A magyar kormány várhatóan a jövő héten nyújtja majd be a parlament elé azt a törvénytervezetet, amit az utóbbi hónapok civilellenes kirohanásai közben érleltek. A Társaság a Szabadságjogokért ügyvezetője a napokban hiába írt levelet Trócsányi Lászlónak, semmilyen választ nem kapott arra a kérdésére, hogy mi várható a tervezettől. Kapronczay Stefánia szerint „Magyarország összes állampolgárát érinti az a kérdés, hogy vajon azért, mert valakinek van véleménye közügyekről és ezt el is mondja, retorzióra számíthat."

Légből kapott, lázálom szerű dolgot elkezdeni magyarázni és a mögé nagyon tudatos stratégiát felrajzolni nem érdemes. Ha egy naiv külföldi nagykövet lennék Budapesten azt mondanám, hogy Matolcsy György a „puccsvádjával” meg akarta buktatni Orbán Viktort – mondta lapunknak Balázs Péter. A volt külügyminiszter szerint ugyanis a jegybankelnök akkor támadta Amerikát, amikor a miniszterelnök és a külügyminiszter épp barátkozni próbált az új amerikai elnökkel. „Az időzítés is logikátlan” – fogalmazott Balázs, aki ezért nem is keresne Matolcsy mondatai mögött összefüggéseket. Ráadásul a jegybankelnök lázálma ellentmond Orbán reményeinek is. A miniszterelnök ugyanis azt gondolja, attól, hogy néhány gondolata hasonlít Donald Trump gondolataihoz, Amerika barátsága a Fidesz kormány iránt nagyon nagy lesz – hívta fel a figyelmet a volt külügyminiszter. Azonban „láthatjuk, hogy ez Oroszország esetében sem így működik”. Hiába tetszik Trumpnak Vlagyimir Putyin, a nemzetbiztonsági embereknek nem tetszik az orosz terjeszkedés. Lehet, hogy Trumpnak tetszik Orbán, de a nemzetbiztonsági emberei azt fogják mondani, hogy ezek a magyarok nagyon közel mentek az oroszokhoz, szólni kellene nekik, hogy ne felejtsék el a NATO-t sem – vélekedett Balázs Péter.

Az amerikai apparátus valóban kikelt már Orbán orosz barátsága miatt. "Lengyelország és Magyarország - két ország, amelyik nem lenne szabad az Egyesült Államok és a hosszú hidegháború nélkül - most úgy döntött, hogy a demokráciával túl sok a baj, ezért most egy Putyin-féle vezetést akarnak. Jöjjön csak egy tekintélyelvű diktatúra, és ne engedjék be a külföldieket. Ismerősen hangzik? Ez megy mindenütt" - fogalmazott Bill Clinton. Az Egyesült Államok volt elnöke tavaly májusban putyinizálódó Magyarországról beszélt. Victoria Nuland, az amerikai külügyminisztérium volt európai és eurázsiai ügyekért felelős államtitkár-helyettese pedig 2014-ben azt mondta: Közép-Európa ismét az "értékeink" megvédéséért folytatott háború frontvonalában áll, és szerinte ezt a harcot kívül és belül is meg kell vívni. Nem mondta ki konkrétan a magyar kormányfő nevét, de utalt arra, hogy Orbán bírálta az oroszok elleni uniós szankciókat. "Amikor egyes európai vezetők azon ügyködnek, hogy felhasogassák az eltökéltségünk szövetét, arra kérném őket, emlékezzenek vissza a saját történelmükre, és arra, hogy mennyire szerették volna, ha a szomszédaik kiállnak mellettük" – fogalmazott Nuland. Orbán Viktor valóban többször is arról beszélt, hogy az Ukrajna elleni katonai agresszió miatt az oroszok ellen bevezetett uniós szankciók sikertelenek és fájnak Magyarországnak.

