Bár az ünnepi étkezéseknél a szülők többsége engedékenyebb, mint az év többi részében, nem szabad elfeledkezni arról, hogy a kisgyermekek tápanyagigénye merőben eltér a felnőttekétől, ezért karácsonykor sem ehetik ugyanazt, mint a család többi tagja.

Kifejezetten aggasztó tény, hogy az 1-3 éves gyerekek a maximálisan ajánlott cukormennyiség több mint másfélszeresét fogyasztják minden nap, az ünnepi időszakban pedig tovább emelkedik ez a szám.[1]

A következmények magukért beszélnek: a két év alatti magyar kisgyermekek ötöde potenciálisan túlsúlyos vagy elhízott, az élet első 1000 napjában kialakult állapot pedig felnőttként is komoly egészségügyi problémákat, például szív- és érrendszeri megbetegedéseket vagy cukorbetegséget okozhat.

Az elhízás és a cukorbetegség megelőzéséért már a fogantatás pillanatától sokat tehetnek a szülők, ugyanis a kismama táplálkozása nagymértékben befolyásolja a születendő gyermek felnőttkori egészségét.

A tudatos táplálkozás alól a karácsonyi időszak sem lehet kivétel: várandósság alatt maximum 500 kCal-val nő meg a kismamák tápanyagigénye, ezért az ünnepek alatt is érdemes ügyelni arra, hogy ne haladják meg ezt a mennyiséget. A családi ebédek és vacsorák során ajánlott kerülni azokat az ételeket is, melyek ételmérgezést okozhatnak nyers tojás- vagy hústartalmuk miatt.

A megengedettnél másfélszer több cukrot kapnak a 3 év alattiak

Hat hónapos korig nem jelent különösebb gondot a karácsonyi készülődés, hiszen a baba számára az anyatej a legtökéletesebb táplálék – a hozzátáplálás megkezdése után azonban fontos ügyelni arra, hogy a kicsi a korának megfelelő ételeket kapja az ünnepi étkezés során is. Sajnos sokan nem fordítanak kellő figyelmet az új ételekhez való fokozatos hozzászoktatásra és a bevitt cukor, illetve só mennyiségére sem.

Egyéves kor felett minden harmadik családban ugyanazt eszik a babák, mint a szüleik, sőt, már a 4-12 hónapos babák 40%-a is rendszeresen kap cukrozott ételt, italt vagy édességet.1 Az ünnepi időszakban ez a szám még tovább emelkedik.

Az év végi mértéktelen csokoládé- és cukorfogyasztás nemcsak többletkalóriát jelent, hanem akár székrekedést is okozhat (gyerekeknél és felnőtteknél egyaránt), így több szempontból is érdemes mérteket tartani.

A babák ízlése ráadásul a hozzátáplálás időszakában fejlődik a legtöbbet, így, ha a kicsi korán hozzászokik az édes és sós ízekhez, később is ezeket az ételeket fogja preferálni

 - hangsúlyozta Kubányi Jolán, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke.

A cukorban és finomított szénhidrátokban gazdag táplálás komoly egészségügyi kockázatokkal járhat: az esetek csaknem felében az elhízás felel a 2-es típusú diabétesz kialakulásáért, valamint a szív- és érrendszeri betegségek negyedével is összefügg. Az elhízott gyermekek 40%-a[2] ráadásul vashiánnyal is küzd, ami szintén népbetegségnek számít Magyarországon.

A rejtett cukorforrásokra is figyeljünk!

Az 1-3 éves gyermekek számára maximálisan megengedett cukormennyiség napi 27-32 g (kb. 6-8 teáskanál). Ez a mennyiség a hozzáadott cukorra vonatkozik, tehát a tejben vagy gyümölcsökben természetesen előforduló cukor nem számít bele, ugyanakkor cukrozott teák, szörpök, gyümölcsjoghurtok vagy túródesszertek adásával nagyon könnyen meghaladhatjuk.

