Ez volt a negyedik, és – számunkra mindenképp – legfontosabb a négy pont közül, amit a konzervatív párt győzelme után David Cameron miniszterelnök egy levélben elküldött az Európai Tanács elnökének - írja a 24.hu.

Nehéz lehet egy olyat nemzet problémáit átérezni, ahol valóban túl nagy a megélhetési bevándorlás. A megélhetési bevándorlás nem a szegényedő kelet-európai, hanem a gazdag és erős országok baja. Mindenki ilyen problémákat szeretne saját magának. Bárcsak annyira erős lenne a magyar gazdaság is, hogy úgy kéne elkergetni a határon tolongó, munkára váró európaiakat.

Na, ilyen harcokat vív David Cameron.

Még a konzervatív pártot is meglepetésként érte az, hogy egyedül alakíthattak kormányt a választások után. A győzelemmel együtt viszont egy elég kellemetlen munka is Cameron nyakába szakadt, mert most be kell tartania egy korábbi ígéretét. 2017-ig elvileg a britek szavazhatnak majd arról, hogy kilépjenek-e az Európai Unióból.

Cameron akkori ígéretének volt egy másik pontja is, hogy újratárgyalja az unióval kötött megállapodások egy részét. Ennek egy kisebb része a gazdasági migránsok segélyezésének újratervezése. Meg persze lenyomata annak, hogy Európában sokkal erősebb az idegenellenesség, mint jó ideje.

Arról, hogy mik Cameron konkrét tervei, elég keveset lehet tudni. Annyi biztos, hogy lenne egy – esetleg a britekre is érvényes -, a munka megkezdésétől négyéves moratórium a segélyek megszerzésére. Eddig ez Cameron kampányának talán legfontosabb pontja.

Ráadásul tök fölöslegesen.

A Kozervatív párt ígérete az volt, hogy tízezrekre csökkentik a nettó beáramló migránsok számát. 2015-ben egyébként majdnem négyszázezer ember érkezett Nagy-Britanniába dolgozni, tehát azért ez egy bátor vállalás.

A valóságban nem tízezrekre, hanem maximum tízezrekkel sikerülhet csökkenteni a bevándorlók számát, és ezt még a brit állam is tudja. A Költségvetési Felelősség Iroda, egy állami, de független tanácsadó testület szerint legalábbis ennyire működhet maximum Cameron terve.

És ez azért van, mert a Nagy-Britanniába érkező migránsok, köztük rengeteg magyar, nem segélyen élni, hanem dolgozni mennek az országba.

Ugyanezt mondja egyébként a British Future nevű thinktank is. Csak ők kiegészítették a dolgot egy felméréssel is. Eszerint a migrációellenes britek háromnegyede lépne ki az unióból, a migrácót támogatóknak csak egynegyede. Erős összefüggés van tehát azok között, akik szerint a gazdasági migránsok elveszik az emberek munkáját, és akik kilépnének az Európai Unióból.

De tényleg ennyire ingyenélő banda az a sok magyar, lengyel és román, akik Nagy-Britanniába mennek dolgozni? Jó, nem ér a kérdés, mert már korábban lelőttem a poént. De érdemes elmondani azt is, hogy miért nem.

Christian Dustmann, a University College London és Tommaso Frattini, a milánói egyetem kutatói készítettek tavaly előtt egy alapos kutatást erről. Azt nézték meg, mit adnak hozzá, és mit vesznek el az állami újraelosztórendszerből az EU-n belülről érkező migránsok.

Összeadták azt, hogy mit költött rájuk, és mit fizettek ők be a brit államnak, és arra jutottak, hogy 1995 és 2011 között

6,4 milliárd dolláros, vagyis majdnem kétbillió forintos plusszal zárt a brit kormány.

Ennyivel fizettek be több adót, termeltek több értékel a bevándorlók, mint amennyit segélyből és támogatásból visszakaptak. Nem rossz mérleg.

De a legszebb, hogy mindeközben a brit állampolgárok 248 billió forintos mínuszban vannak, tehát ennyivel többet húztak le az államtól, mint amennyit befizettek. Ha tényleg gazdasági megfontolások állnának a mostani terv mögött, akkor nem a migránsokat, hanem a briteket kéne kiszorítani Nagy-Britanniából.

A kelet-európából érkező migránsok, jórészt magyarok, még a gazdasági válság legdurvább éveiben is sokkal több pénzzel járultak hozzá a britek közös kasszájához, mint amennyit kivettek belőle.

Ebben egyébként még nincs is benne az, hogy vannak olyan állami kiadások, amik állandóak, akármennyi lakosa van az országnak. A védelmi költségvetést egyszerűen többfelé kell elosztani, ha több bevándorló érkezik, ezért kisebb lesz az egy főre jutó teher.

A kutatás egyenesen kijelenti, hogy a bevándorlás befektetés.

Mert a Nagy-Britanniába érkezők életkorából adódik, hogy még nem érték el a teljes potenciáljukat, ha gazdasági teljesítményről van szó. A migránsok nagy része ugyanis a képzettségénél jóval alacsonyabb szintű munkákat lát el.

Azért leírom végül egyértelműen: a bevándorlók nem élősködők, többet fizetnek be a brit kasszába, mint amennyit kivesznek belőle.

24.hu