Victoria Nuland azt is kijelentette: annak ellenére, hogy az európai vezetők hasznot húznak az uniós és a NATO-tagságból, úgy tűnik, egyesek közülük elfelejtették, hogy ezek az intézmények milyen értékeken alapulnak. "Azt kérdezem ezektől a vezetőktől, hogyan képesek a NATO 5. cikkelyével takarózva aludni éjszaka, miközben nappal az illiberális demokráciát építik, felkorbácsolják a nacionalizmust, korlátozzák a szabad sajtót, és démonizálják a civil társadalmat" - hangsúlyozta az amerikai politikus, aki szerint két "rákbetegség" van Kelet-Európában, amely aláássa a nemzetbiztonságot: visszaesés a demokratizálódásban, és a korrupció. Az amerikai diplomata azután bírálta áttételesen a magyar kormányt, hogy Barack Obama volt amerikai elnök név szerint is említette Magyarországot azon államok között, amelyek megpróbálják megfélemlíteni a civil szervezeteket. Ezzel arra a 2014-es Ökotárs Alapítvány elleni kormányzati hadjáratra utalt, amelynek részeként több tucat rendőr tartott házkutatást.

A civilek elleni támadás az idén gőzerővel folytatódik. A Reuters úgy értesült, hogy a magyar kormány várhatóan a jövő héten nyújtja majd be a parlament elé azt a törvénytervezetet, amit az utóbbi hónapok civilellenes kirohanásai közben érleltek. A törvény a civilszervezetek működését fogja szabályozni, de sok magyar szervezet, a nemzetközi partnereik és külföldi elemzők is attól tartanak, hogy a törvény hátrányosan érinti majd a Magyarországon működő civilszervezeteket. A Reuters is emlékeztet: maga Orbán Viktor miniszterelnök is sokszor szkeptikusan beszélt itthoni civilszervezetekről, Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke pedig fel is sorolt három szervezetet (a TASZ-t, a Transparency Internationalt és a Magyar Helsinki Bizottságot), amiket szerinte ki kellene söpörni az országból. Közben pedig a magyar jobboldal prominensei vígan sorosbérenceznek le bárkit, aki nem ért velük feltétlenül és mindenben egyet.

A TASZ ügyvezetője a napokban azért írt levelet az igazságügyi és a humánminiszternek, hogy tisztázzák, mi várható a civil szervezetekkel. Kapronczay Stefánia lapunknak elmondta: semmilyen választ nem kaptak. Az ügyvezető felidézte Trócsányi László igazságügyminiszter korábbi üzenetét, amikor azzal nyugtatta az érintetteket, hogy az új törvény alig fog a civilektől olyasmit kérni, amit eddig nem csináltak. Ebben az esetben viszont felmerül a kérdés, hogy egyáltalán mi értelme az új törvénynek – vélekedett Kapronczay. A Reuters kereste Kovács Zoltán kormányszóvivőt is, de ő nem akarta kommentálni az ügyet. Egyébként a március 6-7-8. országgyűlési ülés tervezett napirendjei között egyelőre nem szerepel a civiltörvény, mivel először a Törvényalkotási Bizottság elé kell vinni.

Kapronczay Stefánia szerint jó lenne, ha a dologról társadalmi vitát lehetne folytatni, szóval nem csak aznap derülnének ki a kormány tervei, amikor sürgősséggel megszavazzák őket a parlamentben. „Magyarország összes állampolgárát érinti az a kérdés, hogy vajon azért, mert valakinek van véleménye közügyekről és ezt el is mondja, retorzióra számíthat. Ez elsősorban nem a civilszervezetekről szól” – fogalmazott a TASZ ügyvezetője. Szerinte annyi minden elhangzott az utóbbi időszakban a kormányzat részéről – kisöprés lesz, esetleg semmi, ahogy Gulyás Gergely vetítette, esetleg mégis terveznek nekik valami kis nehezítést, ahogy Orbán Viktor szavaiból lehetett kiolvasni -, hogy nem bocsátkozna találgatásokba. A legvalószínűbb forgatókönyvnek valamilyen külön bírósági adminisztrációs rendszer látszik, ahová a civileknek be kéne jelentkezniük, legalább is azoknak, akik külföldről is kapnak támogatás. De orosz és izraeli mintára kötelezhetik őket, hogy a minden hivatalos kommunikációjukat kezdjenek azzal, hogy ők külföldi ügynökök.

Szerző: Zoltai Ákos / nepszava.hu