A magyar jogállam és alkotmányosság jövőjéről tartott online konferenciát szerdán a CEU demokráciaintézete, amelyen nemzetközi szakértők mellett Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt is részt vett. Az eseményről a hvg.hu számolt be.

Márki-Zay Péter azt mondta, szerinte a kérdés szerinte az, hogyha le is győzik a Fideszt, akkor is Orbánék kezében marad-e az irányítás. A miniszterelnök-jelölt szerint ha a kétharmados törvényekkel nem foglalkoznak, „a politikai bűnözők nem kerülnek rács mögé”, a Fidesz pedig bármikor visszatérhet, hiszen kisajátították a bírósági rendszert és a médiát, beleértve a médiahatóságot, amit Márki-Zay mindenképp feloszlatna. Egy ilyen helyzetben az alkotmányozás kényes téma, Márki-Zay szerint csak a nép bevonásával lehet megtenni. A beszélgetést moderáló Novák Benjamin, a New York Times újságírója itt belekérdezett, hogy mi a pontos terve egy esetleges ellenzéki kormánynak, mire Márki-Zay kijelentette: nem nyúlnak az Alaptörvényhez feles többséggel, hanem népszavazásra bocsátják az új alkotmányt.

Kim Lane Scheppele alkotmányjogász, a Princeton Egyetem professzora szerint a megoldásban az EU-jog segíthet: ahogy az Európai Emberi Jogi Bíróság májusban kimondta, hogy a lengyel alkotmánybíróság tagjainak kinevezése jogsértő, ugyanígy a magyar bírósági rendszerről is születhet hasonló ítélet, melynek alapján az ellenzék akár egy „párhuzamos alkotmánybíróságot” is felállíthat, lévén az eredeti illegitim.

Ehhez Sajó András jogtudós, a CEU jogi karának professzora hozzátette: bár tény, hogy krízishelyzet felülírhatja a bírói elmozdíthatatlanságot, arra érdemes figyelni, hogy bármilyen EU-jogi eljárásnak többéves az átfutási ideje, ami nem férne bele egy új kormánynak. Sajó szerint a népi alkotmányozással is óvatosnak kell lenni, mert hiába egyértelmű, hogy az alkotmány az emberek akaratát kell képviselje, nehéz meghatározni, mit értünk „az emberek” alatt.

A miniszterelnök-jelölt bízik abban, hogy egyfajta minimális alkotmány, amely lefekteti az alapvető fékek és ellensúlyok rendszerét (és azon kívül semmi mást) át tudna menni egy népszavazáson. Az viszont még mindig nem látszik, hogy mik lennének pontosan ezek a fékek és ellensúlyok, mert mint mondta, a Fleck Zoltán vezette jogi csapatában sincs egyetértés a kérdésben. Hozzátette: a Chilében látott alkotmányozó nemzetgyűlés is megfontolandó felvetés lehet. (Klubrádió)