Jóvátehetetlen károkat szenvedhet az ország kulturális öröksége, ha elfogadják az autópálya-régészetről szóló törvénytervezetet.

Pedig nem a régészeken múlik, mennyi gyorsforgalmi út épül - írja a Válasz.hu.

A Magyar Régész Szövetség hívta fel a figyelmünket egy törvénytervezetre, amely az Országgyűlés előtt fekszik, és egészen drámai módon alakítaná át a régészet jogi szabályozását. A tervezetet Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter jegyzi, és tulajdonképpen arról szól, hogy a kiemelt nemzetgazdasági jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházásoknál – magyarul: autópályák és gyorsforgalmi utak építésénél – szinte minden örökségvédelmi jellegű akadályt eltakarítanának az útépítők útjából.

A kormány és a régészet viszonya az elmúlt négy évben megjárt már több hullámvölgyet, mivel rendszeresen felbukkantak olyan nézetek, hogy az útépítések nem kellően gyors tempójáról a régészek pepecselése tehet. Csakhogy pont idén év elején úgy látszott, hogy L. Simon László miniszterelnökségi államtitkárnak sikerült megtalálnia egy kölcsönösen elfogadhatókompromisszumot a múlt emlékeinek feltárása és az infrastruktúra mielőbbi fejlesztése között. A béke azonban nem sokáig tartott.

„Az elmúlt öt évben ez a legdurvább, kizárólag gazdasági szempontokat érvényesítő tervezet, amelynek az előkészítését semmilyen szakmai egyeztetés nem előzte meg. Ha elfogadják, az ország kulturális öröksége jóvátehetetlen károkat szenvedhet”, mondja Lassányi Gábor, a szövetség elnöke.

Miről van szó?

1, A törvény csupán 30-30 napot adna a próbafeltárárás és a teljes területű feltárás elvégzésére. A gépi földmunkára plusz 10 nap lenne.

Ennyi idő alatt egy komolyabb lelőhelyet képtelenség tisztességesen feltárni. A feltárásra fordítható időkeretet már a korábbi jogszabályok is nagyon szigorúan lecsökkentették, de legalább 30 régészeti munkavégzésre alkalmas munkanap kell a legminimálisabb szakmai protokollok betartásához.

2, „A beruházás kivitelezésekor történő régészeti megfigyelés során régészeti lelőhely vagy lelet váratlan előkerülése a kivitelezés ütemét nem hátráltathatja.”

Ez a legdurvább mondat a tervezetben.

Tegyük fel, hogy az építkezés során váratlanul előkerül Attila király sírja – ez a váratlan esemény a kivitelezést nem hátráltathatja? Eldózerolják feltárás nélkül?

Számtalan oka lehet annak, hogy a kivitelezéskor előkerül még valami, amit korábban nem vettek észre, akár olyan hétköznapi dolgok is, hogy a földdarabra rá volt pakolva egy halom sóder.

A javaslat adna ugyan valami kibúvót, mivel egyedi miniszteri döntéssel el lehet rendelni a feltárást, de ennek 9 napon meg kell érkeznie, különben folytatják a munkát. Civilizált eljárásrend szerint azonban egy régészeti emlék feltárása alapeset, és nem kivétel, amihez külön miniszteri engedély kell. Ráadásul 9 nap alatt a miniszter felelősen dönteni sem tud, sőt valószínűleg az asztalára sem kerül az akta.

3, A javaslat lehetővé tenné, hogy nem akkreditált intézmény vagy szervezet is bevonható legyen a régészeti feladatellátásba.

Vagyis némi túlzással szinte bárki áshatna az autópályás feltárásokon, az egész szakmai akkreditáció szükségtelenné válna.

Az egyetlen magyarázat erre a tervezetre, hogy a kormány attól tart, meghirdetett gyorsforgalmi út-építési programjának a régészet a hátráltatója lehet. A kormányfő ugyanis minden megyeszékhelynek megígérte, hogy 2018-ig bekötik a gyorsforgalmi út-hálózatba. Ezt az ígéretet Sopronban, Egerben és Zalaegerszegen is megismételte, Pécsett pedig az M6-os folytatását helyezte kilátásba. Csakhogy ennyi utat ennyi idő alatt megépíteni akkor is fizikai képtelenség, ha – nem túlzottan civilizált módon – minden régészt félresöpörnek a munkagépek útjából. Ha már azt a kérdést feszegeti az adminisztráció, hogy miért nem épülnek elég gyorsan az utak, erre a szolnoki M4-es esete több tanulsággal szolgálhatna.

valasz.hu (Címlap: Idén januárban római szarkofágok kerültek elő az Aranyhegyi patak mellett az esztergomi vasút építése során. - Fotó: NIF)