h i r d e t é s

Minek nevezzük a félig-meddig egyesült ellenzéket?

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam
a- a+

Minek nevezzük a félig-meddig egyesült ellenzéket?

2021. február 23. - 14:31

Az értelmezők szerint az ellenzéki pártok jobban tennék, ha összedugnák a fejüket. A parlamenti ülésteremben nem külön-külön fejtenék ki az álláspontjukat, hanem egyetlen vezérszónokot állítanának ki a kormányzat ellen.

Forrás: Jakab Péter

Vitatom e felfogást. Nem szerencsés, ha az ellenzéki pártok kihagynák ama eljárásrendi lehetőséget, hogy egymás után foglalhatnak állást az ország házában. Más kérdés, hogy a Parlamenten kívül, például tévés vitaműsorokban felhagyhatnának a saját pártjuk emlegetésével, és inkább a közös álláspontot hangsúlyoznák.

Belátom persze, hogy ennek van egy szemléletbeli akadálya. Minek nevezzék a választási szövetségüket? Azt vettem észre, hogy a szocialista Harangozó Tamás szerint „a köztársaságpártiak nem támogatják a rendkívüli felhatalmazás meghosszabbítását”. Az ugyancsak szocialista Kunhalmi Ágnes szerint „a közbizalom megteremtése a köztársaságpártiak legfőbb feladata”. A szintén szocialista Lendvai Ildikó „a köztársaságpárti ellenzék történelmi hivatásáról” beszélt. A párbeszédes Karácsony Gergely pedig „a köztársaságpárti egység” mellett foglalt állást.

Másrészt a DK soraiból az ellenzéki párt rövidítésének nevet adó Dobrev Klára következetesen a „demokratikus ellenzékről” beszél. Csakúgy, mint a pártelnök Gyurcsány Ferenc és az alelnök Vadai Ágnes. Gondolom, nem teljesen függetlenül attól, hogy a pártjuk hivatalos elnevezése Demokratikus Koalíció. Eközben a félig-meddig egyesült ellenzék maradék három pártja közül sem a Momentum, sem az LMP, sem a Jobbik nem szállt bele a Minek nevezzelek? versenybe. A névadási purparlé mögött rejlő harc az ellenzéken belüli befolyásért a legutóbbi őszön vált nyilvánvalóbbá. Tőlünk néhány ezer kilométernyire, az Egyesült Államokban kiéleződött a választási kampány a Köztársaság és Demokrata Párt között.

Nem állítom, hogy nálunk fogalmi zavart okozott, miszerint az MSZP és a Párbeszéd Trump elnökhöz húzott, a Demokratukus Koalíció viszont Bidenhez. Az azonban állítható, hogy az amerikai elnökválasztás belekavart a magyar ellenzék cicaharcába. Aligha várható tőle az eddiginél egységesebb fellépés, ha pártjai még a közös jelzőben se képesek megegyezni. Ahhoz, hogy a Momentum, az LMP és a Jobbik is színt valljon, van egy áthidaló javaslatom. Egyaránt kielégíti a hazafiság, a társadalmi berendezkedés és az államforma szempontjait, ha a választási szövetséget Magyar Demokratikus Köztársaságnak nevezik el. A rövidítés (MDK) még jobban hangzik.

Médianapló, 2021. február 23.

Zöldi László / ujnepszabadsag.com