Az állattartók mindent megtesznek, hogy megóvják telepeiket, mert ha a betegség házisertésben is felbukkan, akkor több élet munkája veszhet oda.

Csongrád megye északi része, Csongrád közigazgatási területe, Szentes közigazgatási te­­rülete, Eperjes és Nagytőke ma­­gas, míg a megye többi része kö­­zepes kockázatú területű lett, tájékoztatott a megyei Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a magas és közepes kockázatú területeken belül és ezen területekről az élő házisertések korlátozás nélkül szállíthatók az országon belül, de a járványveszély miatt kérik, hogy az általános járványügyi, fertőtlenítési és szállítási előírásokat fokozott figyelemmel tartsák be.

A sertéspestis 2018 áprilisa óta van jelen Kelet-Magyaror­szágon, azóta nagyjából kétezer elhullott vaddisznóról tudnak, amelyek a kór kö­vetkezté­ben pusztultak el. A betegség emberre nem veszélyes, azonban házi sertésekre könnyen átterjedhet, többek között az ember által is terjesztve.

A sertéstartók ezért mindent megtesznek, hogy megakadályozzák a vírus elterjedését. – Röviden azt mondhatom el, hogy nagyon figyelni kell mindenre, azon felül pedig templomba is kell járni – összegzett Hevesi István mindszenti sertéstenyésztő. – Azoknak a sertéstartóknak, akik szeretnének megmaradni, olyan rendkívül szigorú biztonsági előírásokat kell betartani, aminek egy ré­szét eddig csak könyvekben tapasztaltuk. Nálunk korlátoztuk a ki- és bejáró forgalmat, takarmányszállító a telep közelébe sem jöhet, de fertőtlenítési kapukat is felállítottunk, a ke­rítéseket is átvizsgáltuk – részletezte az állattartó.

A betegség terjedéséért elsősorban a vaddisznókat teszik felelőssé, ugyanakkor más té­­nyezők is közrejátszanak a sertéspestis továbbadásában, az egyik ilyen például az ember. – Nem csak a vaddisznó terjesztheti a betegséget, az egyik kutatás szerint akár a szúnyog is, egy másik szerint pedig egy elpusztult kullancs is akár hat évig fertőzhet. Az emberre ugyan nem veszélyes, de terjeszti a vírust: míg korábban azt tartották, hogy a betegség terjedése harminc-negyven ki­lométer évente, mert ennyit vándorolnak a vaddisznók, ez akár ezerkétszáz kilométer is lehet naponta, amennyit az ember meg bír tenni. Teljes telepi zártság szükséges, mert vakcina még nincs ellene. Házisertésben még nem jelentkezett a betegség, arra kérem a gazdatársaimat, hogy vigyázzanak a telepeikre, és ne is legyen, mert akkor életek munkája mehet veszendőbe – mondta el Hevesi István. (delmagyar.hu)