fbpx Mol alapítvány vásárol be ingatlanokból Esztergomban | CIVILHETES

h i r d e t é s

Mol alapítvány vásárol be ingatlanokból Esztergomban

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Mol alapítvány vásárol be ingatlanokból Esztergomban

2021. november 12. - 15:52

 

A Mol egyik alapítványának tulajdonába kerülhet Esztergom egyik impozáns ingatlana, a Sándor-palota.

Legalább 25 évig romlott az üresen álló barokk épület állaga és 19 tétlen év után aprópénzért szabadul a magyar barokk egyik gyöngyszemétől az esztergomi városvezetés.

A romos Sándor-palota az Alkotmánybíróság székhelye lett volna a rendszerváltás után, de a tetőszerkezet felújítása után elsikkadt a projekt, hiába jelölte meg a törvény a testület székhelyéül Esztergomot, ott a működési feltételek a kezdetektől fogva hiányoztak. Így az épület 2002-ben visszakerült a város tulajdonába.

Azóta sok víz lefolyt a Dunán és egészen pontosan 19 évet kellett arra várni, hogy az azóta csak romló épület sorsában változás álljon be. A jelenlegi polgármester, Hernádi Ádám nyilvános versenytárgyalást hirdetett a majdnem alkotmánybírósági székhelyre és a mellette álló épületre. A megadott határidőn belül egyetlen pályázó nyújtott be regisztrációs űrlapot, így az induló vételár valódi verseny nélkül annyi maradt, amennyire az ingatlanok értékét becsülték, 105 millió 300 ezer forintra.

A vevő pedig nem más, mint a MOL-Új Európa Alapítvány, ami néhány panellakás áráért megvásárolhatja a két ingatlant.

A pályázó által megjelölt fejlesztési cél pedig az, hogy az ingatlan a felújítás után az Alapítvány állandó székhelye legyen, kvázi irodaházként fog működni a magyar barokk egyik egyik gyöngyszeme.

Cserép János önkormányzati képviselő Facebook posztjában adott hangot a városi ingatlanvagyon újabb elkótyavetyélésének és a hamis ígéretekkel Esztergomban házaló Fidesznek:

"Amit ilyenkor jó lenne átgondolni, de ehhez azért kellene egy kis belátási képesség a kedves városlakók részéről:

  • az volt az ígéret, hogy a kormányzati kapcsolatok végre pénzforrásokat hoznak majd a városnak az elmúlt húsz év kapcsolataival ellentétben, amik főszabályként csak vitték a forrásokat. Ehelyett a mostani kormányzati kapcsolatok már a város vagyonát is viszik elfelé. Az önkormányzat eközben egyre szegényebb. Az iparűzési adóbevételünk például közel másfél milliárddal csökkent 2020-ban 2019-hez képest, az ingatlanvagyon felélése folyamatossá vált.
  • amit a vagyonunkért kapunk, az relatíve aprópénz (végül négy és fél panellakás árát kapjuk meg az egész barokk palotáért)
  • akinek eladjuk, az is állami vagyonból szerez tőkét a felújításra. Adhatná ugyanezt a tőkét az állam az önkormányzatnak is, és akkor az önkormányzat vagyona megmaradna, a közalapítvány meg ugyanúgy bérelhetné irodaként, székhelyként. Valamiért mégis azt a megoldás preferálják, aminek a végén az önkormányzatnál nem marad semmi kézzel fogható. Ürítik a kasszát, tőkésítik magukat, mintha nem lenne holnapután. Talán nincs is.
  • kormányváltás esetén pont ezeknek a közalapítványoknak a sorsa eléggé bizonytalanná tud válni. Semmi sem garantálja, hogy egyáltalán működni fognak, vagy Hernádi esetleges Horvátországnak kiadatása és két évre börtönbe vonulása esetén egy új vezetésű MOL ugyanígy invesztálna tovább ebbe az esztergomi történetbe (ne zárjunk ki semmi eshetőséget).

Úgy érzem 18-ra húz lapot ezzel az eladással az esztergomi önkormányzat Fidesz frakciója, ami még úgy is furcsa, hogy ha tudjuk, hogy a lapok cinkeltek és biztosra veszik, hogy jól jönnek ki ebből is. Nagyon hosszúak ám az elévülési idők ilyen ügyekben."


 

Kommentek

h i r d e t é s