Elemzők szerint egyre nagyobb a gond Görögországban, a folytonos huzavona miatt fognak kiszédülni az eurózónából.

Londonban úgy vélik, hogy kétharmadhoz közelít az együtt számolt esélye annak, hogy Görögország tőkekorlátozásokat lesz kénytelen bevezetni és ennek következtében később távoznia kell az euróövezetből - írja a privatbankar.hu.

Tőkekorlátozás kizárva

A Morgan Stanley elemzői forgatókönyveikben 35 százalékos esélyt adtak arra, hogy a görög hatóságok valamilyen formájú tőkekorlátozást alkalmaznak a tőkekiáramlás megfékezésére. A ház szerint egy ilyen lépés már önmagában gyakorlatilag azt jelentené, hogy Görögország a továbbiakban nem lenne teljes jogú tagja az euróövezetnek.

Újabb segély kéne

Az MS elemzői szerint tőkekorlátozások nélkül is 25 százalékos az esélye a Grexitnek, vagyis annak, hogy Görögország ténylegesen távozik az euróövezetből, tőkekorlátozások esetén azonban ez a kockázat 12-18 havi távlatban 60 százalékra növekszik.

A ház szerint Görögországnak most már nem elsősorban arra a 7,2 milliárd eurós folyósítási részletre van szüksége, amely a jelenlegi segélyprogram keretében illetné meg - ha sikerülne megegyezni a Nemzetközi Valutaalappal és a többi hivatalos nemzetközi hitelezővel a további reformlépésekről -, hanem egy teljes körű újabb pénzügyi segélycsomagra.

Az elemzők számításai szerint ha Görögország hozzá is jutna a 7,2 milliárd eurós összeghez, az még arra sem lenne elég, hogy a mostantól augusztus végéig felmerülő finanszírozási igényeket fedezze.

Ugyanezt állapították meg a Capital Economics elemzői. Szerdai helyzetértékelésük szerint az európeriféria szuverén kötvényhozamai a kockázatokhoz mérve meglepően alacsonyak; a spanyol állampapírok hozamfelára az irányadó német Bund felett például 2010 eleje óta nem volt olyan szűk, mint most.

Veszélyes az ekkora bizalom

A cég londoni elemzői szerint ez a piaci nyugalom négy olyan hiedelemre vezethető vissza, amelyek mindegyike hamisnak bizonyulhat. Az egyik az, hogy végül létrejön valamilyen egyezség Görögország és hitelezői között, a másik az, hogy az esetleges görög szuverén törlesztési csőd nem vezetne automatikusan Görögország kényszerű távozásához az euróövezetből.

A harmadik pedig az, hogy az eurójegybanknak (EKB) elégséges az eszköztára a Grexit esetén várható pénzügyi járványhatás terjedésének megfékezésére, a negyedik pedig az, hogy ha Görögország távozik is a valutaunióból, más eurógazdaságok nem feltétlenül követnék. A Capital Economics londoni elemzői szerint a befektetők elbizakodott módon kezelik ezeket a kockázatokat.

privatbankar.hu