutattak. A recepciósok nem is hallottak róla. Az orvosi eszközök leírásánál még arra sem vették a fáradságot, hogy kivegyék azt a részt, amelyből kitűnik, hogy egy bizonyos „Zolinak” kell döntenie.
A Völner-Schadl-ügy bűnös végrehajtóit végül nem a jogi végzettséghez kötött foglalkozástól, hanem a végrehajtástól tiltotta el a Fővárosi Törvényszék, ám sem ügyvédek, sem közjegyzők nem lehetnek. - írja a 24.hu
Fabó Péter vállalkozása egy olyan közbeszerzésen nyert, amelyet az általa vezetett önkormányzat résztulajdonában lévő cég írt ki. Korábban is előfordult ilyen, akkor azt mondta: mindez nem aggályos, mert az eljárásban nem volt döntési helyzetben. Cégét lánya, Fabó Luca vezeti.
„Az Országgyűlés az Alaptörvény 51. cikk (3) bekezdése alapján felhatalmazza a kormányt, hogy a veszélyhelyzetet 2023. november 25-ig meghosszabbítsa” – olvasható a csütörtök este kiadott Magyar Közlönyben.
100 éve született Hejdar Alijev, aki a szovjet időkben még Gejdarnak nevezte magát oroszosan. A független Azerbajdzsán második elnökét a Türk Tanács budapesti képviseleti irodájának vezetője méltatta a Magyar Nemzetben.
Az elmúlt évek gazdasági-társadalmi-politikai válságai – így a Covid-19 és az orosz-ukrán háború is – rámutattak a nemzetközi rendszerben kialakult egymásrautaltságra, amelynek kiváltó oka a hidegháborút követően beinduló hiperglobalizáció.