A szülőket csak a jó szándék vezérli, amikor megosztják a saját ételüket a kicsivel, vagy meglepik egy kis finomsággal, azonban az élet első 1000 napjának helytelen táplálása olyan problémákat is okozhat, amelyek csak később, akár felnőttkorban jelentkeznek

 – hívta fel a figyelmet Kubányi Jolán.

Jól mutatja a szülők figyelmetlenségét az is, hogy ma már nem csak a felnőttkori, hanem a gyermekkori elhízás is egyre nagyobb problémát jelent: jelenleg 41 millió ötévesnél fiatalabb gyermek túlsúlyos vagy elhízott világszerte, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint pedig ez a szám 2025-re megduplázódhat[3] 

– tette hozzá a szakértő.

A megfelelő étrend összeállításánál mindig figyeljünk arra, hogy tartalmazzon gyümölcsöt és zöldséget, valamint gabonafélét. A szénsavas, cukrozott üdítőket és szörpöket cseréljük ivóvízre, cukrozatlan teára vagy frissen préselt gyümölcslére.

A hozzátáplálás során egy-egy új gyümölcs vagy zöldség íze önmagában is izgalmas a babának: részesítsük előnyben a natúr ízeket, és semmiképpen se a saját ízlésünk szerint édesítsük vagy sózzuk az ételeket (1-3 éves kor között napi 2 g sót fogyaszthatnak a gyerekek).

Karácsonyi recept ötletek

12 HÓNAPOS KORTÓL

Almás-répás köleskása

Mindössze 1 darab almára, 3 evőkanál kölesre, 10 dkg répára és anyatejre vagy anyatej-kiegészítő tápszerre, illetve 1 éves kor fölött junior gyerekitalra van szükségünk.
A hántolt kölest átválogatás után pár óráig áztassuk vízben, közben pedig előfőzhetjük a répát. Tíz perc után adjuk a répáház a kölest, és öntsük fel vízzel. Mikor a köles már kásás állagúvá vált, belekerülhet az előzetesen felszeletelt alma.

Az így kapott keverékhez adjunk 60 milliliterenként 1-2 evőkanál anyatejet vagy anyatej-kiegészítő tápszert, illetve junior gyerekitalt, turmixoljuk össze és kész is van a könnyű, tápláló köleskása.

9 HÓNAPOS KORTÓL

Sütőtökös csirke

Hozzávalók

• 1 darab sütőtök
• 2 darab krumpli
• 3 kis szelet csirkemell
• 2 dkg trappista sajt (kivéve azoknál a babáknál, ahol fennáll az allergia veszélye)
• 1 csipet bazsalikom

Daraboljuk apró kockákra a krumplit, a sütőtököt és a csirkehúst. Egy csipet bazsalikommal együtt pároljuk puhára őket. Ha szeret a baba darabosat enni, csak villával nyomkodjuk össze az ételt, és szórjunk rá reszelt sajtot. Ha azonban pépesen szereti, akkor a sajttal együtt turmixoljuk össze – ha túl sűrű lett, öntsünk rá egy kis párolásból megmaradt főzőlevet is.

További információ és segítség a szülőknek:

www.elso1000nap.hu

Az Első 1000 Nap Program 2017. december 21-én karácsonyi csomaggal lepte meg a Bethesda Gyermekkórház 1-3 éves betegeit: a csomagokban a kicsik felépülését, valamint egészséges és kiegyensúlyozott fejlődését támogató ajándékokat rejtettek el.

[1] 0-3 éves csecsemők, kisdedek és szoptató anyák táplálkozási felmérése, MDOSZ - TNS Hoffmann - Nutricomp, 2015
[2] Pinhas-Hamiel O et al.; Greater prevalence of iron deficiency in overweight and obese children and adolescents. 2003
[3] http://apps.who.int/iris/bitstream/10665/204176/1/9789241510066_eng.pdf?...